Rendszeresen manipulálhattak a devizaárfolyamokkal londoni bankárok, derül ki a Bloomberg legfrissebb gyűjtéséből. Akár több millió dollárt is lehetett bukni egy tranzakción. Elemzők szerint elképzelhető, hogy történt ilyen, bár az is benne van a pakliban, hogy csak pár elégedetlen ügyfél veri az asztalt. A forint-euró árfolyamon ugyanakkor nem látszott ilyen beavatkozásra utaló nyom.
Újabb botrányos pénzügyi manipuláció lehet a láthatáron. Június utolsó péntekjén röpke 20 perc alatt 0,57 százalékkal erősödött az amerikai dollár a kanadai dollárral szemben, mely a legnagyobb ugrás volt abban a hónapban. Egy órán belül ugyanakkor a növekmény kétharmada el is olvadt. Ugyanez a minta volt megfigyelhető az utóbbi két évben 14 devizapárra vonatkozóan mindig a hónap utolsó péntekjén londoni idő szerint délután 4 óra előtt az esetek 31 százalékában, állítja a Bloomberg gyűjtése. A legsűrűbben kereskedett devizapárok, például az euró-dollár esetében ilyen kiugró "tüske" több mint az esetek felében fordult elő.
Torzíthatták az árfolyamot
A folyamatosan visszatérő tüskék abban az időben történtek, amikor a pénzügyi viszonyítási alapszinteket, úgynevezett benchmarkokat (WM/Reuters) megállapítják, pontosan a korábban lefolytatott kereskedések alapján. A benchmarkok nyugdíjalapok és pénzügyi befektetők számára határozzák meg azt, hogy mennyit is kell fizetniük a devizáért. A viszonyítási szinteket a világ 160 devizájára nézve óránként a 21 legkeresettebbre vonatkozóan félóránként állapítják meg.
Alapkezelők és akadémikusok szerint a minták alapján úgy tűnik, hogy a devizakereskedők megpróbálták manipulálni az árfolyamokat, ezzel pedig eltorzították azon ezer milliárdokat kezelő alapok értékét, amelyek az árfolyamszinteket követik. Már júniusban is érkeztek arról hírek, hogy az árfolyamokat manipulálhatták a nagyobb profitszerzés érdekében, az Egyesült Királyság illetékes hatóságai vizsgálódnak is az ügyben, egy nyugdíjalap tett bejelentést piaci manipulációra gyanakodva.
Befektetők és tanácsadók szerint a manipulációt úgy érthették el a banki kereskedők – ők dominálják a napi 4700 milliárdos devizakereskedési piacot –, hogy rendkívül nagyszámú kereskedést hajtanak végre rövid idő alatt, ezzel pedig saját szájuk íze szerinti irányba viszik el az árfolyamot. Mivel a délután 4 órás viszonyítási alapszint megadása határozza meg azt, hogy mennyi profitot tehetnek zsebre a kereskedők az előző órában felállított pozícióikon, így van egy ösztönzés arra vonatkozólag, hogy befolyásolják a mértékadó árfolyamot. A kereskedők szerint ugyanakkor ki kell használni a lehetőségeket, mivel meg kell felelniük ügyfeleik elvárásainak és minimalizálni kell veszteségeiket is.
Megfigyelők szerint a devizakereskedés mindeközben az egyik legkevésbé szabályozott és átlátható elem a pénzügyi rendszerben. Emellett ráadásul rendkívül koncentrált is: négy nagybank – a német Deutsche Bank, az amerikai Citigroup, a brit Barclay’s és a svájci UBS – uralja a piac több mint felét. Több devizakereskedő még júniusban névtelenséget kérve úgy nyilatkozott, hogy a kereskedők a pozíciók zárása előtt kapják meg ügyfeleiktől a megrendelést, így van idejük egyeztetni a többi pénzintézetnél dolgozó kollégáikkal, rálátásuk is van az árfolyamok jövőbeli alakulására.
A Libor-botrány után lehet bármi
A Libor-manipuláció után én nem tartom elképzelhetetlennek, hogy történt ilyen – fejtette ki Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája. Ugyanakkor nem féltetlenül csak a pozícióikat zárhatták a kereskedők, hanem úgy igyekeztek alakítani a kereskedést, hogy ha voltak hosszabb távú megbízásaik, akkor ott már érdemes volt megpróbálni arrébb rakni az adott deviza árfolyamát. A forint árfolyamával kapcsolatban ugyanakkor nem lehetett hasonlót tapasztalni az említett időszakban, mondta a Concorde vezető stratégája.
A Libor-botrány |
A londoni bankközi kamatláb, a Libor azt mutatja meg, hogy az adott napon az egyes devizákban milyen kamatok mellett képesek rövid futamidejű hitelt felvenni a bankok. A Libortól a világon több mint 800 ezer milliárd dollárnyi hitel és értékpapír kamat-, illetve árfolyamszintje függ – így a magyarországi devizahiteleké is. Tavaly nyáron derült ki, hogy a Barclay’s brit nagybank egyes dolgozói 2005-től kezdődően a valóstól eltérő adatokat szolgáltattak a referenciakamat kiszámításához. A bankot később 360 millió dollárra büntették (energiapiaci manipuláció miatt nemrég pedig majdnem félmilliárd dolláros bírságot kapott a brit pénzintézet). Közben az is kiderült, hogy nem csak a Barclay’s volt az egyetlen ilyen bank, a svájci UBS és a brit RBS szintén büntetést volt kénytelen fizetni, a német Deutsche Bank pedig elismerte, hogy több, alacsonyabb beosztású munkatárs is érintett volt a manipulációban. A banki dolgozók azért manipulálhatták a Libort, hogy pénzügyi pozícióikat javítsák, másfelől pedig a 2007 és 2012 között a mesterségesen alacsony kamatok bankjukat egészségesebbnek mutatták. A Libor-botrányhoz kapcsolódóan az egyik érintett bank volt kereskedője nemrég jelent meg egy brit bíróság előtt, ahol azzal vádolták meg, hogy több bankkal működött együtt a londoni bankközi kamatláb manipulációjában. |
A devizakereskedés Móró szerint tényleg nagyon koncentrált, ám a pár nagykereskedő mögött milliónyi kisebb ügyfél áll. Emiatt széttagoltabb a kereskedés, ezért a devizaárfolyamokat a Libornál így nehezebb manipulálni. A nagybankok korlátozott mértékben mégis befolyásolni tudják a devizakereskedési piacot, ahogy erre most rá is világítottak, tette hozzá.
Egy-két elégedetlen ügyfél verheti az asztalt?
A forint-euró árfolyamra ez nem hinném, hogy hatással volt, mivel a londoni délután 4 óra nálunk délután ötöt jelent, így – bár a devizakereskedési piac elvileg nem zár be – Magyarországon ekkor már mindenki zárja pozícióit – fejtette ki Kolba Miklós, az ING devizaüzletágának vezetője. Ha manipuláció történt volna, akkor az azt jelenti, hogy délután 5 után nem sokkal már például 4 forinttal kellett volna, hogy arrébb legyen a forint a pár perccel korábbi szintnél. Míg ugyanakkor ha egy nagyobb csomagban, például 10 millió euró értékben kell forintot eladni, az is csak körülbelül pár fillérrel mozgathatja meg az árfolyamot.
Kolba szerint arról van szó, hogy az ügyfelek által adott megbízásokat a kereskedőknek fedezniük kell, nem akarnak veszíteni a pénzintézetek az ügyleteken. A bank ráadásul nem ingyen dolgozik a klienseknek, az meg nem megy, hogy még a kereskedési hasznon kívül saját maga is pénzt adjon. Hó végén a devizakereskedők el szeretnék kerülni a bukót, így igyekeznek jól kijönni az ügyletekből, ezért is lehettek a hó végén az említett felugrások. Ha úgy akarjuk nézni, akkor ez relatíve manipuláció, a kereskedőknek ugyanakkor ebből nincs hasznuk, a piaci keretrendszer szerint működnek – fejtette ki az ING devizaüzletágának vezetője. Szerinte egy-két elégedetlen ügyfél, akik rosszul jöttek ki a devizakereskedésből Londonban, "verhette a palávert", és picit olyan hangulata van az egész történetnek, hogy "húzzunk a bankokra még egy vizes lepedőt".
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.