Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nemrég derült ki, hogy felfüggesztették a hazánknak járó uniós pénzek kifizetését szinte az összes fejlesztési programnál. Egy 2012-es uniós audit állhat a háttérben, ám sem az Európai Bizottságnak, sem a magyar kormánynak nem érdeke a hosszas huzavona. Pénzt biztosan bukunk, mivel a procedúra már elindult, az uniós szervek közötti nagyobb összhang azonban elképzelhető, hogy segíthetett volna elkerülni a mostani helyzetet.
Problémák vannak a Magyarországnak járó uniós forrásokkal. Brüsszel ugyanis az uniós forrásokat felhasználó 15 magyarországi operatív programból (op), 13-ban befagyasztotta a kifizetéseket. Egyes op-okba már tavaly ősz óta nem érkezik pénz. Lázár János, az uniós pénzosztásért is felelős Miniszterelnökséget vezető államtitkár szeptember 15-ig szeretne megoldást találni a kialakult helyzetre.
Becslések szerint a feltárt hiányosságok miatt akár 50-100 milliárdos büntetést is kaphatunk, vagyis ennyi pénzzel kevesebb járhat majd hazánknak az idén véget érő hétéves uniós költségvetési ciklusból. Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkár ugyanakkor augusztus közepén már arról beszélt, valós a veszélye annak, hogy 500 milliárd forint uniós pénz "bennragadhat" a Magyarország és Brüsszel közötti jogvita miatt.
A jogvitára kitérve Lázár példának hozta fel a magyar mérnökkamarai tagság követelését az útépítéseknél, ami Brüsszel szerint sérti a versenyjogot. Az államtitkár ezt komolytalannak nevezte ahhoz képest, hogy mekkora pénzekről van szó. Egy névtelenségbe burkolózó bizottsági hivatalnok ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy korrupció vagy csalás történt az uniós források felhasználásakor, a pénzügyi kontrollrendszer hibái miatt függesztették fel ideiglenesen a Magyarország számára biztosított EU-s pénzeket. A hivatalnok hozzátette, hogy az operatív programok pénzügyi management és kontrollrendszereiben tapasztalhatóak hiányosságok, melyeket egy 2012-es audit során fedeztek fel. A brüsszeli képviselő nem tudta megmondani, hogy sor kerülhet-e szankció kiszabására, és annak mekkora lesz a mértéke.
Nagy visszásságról nem hallani
Az említett 2012-es audit során nem megerősített értesüléseink szerint nem az Európai Bizottságtól (EB) jártak Magyarországon szakértők ellenőrizni, hanem más uniós szervtől, minden bizonnyal az Európai Számvevőszéktől. A szakértők ilyenkor azért jönnek, hogy hibákat, szabálytalanságokat találjanak – ezek feltárása a dolguk –, az Európai Számvevőszék döntése vezethet el ahhoz például, hogy uniós források kifizetését ideiglenesen az EB felfüggessze.
Az ellenőrzés eredményeképpen kialakult helyzetben azonban az látszik, hogy az ügy nemcsak a magyar kormánynak nem jön jól, hanem az EB-nek sem. Az ottani illetékesek igencsak kényszeredetten, vagy szinte egyáltalán nem nyilatkoznak az ügyben. Egyfelől a kifizetések elakadása megakasztja a lefektetett ütemterveket, a kifizetéseket, másfelől pedig az EB-re sem vet jó fényt az, ha egy náluk akkreditált kontrollrendszert – mely már évek óta működik, ez 2010, a kormányváltás óta sem változott jelentősen – problémásnak tart egy uniós ellenőrző szerv.
A pénzügyi kontrollrendszerrel kapcsolatos hivatalnoki megjegyzéssel emellett egyelőre nem lehet mit kezdeni, mivel a megnyilatkozásból nem derült ki, hogy konkrétan mely pontoknál találtak hibát, illetve az sem világos, hogy mely időszakra vonatkozóan lehetnek problémás részek. Ráadásul az egész magyar uniós pályázati, kifizetési rendszer már önmagából fakadóan – sokan panaszolják, hogy túlszabályozott a szisztéma működése – sem "bír el" hatalmas visszásságokat, ami valahol előbb-utóbb kibukna.
Az offshore-talanítás is bejátszik a képbe?
Az NFÜ-ben ugyanakkor 2007-ig visszamenően megkezdték átnézni az összes uniós támogatási szerződést, hogy megállapítsák, mely pályázatokon nyert offshore hátterű cég. A vizsgálatot 2014 márciusára kell befejezni, több tízezer pályázatot néznek át. Az indok az alaptörvény azon rendelkezése, mely szerint "a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható". Hivatalos közlés szerint mindez nem brüsszeli kérésre történik, bár kétségkívül nem mutat rosszul, hogy a kormány még a látszatát is igyekszik elkerülni annak, hogy rossz helyre folynak az EU-s források.
Csakhogy olyan kitétel nincs az uniós szabályozásban, mely szerint offshore cégek nem pályázhatnak saját maguk fejlesztésére, egyes területeken kifejezetten offshore hátterű cégek működnek, amik viszont komoly fejlesztéseket is eszközölnek uniós forrásokból, ezzel pedig pörgetik az adott ország, régió gazdaságát. Természetesen mindennel vissza lehet élni, ha valakinek az a célja, ám maga az offshore ehhez még nem alapfeltétel. Offshore hátterű cégek korábban is pályázhattak uniós pénzekre, az EU ezzel kapcsolatban nem is hangoztatott ellenvetést, a fő szempont a fejlődés. A pénzügyi rendszer hiányosságai így minden bizonnyal nem itt keresendők.
A 8000 milliárdhoz képest 50 nem is sok
Noha a magyar kormány és Brüsszel között folyamatosan zajlanak az egyeztetések a források felfüggesztéséről, az már biztos, hogy valamekkora büntetéssel Magyarországnak számolnia kell. Veszteség lesz, a kérdés már csak az, hogy mennyi, és milyen hatással lesz a kifizetésekre. Egy 50 milliárdos büntetés elenyésző összeg a majdnem 8 ezer milliárd forinthoz viszonyítva, melyet hazánk a mostani uniós költségvetési ciklusban felhasználhat.
Érdemes megjegyezni, hogy gyakorlatilag nincs olyan uniós tagállam, mely minden esetben hibátlanul tudná lehívni az uniós forrásokat, több helyen pedig a szabálytalanságok is igen szembeötlőek. Olaszországban például 2010-ben 320 millió eurónyi rosszul felhasznált, elcsalt uniós forrásra bukkantak a hatóságok. Egy 2011-es audit szerint a kohéziós források felhasználása pedig Csehországban, Spanyolországba és Olaszországban volt a legproblematikusabb. Lettországban tavaly novemberben indult bizottsági vizsgálat, mivel felmerült a gyanú, hogy az ottani kormány politikai kötődés alapján osztogatott uniós pénzeket a regionális fejlesztési alapból. Románia tavaly például az EU nettó befizetőjévé vált, rendkívül szegény ország létére, mivel Brüsszel több operatív programba történő befizetést befagyasztott, a pályázatokhoz kötődő szabálytalan közbeszerzések miatt büntették az országot. Az Európai Számvevőszék egy 2013-as jelentése szerint pedig az energiahatékonyságra szánt uniós pénzeknek mindössze 10 százalékát használják fel hatékonyan.
A következő uniós ciklus fejlesztési terve nincs veszélyben
A Brüsszel és Budapest közötti vita nem érinti a következő, 2014 és 2020 közötti következő uniós költségvetési ciklusra vonatkozó fejlesztési tervet, annak végrehajtása kapcsán ugyanakkor a vita eredményeként megfogalmazandó elvárások, javaslatok már beépülhetnek a rendszerbe.
A vita mielőbbi megoldása mindkét fél érdeke, az viszont biztos, hogy bár a következő ciklus fejlesztési tervét nem érinti a mostani vita, de tiszta lappal nem indulhatunk, megmarad a brüsszeli fejekben a mostani ügy. A bélyeg nem égett ránk, ám az uniós központban megjegyzik, ha egyszer valami nem stimmel, még ha itt részben nem is csak a magyar félnél van a hiba.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
