Blum szerint beárazták a befektetők, hogy a fejlett piacokon átmeneti emelkedés lesz. Bár az elmúlt hónapokban folyamatos javulást jeleztek a különböző hangulatindikátorok, a frissen napvilágot látott adatok (Kínát leszámítva) ezt nem támasztják alá. Ez, és az Egyesült Államok tornyosuló költségvetési problémái rövid távon kockázatot jelenthetnek a ciklikus eszközök számára. 

Nagyon kevésen múlott, hogy szeptemberben a Fed elhalasztotta az eszközvásárlások visszafogásával kapcsolatos döntést, így ez a fejlett és feltörekvő kötvénypiacokon továbbra is bizonytalanság forrása lehet. A döntés elhalasztásának azonban két üzenete is van: az egyik, hogy a döntés mennyire adatfüggő, a másik, hogy a Fed milyen érzékenyen reagál a költségvetési megszorításra. Részben ennek, részben az állampapírok piacán tapasztalt hozamfelár-emelkedésnek köszönhetően erősödhet a kamat- és a hitelkockázat, ami közvetve kedvező hatással lehet a feltörekvő piacokra, és az ott tapasztalt tőkekiáramlásra.

A szakértő szkeptikus az eurózónából érkező kedvező hírekkel kapcsolatosan; úgy véli; a konjunktúraindikátorok (beszerzési menedzser indexek) jóval a tényleges adatok (például az ipari termelés) előtt járnak, nem beszélve arról, hogy az egyensúlyi problémák alig enyhültek a periféria országaiban. "Az EKB szempontjából ez annyit jelenthet, hogy egészen addig nyitottnak kell maradnia a lazításra, amíg a konjunktúraindikátorok és a tényleges adatok egységes képet nem festenek. Nem kizárt, hogy év vége közeledtével valamilyen új refinanszírozási csomagot, LTRO-t vezetnek be, azért, hogy ellensúlyozzák a korábbi, egyéves LTRO-k kifutásának hatását" – véli Blum. "Továbbra is úgy gondolom, hogy az EKB akkor fog kamatot csökkenteni, ha úgy gondolja, hogy fennáll a kockázata annak, hogy 2015-ben az infláció másfél százalék alá kerül" – tette hozzá a szakértő. A nemrégiben napvilágot látott globális versenyképességi ranglistán Németország pozíciója javult, ám Szlovákiáé és Magyarországé tovább romlott. 

Magyarország pozíciója elsősorban a kedvezőtlen makrogazdasági környezet miatt romlott, Szlovákiáé viszont amiatt, hogy más országokban javultak a fundamentumok. Ha Magyarországot a tágabb értelemben vett európai konjunktúra és politikai környezet, a belső egyensúlyi kockázatok és azok kezelése, valamint a strukturális intézkedések alapján vizsgáljuk, akkor jól látszik, hogy csökkentek az európai konjunktúrával és politikai környezettel kapcsolatos kockázatok. Ha viszont a belső egyensúlyi problémákat nézzük, akkor azt látjuk, hogy bár csökkentek a magánszektorral kapcsolatos kockázatok, emelkedtek a közszférával kapcsolatosak. Magyarország esetében egyértelmű, hogy a hosszú távú növekedési potenciál jelenti a kockázatot. Emiatt nem csak a jövedelemdinamika lassulhat le hosszú távon, de romolhatnak a hitelezési fundamentumok. Fontos lenne, hogy olyan legyen a környezet, amely kedvez a beruházásoknak – tette hozzá Blum.