Kezd magára találni az Egyesült Államok (USA) gazdasága, így az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kedden kezdődött kétnapos ülését követően ma bejelenthetik, hogy lassítják a pénznyomtatás ütemét, vagyis kevesebb államkötvényt vásárolnak majd, amellyel eddig fenntartható szinten tartották a nagy adósok finanszírozásának kamatköltségeit, amíg azok a meginduló növekedéssel a magas államadósságot el nem kezdik kinőni. Az irányadó jegybanki kamatszint is elmozdulhat az extrém alacsony szinttől (a japán és az amerikai alapkamat jelenleg nulla, az eurózónáé is 0,5 százalék).  A pénzek még kevésbé fognak külföldi piacokat keresni, a kint lévők pedig még nagyobb arányban megindulhatnak vissza. 

Az USA gazdasági növekedése a havonta érkező 85 milliárdos "ingyen pénznek" köszönhetően kezd magára találni – a második negyedévben éves szinten 2,5 százalékkal, az elemzői várakozásokat meghaladva nőtt a gazdaság –, így megindulhat az úgynevezett monetáris lazítás folyamatos kivezetése, a "lélegeztetőgépről történő lekapcsolás". Bár a piacok pár hónapja már elkezdték beárazni a pénznyomda visszafogását, és az utóbbi négy évben a feltörekvő piacokra áramlott 3900 milliárd dollárnyi tőke egy része visszaindult a fejlett piacokra, egyelőre nem teljesen világos, hogy mindez mit is jelent majd az Egyesült Államok, a világ és benne Magyarország gazdaságának. A hvg.hu kiskátéja a Fed esetleges lépéseiről és annak hatásairól.

Mit fog tenni a Fed a szerdai bejelentést követően?

Minden bizonnyal több milliárd dollárral visszafogja eszközvásárlási – elsősorban államkötvény-vásárlási – programját. Elemzők szerint ennek mértéke 5-15 milliárd dollár lehet havonta. A Fednek vigyáznia kell arra, hogy a visszafogás mértéke ne legyen túl nagy, de se túl kicsi, mivel egy hirtelen nagyobb vágás komoly zavarokat okozhat a piacokon, a túl kicsi viszont azt jelezné, hogy a Fed nem kellően bízik az amerikai gazdaság egészséges működésében. A fokozatos kivezetés lehet igazából a járható út, bár vannak olyan hangok is, melyek a nagyobb vágás mellett érvelnek. A lényeg: a megfelelő mértéket kell eltalálni.

A pénznyomda visszafogása jó hír?

Mindenképpen, mivel ez azt jelentené, hogy a Fed és annak elnöke, Ben Bernanke – akinek nemsokára lejár a a mandátuma, és már az utódját keresik – elég erősnek tartják az amerikai gazdaságot ahhoz, hogy megálljon a saját lábán. Közgazdászok, elemzők szerint ugyanis egyáltalán nem egészséges az, hogy a jegybankok mesterségesen igyekeznek gazdasági növekedést élénkíteni, azt a "normális" gazdasági folyamatoknak kell előidézniük. A piacok már elkezdték beárazni a monetáris lazítás visszafogását, az lenne a rendkívüli, ha a Fed nem jelentené be a pénznyomtatás visszafogását.

Ben Bernanke, a Fed elnöke olyan bejelentést tehet szerdán, ami a globális pénzügyi folyamatokat komolyan meghatározhatja

AFP / Brendan Smialowski

Annyiszor hallani, hogy a "piacok elkezdték beárazni". Mi a túró ez?

A beárazás azt is jelenti, hogy a lazítás visszafogásának bejelentése nem éri meglepetésként a piaci szereplőket. Nem lesz sokk, nem lesz nagy ugrás, amikor a bejelentés ténylegesen megtörténik: az árfolyamokat, valamint a kötvényhozamokat már úgy alakították a kereskedők, mintha a 85 milliárdos amerikai jegybanki kötvényvásárlási programot már lecsökkentették volna a várható mértékben.

Oké, de miért épp most gondolja úgy a Fed, hogy itt az idő?

A helyzetértékelésnek több eleme van, a gazdasági növekedés alakulása nyilván csak az egyik. De az amerikai gazdaság egyenesbe fordulását jelzi, hogy az amerikai ingatlanárak már nem zuhannak tovább, sőt, júniussal bezárólag egy év alatt 12 százalékos volt az áremelkedés, a munkanélküliségi ráta 7,3 százalékra csökkent. Ilyen alacsony szintre utoljára 2008 végén volt példa.

A fenti adatok alátámaszthatják a monetáris lazítás visszafogásának elindítását, ám több más olyan mutató is van, mely abba az irányba mutat, hogy csak a felszínen mennek rendben a dolgok. A legújabb kiskereskedelmi adatok nem tanúskodnak komolyan élénkülő belső fogyasztásról, az amerikai államadósság emelkedésének kérdését nem sikerült rendezni, a szíriai válság eszkalálódása is visszafoghatja a gazdasági növekedést a magasabb energiaárakon keresztül, illetve a demokraták és republikánusok között a fiskális ügyekről folytatott vita is belejátszhat még a képbe.

Emellett pedig az sem feltétlenül elhanyagolható szempont, hogy Bernanke jövő év elején távozik hivatalából, így elképzelhető, hogy a monetáris lazítás visszafogásával akar méltó befejezést teremteni az elnöksége végére. A lazítás visszafogása ugyanakkor a negatív hangok ellenére biztosnak látszik, ennek a döntésnek már rendesen megágyaztak a jegybanki döntéshozók.

Hogyan reagálnak majd a piacok?

Ahogy említettük, a piacok egy ideje már beárazták a lazítás visszafogásának bejelentését, így ha a mértéket jól eltalálják, akkor minden bizonnyal csak egy vállrándítással veszik tudomásul a piacok a bejelentést. Ha nagyobb lenne a visszafogás, netalán egyáltalán nem történne ilyen, az igazi meglepetés lenne, mely a piacokat a bizonytalanság irányába fordítaná.

A tőzsdék mellett fontos még az állampapírpiac is, már csak a visszafogás lassításának meglengetése feljebb tornászta a fejlett országok hosszú távú állampapírhozamait. Ez pedig drágítja az államok finanszírozását, és hatással van a jelzálogpiacra is: amerikaiak millióinak kell magasabb törlesztőrészleteket fizetniük.

Mit jelenthet mindez szűkebb környezetünknek, az eurózónának?

Két oldalon hathat majd a pénznyomda szűkítése. Egyfelől örülhetnek majd az európai exportőrök, mivel az erőre kapó amerikai gazdaság több terméket, szolgáltatást szívhat fel az öreg kontinensről, és ha a dollár erősödésnek indul az euróval szemben, akkor az európai termékek olcsóbbá válhatnak, ez pedig ugyancsak jó hír a kivitelt lebonyolítóknak.

Másfelől azonban az államkötvények hozamemelkedéséből az európai gazdaságok sem maradnak ki, ez pedig különösen a recesszióból kikecmergő, és az utóbbi években komoly átalakulásokon átmenő déli államokat érintheti kedvezőtlenül.

És mit jelent Magyarországnak?

A magyar állampapírhozamok az amerikai – és a japán – jegybank lazításának köszönhetően más feltörekvő piacokéval egyetemben csökkentek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa így nyugodtan vághatta az alapkamatot, a nulla közeli nyugati kamatok és a tengernyi rendelkezésre álló pénz idején mi is vonzó befektetési célpont voltunk. A lazítás visszafogásának belengetése már megindította a centrumországok irányába a tőke visszaáramlását, ez pedig komoly turbulenciákat okoz több feltörekvő államban, Brazíliában és Indiában például a jegybankoknak be is kellett avatkozniuk gyengülő devizájuk védelmében, de ezen országokban a reformok elmaradása is komolyan érezteti hatását.

A Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentési hullámának véget vethet a Fed döntése

hvg.hu

Magyarország nincs olyan rossz helyzetben, mint a nagyobb feltörekvő államok – leszorított költségvetési hiány, külkereskedelmi többlet –, ám a Fed döntése a magyar állampapírok hozamait is feljebb tolja majd, illetve a magyar országkockázati felár (CDS) is megugorhat. A magyar államkötvények hozamait ugyanakkor az is felfelé hajtja, hogy a befektetők egyre kevésbé látják megalapozottnak a jegybank kamatcsökkentéseit – pont a Fed kommunikációja és a többi feltörekvő piacon zajló folyamatok miatt –, így a hosszú távú állampapírhozamok ennek megfelelően elindultak felfelé. Ennek megfelelően drágul az államadósság finanszírozása.

Nagy kérdés még, hogy mekkora annak a tőkének az aránya, amely kizárólag az amerikai monetáris lazítás teremtette kedvező feltételek miatt állomásozott itt, és mekkora a stabil tőke, vagyis ebből mennyi áramolna vissza az Egyesült Államokba, esetleg Nyugat-Európába, ha megtörténik a lazítás részleges vagy teljes visszafogása. Miután a magánnyugdíjpénztárak bedarálása után kisebb az az erő, ami ellensúlyozni tudja a kiáramló nyugati tőkét, az is kérdés, hogy mennyire marad ellenálló a magyar piac. Megfigyelők szerint hozzánk kevésbé áramlott be nyugati tőke a Fed lazítása miatt, így ezen az oldalon nem találkozhatunk majd középtávon nagyobb hullámzással, rövid távú bukkanók ugyanakkor lehetnek.

Magyarország a feltörekvő piacok között a költségvetést tekintve elvileg jó helyzetben van, de a jövő évi hiány megemelésére vonatkozó kormányzati tervek, még ha a bűvös 3 százalékon belül is maradhatunk, valamint a választások előtti költségvetési érintő tehervállalások már némi aggodalomra adhatnak okot. Ebben a szituációban különösen fontos, hogy mit lép majd a magyar jegybank. A további, akár csak kisebb léptékű kamatcsökkentések is feljebb vihetik az állampapírhozamokat (erre a Fed döntése is ráerősíthet), a forint árfolyama pedig gyengülésnek indulhat. Ha a devizahitelek kérdését a kormány nem tudja időben rendezni, miközben a forint gyengül, akkor a jegybanknak lehet, hogy hozzá kell nyúlnia a devizatartalékhoz, a devizaadósok védelme és a forint erősebben tartása érdekében. A kormány ezért is igyekezhet mihamarabb megoldást találni a devizahitelesek ügyében, a november 1-jei, bankoknak adott határidő ugyanakkor az amerikai relációt is figyelembe véve nem tűnik a legjobb időzítésnek: miközben a magyar kormány és a jegybank az említett kérdésekben halad előre, a nemzetközi környezet változása könnyedén felülírhatja a terveket.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!