ATM-használat: a bankszövetség a költségeket felszámítaná
A Magyar Bankszövetség üdvözli és támogatja, hogy a lakossági bankkártya-használatot ne terhelje tranzakciós illetékfizetési kötelezettség, ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy a bankkártyával történő készpénzfelvétel tényleges költségeit se érvényesíthesse a szolgáltató - közölte a bankok érdekképviseleti szerve.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában megerősítette, hogy az átlagjövedelem mértékéig havi két készpénzfelvétel mentesül a tranzakciós illeték alól. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még kedden azt is közölte, hogy a nemzetgazdasági tárca jövő évi adójavaslatai között szerepel a tranzakciós illetékfizetési kötelezettség megszűnése a bankkártyás vásárlásoknál.
A bankszövetség pénteki közleményében azt írta, különösen indokolatlan a fogyasztói szokásokat a nemzetgazdasági szempontból is sokkal olcsóbb elektronikus fizetési módok helyett a készpénzzel történő fizetés irányába terelni.
A mindennapi készpénzszükségletet meghaladó ingyenes készpénzfelvételi lehetőség jogszabályi biztosítása a szürkegazdaság erősödéséhez vezethet. A statisztikai adatok szerint kimutatható, hogy átlagbér esetén számlánként havi 40 ezer forint készpénz felvétele az általános fogyasztói szokás - írja közleményében a szervezet.
Patai Mihály, a bankszövetség elnöke nemrég egy konferencián azt mondta, hogy a tranzakciós illeték nyomán máris csökkent az ATM-használat, kevesebb lett a banki átutalás is, és az európai nagyvállalatok egy része már nem Magyarországon vezetteti a forintszámláit.
Augusztus elsején a korábbi 6000 forintos felső korlát eltörlésével 3-ról 6 ezrelékre nőtt a készpénzfelvétel pénzügyi tranzakciós illetéke. A fizetési műveleteknél, átutalásoknál pedig 2-ről 3 ezrelékre emelkedett az illeték, a 6000 forintos korlát megtartásával. Így például, egy 100 000 forintos havi fizetés készpénzfelvételét évente összesen 7200 forint tranzakciós illeték terheli.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.