Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Csak az aláírása kell Karas Monika új médiahatósági elnöknek, így ágazati szakértők szerint a jelenlegi legsúlyosabb ügyek tekintetében lényegtelen, hogy mennyire alkalmas a pozíciójára. A mobilszolgáltatók és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elvben kiegyezésre van kényszerítve, de azt sem lehet teljesen kizárni, hogy a kormány újból előveszi a negyedik, állami mobilszolgáltató ötletét, és egyre kellemetlenebb helyzetbe hozza a piaci szereplőket. Még az EU szólhat közbe.
Azzal, hogy augusztus 19-ével Áder János kinevezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökévé Karas Monikát, elvileg elhárult az akadály az elől, hogy a hónapok óta megrekedt mobilfrekvencia-pályáztatási ügyeket rendezzék. Arra azonban kevés esélyt látnak az ágazati szakértők, hogy ismét előkerül a negyedik mobilszolgáltató piacra léptetése, mint ahogy azt alig másfél hete a Magyar Nemzet megszellőztette. A szakértők szerint az sem valószínű, hogy az idén még az összes mobilfrekvencia-tendert kiírják (tehát a 800, a 900, az 1800 és a 2100 MHz-es tartományokra is).
Szalai Annamária, az NMHH előző elnöke áprilisban hunyt el, olyan nagy űrt hagyva maga után, hogy négy hónapnak kellett eltelnie, míg a kormány megtalálta az utódját. Karas Monikának négy, egyenként is fajsúlyos dologban kellene sürgősen elvarrnia a szálakat. Ezek közül az elkaszált negyedik mobilszolgáltató által hátrahagyott ex-lex helyzet több tízmilliárd forintjába is kerülhet az államnak. A 900 (és 1800) MHz-es frekvenciapályáztatási bonyodalmakat pedig valószínűleg bíróság előtt kell majd tisztázni. Emellett ott van még a digitális átállásnak köszönhetően felszabadított 800 MHz mihamarabbi „benépesítésének” kényszere, valamint a részben bérbe adható frekvenciaszeletek engedélyezéséről és szabályozásáról szóló, ún. spektrum-optimalizálás kérdése – ez utóbbit az uniós elvárásoknak megfelelően kellene rendezni.
900 MHz először, másodszor… Vagy senki többet?
Tavaly őszig úgy tűnt, a Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek és a Magyar Fejlesztési Bank által tulajdonolt MPVI Zrt. révén új mobilpiaci szereplő jelenhet meg a telekommunikációs piacon. A bíróság jogerős februári verdiktje azonban nemcsak azzal a következménnyel járt, hogy az MPVI végül mégsem kapta meg a jogot a hálózathasználatra, hanem azzal is, hogy az időközben az NMHH-nál befizetett mintegy 32 milliárd forintot is vissza kellett volna utalni a szolgáltatókhoz, valamint azoknak is visszaadniuk az aukción elnyert új frekvenciablokkokat. Ez azonban nem történt meg: az állam nem fizetett vissza semmit, a legtöbb új „ugart” nyerő és be is telepítő Vodafone-t pedig sem az NMHH, sem a versenytársak nem presszionálták a jogszerűtlen helyzet felszámolására. Ez azt jelentheti, hogy a felek biztosan nem akarnak teljes visszarendeződést.
„A mostani halogatás elvileg a Vodafone-nak kedvez, de a versenytársak valószínűleg nem látják olyan óriásinak azt az előnyt, amivel a Vodafone eléjük került” – mondja helyzetértékeléséként az egyik szolgáltató szakembere. Úgy véli, ez is a küszöbön álló alku egyik jele, csak még megoldás nincs. „Az lenne a tiszta sor, ha az érvénytelenített procedúra eredményeként mindenki visszaadná a szerzett területeket. Ez esetben azonban az is evidens, hogy a befizetett összegeket, a kamatot és a felmerülő egyéb költségeket a médiahatóság adja vissza. De ez szemmel láthatóan nem olyan egyszerű” – magyarázta.
A kérdés nem független feltehetően attól sem, hogy az NMHH április elején bejelentette: új alapokra helyezné a mobilszolgáltatókkal az együttműködést. Ennek első lépéseként úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg automatikusan a vállalati trió jelenlegi frekvenciahasználati jogosultságait, hanem újra mindenkit a startvonalhoz szólít. A Vodafone erre beperelte az NMHH-t, mondván: a hatóság megsérti az egységes versengés elvét azzal, hogy bár 2007-ben – lényegében automatikusan – meghosszabbította a T-Mobile és a Telenor jogosultságát a 900 MHz tartományra, amire a jogszabály lehetőséget is biztosít, addig ezt a sanszot a Vodafone nem kapta meg. A hír májusi megjelenése óta azonban nagy a csend – egyik fél sem lépett tapodtat sem előre a nyilvánosság számára is látható területeken.
A verseny szempontjából az volna a tisztességes – mondta lapunknak egy volt médiahatósági forrás –, ha a Vodafone szolgáltatási jogát ugyanúgy meghosszabbítanák, mint ahogy az a másik két cég esetében korábban történt. Ehhez a szakember szerint az NMHH-nak érdemes volna a jelenleg együtt kezelt 900 és 1800 MHz-es frekvenciák piaci újraosztását külön kezelni, s így az utóbbi tortához valóban mind a három szereplőt egyforma feltételekkel lehetne versenybe hívni. Egy, a médiahatóság napi működését ismerő forrás mindezt azzal egészítette ki, hogy azért kellene ezen ügyek végére pontot tenni, mert az idei költségvetésbe beépült a frekvenciapályázatokból befolyt bevétel is, a következő időszak pénzügyi kereteit azonban az is meghatározza a hatóság számára, hogy mennyire jól, gyorsan és eredményesen sáfárkodik a frekvenciák értékesítése során.
Sürget az idő és az EU
A 900 MHz-es frekvenciapályázat és a 4. mobil körüli problémák farvizén úszott be a képbe a 800 MHz-es frekvencia értékesítésének, mielőbbi hasznosításának kérdése. A digitális átállásnak köszönhetően felszabaduló frekvenciatartomány mobilinternet-fejlesztést szolgáló hasznosítását uniós elvárás írja elő, igaz, azt is, hogy ennek 2013 januárjától működnie is kellene. A digitális átállás elhúzódása miatt a kormány 2015 végégig kért Brüsszeltől derogációt, ezt azonban Brüsszel csak 2014 végéig engedélyezte. Azaz a céldátum tarthatósága érdekében még az idén dönteni kellene annak érdekében, hogy a tendereztetés jövőre valóban lebonyolítható legyen.
A 800 MHz az a tartomány, ahol a nagysebességű mobilinternetes adatforgalmat lehetővé tevő LTE-hálózat kiépítése költséghatékony lehet. Ennek mihamarabbi hasznosítása tehát a szolgáltatónak és az államnak is érdeke. Részben ehhez kapcsolódik a spektrumszabályozás kérdése is: vagyis annak kialakítása, hogy a szolgáltatók saját fölös hálózati kapacitásukat értékesíthessék, illetve az optimálisabb hálózati működés érdekében mástól bérelhessenek. Ez a kiosztásoptimalizálás az aukcióra kerülő frekvenciaszeletek értékét növeli, de nyomósabb érv ennél, hogy a rugalmasabb felhasználás EU-s kötelezettség is, amiről ráadásul már meg kellett volna alkotni a megfelelő rendeletet.
Amit jelenleg lehet tudni, hogy ezekben az ügyekben a színfalak mögött hónapok óta folyik az egyeztetés az érintettek között. Csakhogy elnök híján az NMHH sosem tudta meghatározni, mit tehet meg a hatóság az ügyek megoldása érdekében. Jelenleg sincsenek még konkrétumok, és ez addig nem is változik, ”míg ki nem derül, a kormánytól milyen agendával érkezett az új elnök” – magyarázta a szakember. Úgy látja, hogy bár egyik témában sem dőlt el még semmi, de a lehetséges megoldások közül kevés az, amit a szolgáltatók is örömmel konstatálhatnának.
Annak a három mobilszolgáltató biztosan nem örülne, ha a frekvenciapályázatok mindegyikét elölről kellene kezdeni, és annak sem, ha a negyedik (állami) mobilszolgáltató helyzetbe hozása ismét napirendre kerülne. „A pakliban azonban ez a Big Bang is benne van” – állítja az egyik mobilcég szakembere, aki hozzátette: emiatt a szolgáltatók még olyan megoldást is elfogadnának, ami a meglévő konfliktusokat csak hosszabb kifutási idővel oldaná meg.
Ha elnök van, minden van
Mindezeket egy csapásra megoldani még akkor is gigantikus eredménynek számítana, ha a 9 évre kinevezett Karas Monika elnöki jelenléte leginkább technikai jellegűnek mondható, vagyis ha nem akar, az ügyekbe nem is kell belefolynia. Mint egy, az NMHH belső ügyeit ismerő forrás fogalmazott: az új elnöktől senki nem várja, hogy minden elé kerülő, aláírásra váró papírt feltétlenül, nagy mélységében meg akarjon majd érteni. Nem valószínű az sem, hogy az új elnök éppen a hatóság legkínosabb ügyeinek megoldásába akarna újonnan belépőként tevékenyen beleszólni. De ennek oka nem feltétlenül az, hogy Karas Monika az ellenzék szerint erre alkalmatlan volna. Sokkal inkább az, hogy az ügyek megoldása valójában csak a kinevezése tényéhez kötődik igazán. Ahhoz, hogy ha van elnök: elindítható a rendeletalkotás.
Érdemes felidézni: Áder János köztársasági elnök júniusban azért kaszálta el az elnök nélküli NMHH kérdését rendező jogszabályt, mert abban a médiahatóság elnökhelyettese is rendeletalkotási jogkört kapott volna, és ezzel a törvényt megszavazó Országgyűlés felülírta volna az alaptörvényt. „A kulcskérdés most az, hogy az NMHH-ból hogyan határozzák meg a kiírási szabályokat, mennyire változtatnák meg az eddigi piaci szisztémákat, és hogy fel akarják-e borítani az eddigi viszonyokat vagy sem” – magyarázta a szakember, aki egy dolgot még hozzáfűzött: a cégek abban biztosak, hogy a stratégiát nem Karas Monika határozza meg.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
