Már találgatják, milyen lehetne a harmadik görög mentőöv
Az Európai Bizottság gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős tagja szerint nem zárható ki egy harmadik pénzügyi mentőcsomag Görögországnak, de a görög vezetőknek még más lehetőségeik is vannak. Sajtóhrek szerint az is lehet, hogy Görögország az Európai Unió strukturális alapjaiból kap újabb támogatást.
A napokban felerősödött a vita azzal kapcsolatban, hogy Görögországnak szüksége lesz-e további külső pénzügyi segítségre. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter kedden azt mondta, hogy Görögországnak mindenképpen szüksége lesz egy újabb programra, erre reagált szerdán Olli Rehn egy finn lapnak adott nyilatkozatában.
Görögország eddig két pénzügyi mentőcsomagot kapott, összesen 240 milliárd euró értékben. A segélycsomag keretében az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap júliusban 5,8 milliárd eurót folyósított Görögországnak. Rehn szerint a három szervezet ősszel vizsgálja felül a pénzügyi csomagot.
A biztos szerint egy újabb nagy mentőcsomag helyett még más lehetőségek is vannak. Felmerült például a hitelek visszafizetési idejének meghosszabbítása, a hitelezés átütemezése és a kamatok esetleges mérséklése. Olli Rehn szerint a legfontosabb szempont, hogy Görögország tudja folytatni a gazdasági reformokat.
Az EKB egyik képviselője szerdán utazott Athénba, hogy konzultáljon a görög pénzügyminiszterrel és miniszterelnökkel a tervezett reformok alakulásáról.
A Reuters hírügynökség egy görög pénzügyminisztériumi forrástól korábban úgy értesült, hogy a 2014-2016-os periódusban jelentkező finanszírozási lyukak betömésére lenne szükség egy újabb, de az eddigieknél kisebb támogatási csomagra.
Közben a Süddeutsche Zeitung című német lap szerdán azt írta, hogy Görögország az Európai Unió strukturális alapjaiból kaphat újabb támogatást az államadósság-válság elleni küzdelemhez, ami szakítást jelent az eddig követett gyakorlattal, a nemzetközi hitelcsomagokkal és az adósságelengedéssel.
A müncheni lap szerint a legtöbb szakértő kizártnak tartja, hogy Görögország az eredeti terveknek megfelelően 2015-ben visszatérhet az államháztartás piaci finanszírozásához.
Az újabb finanszírozási elképzelés lényege az, hogy megemelnék az uniós strukturális alapokból Görögországnak juttatott támogatást, így abból gazdaságösztönző programokat indíthatnának, és több költségvetési forrást lehetne adósságtörlesztésre fordítani.
Az újabb támogatás jóval kisebb mértékű lehet az eddigi programokhoz képest. Várhatóan a támogatás feltételei sem lesznek annyira szigorúak, mint eddig, mert Görögország a segítségért cserébe elvárt reformok jelentős részét már elindította – mondták szakértők a Süddeutsche Zeitungnak.
A görög államadósság 2012 végén 303,9 milliárd euró volt, több mint 50 milliárd euróval csökkent az egy évvel korábbi 355,2 milliárd eurós rekordhoz képest. Az államadósság aránya a hazai össztermékhez (GDP) képest 2012 végére 156,9 százalékra csökkent az előző évi 170,3 százalékról az EU statisztikai hivatalának legutóbbi becslése szerint.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.