Tömegesen utasíthatják vissza a cégbíróságok a takarékszövetkezetek új alapszabályait, amelyeket a takarékoknak az államosítást levezénylő integrációs szervezet (Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, SZHISZ) által megfogalmazott formában kellett elfogadniuk augusztus 27-ig – állította a hvg.hu-nak a szektor több képviselője. A takarékszövetkezetek törvényes működését biztosító alapdokumentumok ugyanis hemzsegnek a formai és tartalmi hibáktól, és emiatt nem felelnek meg a törvényi előírásoknak.

Az eredmény nem meglepő: a szektort átalakító törvénybe előre kódolták a kapkodást. A jogalkotók szűk, 45 napos határidőt adtak a takarékoknak az új alapszabály elfogadására, és az integrációs szervezet gyakorlatilag néhány nap alatt dobta össze a szöveget augusztus elején. Az alapszabály első változata után azonban két további változatot is kellett küldenie a takarékoknak, mert mindig újabb hibákat találtak a dokumentumban. A fináléra még nagyobb lett a kapkodás: a dokumentumok elküldésének határideje előtt néhány órával ugyanis kiderült, hogy az e-mail cím, amelyre az SZHISZ az elfogadott alapszabályokat várta, felmondta a szolgálatot. Így hétfőn estére a több mint 120-ból 70 takarék alapszabálya nem érkezett meg.

Tömegesen elutasíthatják a bíróságok

Az új alapszabályokban nem szerepel a takarékszövetkezetek jegyzett tőkéje, és vezető tisztségviselőik neve sem, pedig ezt a cégbíróság már az eddigi alapszabályok esetében is szankcionálta, ha kihagyták. Olyan is előfordul, hogy az új dokumentum társaságként (vagyis cégként), nem szövetkezetként hivatkozik a szervezetre.

MTI / Ujvári Sándor

Egy olyan látványos ellentmondás is bekerült a most elfogadott szabályzatokba, hogy ha egy közgyűlésen titkos szavazásra kerül sor, az igazgatóság jelölőbizottságot állít fel (melynek feladata a jelöltállítás), ugyanakkor az új szabály szerint ugyanennek a bizottságnak lesz a feladata az is, hogy megszámolja a jelöltekre leadott szavazatokat. Ez lehetőséget teremt a csalásra, ezért a takarékok eddigi működésük során külön jelölő- és szavazatszámláló bizottságot állítottak fel ilyen esetekben. A törvénysértés kockázata miatt egyes takarékszövetkezeti vélemények szerint ez is fennakadhat egy alaposabb cégbíró szűrőjén.

A törvény szerint elvileg a már említett többi hiba miatt is tömegesen el kellene utasítaniuk a cégbíróságoknak az új alapszabályokat. A szektor több általunk megkérdezett vezetője, tisztségviselője és szakértője arra számít, hogy az alaposabb, precízebb cégbírók így is tesznek majd, de lesznek olyanok is, akik szemet hunynak a hibák felett, ugyanis a cégbíróságok gyakorlata nagyon eltérő.

Megakadnak?

Ha az új alapszabályokat tömegesen visszadobják a cégbíróságok, akkor több takarékszövetkezet alapszabálya nem lesz érvényes a következő egy-két hónapban, és elvileg a régi alapszabályuk szerint kell, hogy működjenek. A nagy kérdés egyes takarékszövetkezeti vélemények szerint, hogy ez megakasztja-e a takarékok önállóságának felszámolását.

A hvg.hu megkereste az integrációs szervezetet, és érdeklődtünk, észlelték-e az alapszabályok hiányosságait, illetve hogyan érintheti a szektor integrációját egy tömeges cégbírósági elutasítás. Válaszul az SZHISZ csak annyit közölt, hogy minden esetben tiszteletben tartja a törvényeket és a bírósági döntéseket, de semmiképp nem kívánja prejudikálni azokat.

Erre több jogi szakértő válasza is az volt, hogy bizonyos pontokon fékezheti a kormány által diktált erőszakos központosítást, de megállítani nem tudja. Hiszen az integrációs szervezet – a  törvénytől kapott felhatalmazással, a takarékszövetkezeti alapszabályoktól függetlenül – már július óta diktál a takarékszövetkezeteknek.

Vannak azonban, akik abban reménykednek most a szektorban, hogy az alapszabályok cégbírósági elutasítása időt és lehetőséget adhat az Alkotmánybíróságnak, hogy a tulajdonhoz való jogot (és számos más jogot) nyilvánvalóan sértő törvényt eltörölje. Ha viszont a cégbíróságok befogadják a dokumentumokat, azzal szertefoszlik a takarékok reménye. Az új alapszabályok megkövetelésével ugyanis a kormány gyakorlatilag nem tett mást, mint megszavaztatta a takarékok tagságával a jogaikat sértő törvényt. Amennyiben ezek a dokumentumok hatályba lépnek, nehezebben védhető az érvelés, hogy a változások sértik a jogaikat, hiszen ők maguk is hozzájárultak az új alapszabály megszavazásával.

A kicsavart érvelés azonban nem állja meg a helyét egyes alkotmányjogászi vélemények szerint, és így is el kellene törölnie a törvényt az Alkotmánybíróságnak, hiszen a takarékokat a jogszabály kényszerítette az önállóságukat felszámoló lépések megtételére.

Az új alapszabályok cégbírósági megakadásának egy másik fontos következménye az lehet majd, hogy a központi integrációs szervezet nehezebben terjesztheti ki a hatalmát a takarékokra. Ugyanis azt csak az új alapszabály írja elő, hogy gyakorlatilag minden döntéshez ki kell kérni az integrációs szervezet igazgatóságának véleményét, és a központi szerv mindenbe beleláthat és beleszólhat. Ha a cégbíróságok visszadobják az új alapszabályokat, a takarékok ezen a téren kapnak egy lélegzetvételnyi időt.