A magyar bankvilág legismertebb embere, Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója csütörtök óta jelentős mértékben csökkentette tulajdoni részesedést a közép-kelet-európai régió meghatározó nagybankjában, az OTP-ben. A magyarországi központú, ám zömében külföldiek által birtokolt nagybank pénteken közölte, hogy Csányi előző nap közel 7,8 milliárdnyi OTP-részvénytől szabadult meg, ennek zöme a bankvezér érdekeltségi körébe tartozó Bonitás 2002 Zrt. tulajdona volt, de Csányi 342 ezernyi saját tulajdonú részvényt is eladott.

A bankvezér itt ugyanakkor nem állt meg. A Bonitás 2002 Zrt. múlt pénteken további 650 ezer darab OTP-részvényt értékesített, ezzel pedig a cég tulajdonában 500 ezer darabnyi részvény maradt (ez 0,18 százalékos tulajdonrészt jelent). Csányi Sándor személyesen további 10 ezer darab részvénnyel rendelkezik, ami elhanyagolható tulajdoni hányadot jelent.

A banki vezető részvényeladásának hírére múlt pénteken zuhanásnak indult az árfolyam, a lejtmenet egészen 14 százalékig tartott, ahonnan elkezdett visszakapaszkodni a részvény. Az újabb eladás sem tett jót az árfolyamnak, mely hétfő délelőtt a nyitóárhoz képest bő 4 százalékos mínuszban tartózkodott. Péntek óta mindenki a szokatlanul nagy mennyiségű és szokatlan időzítésű részvényeladás okait firtatja, a piacot szemmel láthatóan nem nyugtatja meg a hivatalos magyarázat, mely Csányi befektetéseinek átrendezéseit agrár- és élelmiszer-ipari vállalkozásainak fejlesztési terveihez köti. Máskor is adott el Csányi az OTP-részvényeiből, és gyakorlatilag folyamatosan pénzelte az agrárcége fejlesztéseit – ekkora és ilyen gyors kitárazásra azonban még sosem volt példa. Emellett a nagyobb csomag eladása egy álmos, illikvid napon történt: nyáron nem nagyon szoktak egy ilyen csomagot piacra dobni, mert a befektetők is nyaralnak, mondta el a hvg.hu-nak egy piaci elemző.

Az eladások mögött egyes elemzők rögtön azt sejtették, hogy Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter múlt keddi bejelentése állhat, mely szerint újabb devizahiteles mentőcsomag összeállításán fáradozik a kormány, ami korrigálná a hitelszerződések bíróság előtt is vitatott pontját, az árfolyam változásának érvényesítését. Emellett az is elhangzott, hogy Orbán Viktor kijelentése is szerepet játszhat, miszerint a következő tíz évben biztosan fennmarad a szektorális különadó.

Az elemzők azt találgatták, hogy Csányinak olyan információja lehet ezzel az üggyel kapcsolatban, mely arra ösztökélhette, hogy megváljon az OTP-részvényei egy részétől. Ez az elképzelés annak ellenére tartja magát, hogy közben kiderült, Csányi agrár- és élelmiszer-ipari beruházások finanszírozására csoportosítja át az értékesítésből származó bevételt.

Olyan információ lehet a háttérben, amiről csak Csányi tud?

Az elemzők legtöbbet azokat a kormányzati terveket emlegetik, melyek a deviza-jelzáloghitelesek újabb megsegítését célozzák, és amelynek részletei a szerdai kormányülés után kerülhetnek nyilvánosságra. Ha a döntés úgy szól, hogy az ügyfelek a szerződéskötéskor érvényes árfolyamon fizethetik ki a hiteleiket, vagyis teljes egészében elengedik nekik a tartozás árfolyam-különbözetből adódó részét, akkor az akár 250 milliárd forintos veszteséget is jelenthetne az OTP-nek. (Összehasonlításképpen: a bankcsoport magyar ágának tavalyi nyeresége 94 milliárd forint volt). Minden más, állam-adós-bank közötti veszteségelosztás is tízmilliárdokkal sújthatja a bankszektort, beleértve az OTP-t.

Csányi Sándor - a bal szélen - visszavonul, vagy más okok állnak a háttérben?

Stiller Ákos

Piaci vélelmek szerint Csányi azért adta el a tulajdonában álló pakett jelentős részét, mivel valamilyen ismerete van a terv egészéről vagy egy részéről. Ha a kormány tervének részletei ezt igazolják, akkor az még rosszabb színben tüntetheti fel az amúgy is furcsa időzítésű és mennyiségű részvényeladást. Ugyanakkor a Navracsics-bejelentés óta bárki számára nyitva állt a lehetőség, hogy csökkentse az OTP-s befektetéseit: a bennfentes információval való visszaélés ezt követően aligha bizonyítható. (A Bonitás 2002 Zrt. második csomagjának az áruba bocsátása a hvg.hu által megkérdezett egyik elemző szerint az eladási árból következően péntek 9 és 10 óra között történhetett, ami előbb volt, mint hogy az előző napi csomag értékesítését nyilvánosságra hozták volna. Ez azért nem túl elegáns megoldás: igaz, az árfolyamveszteséget minimalizálta).

Csányi érdekeltségének csökkentése az OTP-ben azért is furcsa, mert az OTP pénzügyi helyzete stabil, a cég a banki különadók ellenére is nyereséges, ráadásul nemzetközi – főleg kelet-európai – szinten is komoly hálózattal rendelkezik. A kormányzati hátszéllel integrálódó takarékok az OTP vetélytársai lehetnek – de nem holnap és nem a nagybank szintjén.

Agrárberuházásokra kellenek a milliárdok?

A még a múlt csütörtöki majdnem 8 milliárdos (összességében pedig közel 11 milliárdos – a szerk.) OTP-eladással Csányi komoly likviditáshoz jut, az OTP sajtóosztálya pedig az eladásra reagálva közölte, hogy Csányi Sándor és vállalkozásai hazai, elsősorban agrár- és élelmiszer-ipari beruházások finanszírozására csoportosítja át a július 18-án értékesített OTP-részvényekből származó bevételt.

Mint ahogy azt pénteken a Bonafarm-csoport működését jól ismerő forrásból megtudtuk, a Bonafarmnál több tízmilliárd forint értékű beruházások vannak betervezve (nagy kapacitású vágóhíd, öntözőrendszer-fejlesztés, új állattenyésztési telep). Igaz, arra nincs magyarázat, hogy a finanszírozásnak miért ezt a formáját választja Csányi, és hogy a beruházásoknak, melyeket már egy ideje terveznek, miért most van szüksége azonnali és ilyen mértékű likviditásra. (Ez utóbbi nehezen hihető, az eddigi tőkepótlásokat Csányi hitellel, kisebb csomagok értékesítésével megoldotta).

Ami az agrárbefektetéseit illeti, Csányi a Napi Gazdaságnak adott tavaly decemberi interjújában elmondta, eddig 24 milliárdot ruházott be agrárcégcsoportjának fejlesztésébe, ebből 15 milliárd forint az állattenyésztési ágazat fejlesztését finanszírozza, a cégekből pedig saját bevallása szerint eddig egyetlen forintot sem vett ki 1995 óta. A cégcsoportnál nagyjából ötvenmilliárd forint beruházást terveznek, egy új vágóhíd, illetve a Pick szegedi új gyárának megépítésével. A legalább évi egymillió sertés kapacitású, Mohács térségébe tervezett 10 milliárdba kerülő vágóhíd építését egy-két, míg a szegedi beruházást két-három éven belül szeretnék megkezdeni, emellett pedig külföldön is terjeszkedne a cégcsoport.

A Csányi agrárvállalkozásait összefogó Bonafarm-csoport – mely Magyarország legnagyobb mezőgazdasági- és élelmiszer-ipari vertikális integrációja – éves árbevétele 140 milliárd forint volt tavaly. A csoportot összefogó zrt. 2011-ben egy nagyobb, majdnem 140 millió eurós (akkori árfolyamon körülbelül 38 milliárd forint), 5 éves lejáratú refinanszírozási hitelt vett fel (a vállalatcsoport cégeinek is vannak más hitelei). Csányi Attila, a vállalatcsoport vezérigazgatója a Portfolio.hu-nak adott tavaly novemberi interjújában arról beszélt, hogy "operációs szinten nulla körül alakul a nyereség, ám a hiteltörlesztéseket, és az új stratégiai beruházásokat nem termeli ki a cégcsoport. Ezeket mind saját erőből, tulajdonosi tőkehozzájárulásból kell megvalósítani." A cégvezető emellett hozzátette, hogy "a megtérülést korábbra számoltuk, de ez már jó pár éve csúszik. Valahol most szembesültünk azzal, hogy mennyire komplex ez az iparág." A fejlesztés tehát kényszer a vállalatcsoportnál, a hatékonyabb működéssel lehet csak nyereségessé válni.

A logika tehát azt mondja, hogy ennek eléréséhez még több saját – Csányi Sándortól származó – tőkét kell invesztálni a cégcsoportba, ehhez pedig mobilizálni kell a rendelkezésre álló erőforrásokat.

Visszavonul?

A valóban szokatlan mennyiségű és időzítésű részvénykitárazás egészen extrém magyarázatokat is felszínre hozott. Az mno.hu vasárnap azt írta, hogy Csányi Sándor döntése mögött egészségügyi probléma állhat. A lap szerint Csányi 2013 februárjában komoly szívműtéten esett át Németországban, és ennek nyomán jutott az elhatározásra, hogy visszavonul. Az OTP Bank még aznap közleményében határozottan tagadta, hogy az eladás Csányi egészségügyi állapotával lenne kapcsolatban, és hogy visszavonulna.

A bankvezér részvényeladásai a mélybe küldték az OTP árfolyamát

Fülöp Máté

Csányi visszavonulásával kapcsolatban időről időre felbukkantak pletykák, amiket azonban az elnök-vezérigazgató különböző módon utasít vissza. Legutóbb május elején az Origónak nyilatkozott úgy, hogy rossz híre van azoknak, akik a visszavonulására várnak, mert nincs olyan terve, hogy befejezi. 2007-ben a Magyar Narancsnak hosszasan beszélt az OTP Bankkal kapcsolatos hosszú távú terveiről. Bár még előtte voltunk a gazdasági válságnak, a magyar bankrendszert sújtó kormányzati intézkedéseknek, Csányi egyértelműsítette, hogy legalább tíz évet ad még magának az OTP élén. Ezt azzal indokolta, hogy az OTP régiós szerepvállalása miatt ennyi időre a piacinál is nagyobb növekedési potenciált lát a bankban, és ez alatt a tíz év alatt azonban ugyanúgy beléphetnek más piacokra, melyek újabb potenciált jelenthetnek az OTP számára.

Ez az utóbbi lehetőség annyira aktuális lehet, hogy Csányi májusban az Origónak nyíltan beszélt arról, hogy szeretnék tovább növelni a részesedésüket olyan országokban, ahol jelen vannak (Románia, Horvátország, Szlovákia, Oroszország), illetve új piacokat is keresnek. Valamint utalt arra is, hogy eladó magyar pénzintézeteket is megnéztek (ezek közül a Credigen Bank megvásárlását az OTP bevallottan mérlegelte, de arról is lehetett hallani, hogy a CIB Bank és az MKB is az érdeklődése középpontjába került).

Csányi ugyanakkor azt is elmondta, ha a bank növekedése önállóan már nem biztosított (amit tízéves időtávlaton belül nem látott reális veszélynek), akkor viszont kész partnert keresni az OTP-nek. És hogy már akkor is voltak megtisztelő puhatolózások, elsősorban Nyugat-Európából. Ha ez történne, és az OTP-nek a növekedéshez partnerre lenne szüksége, akkor nem hiszi, hogy a pénzintézet vezetésében még bármilyen szerepet kellene vállalnia. "Addig viszont nem készülök nyugdíjba vonulni, vagy arra, hogy bárki átvegye a bankot" – mondta a Magyar Narancsnak 2006-ban.

Csányi ugyanakkor azt is mondta, ha a bankadó hosszú távon fennmarad, akkor az a bankszektort jelentősen meggyengíti. Mert közben az európai előírások is egyre szigorúbbak a tőkekövetelmények tekintetében – és a bankok helyzete előbb-utóbb gátja lehet a gazdasági növekedésnek.

Fontos indikátora lehet Csányi OTP-vel kapcsolatos szándékának, hogy a következő napokban újabb hírek jelennek-e meg arról, hogy az elnök-vezérigazgató folytatja az ellenőrzése alatt lévő OTP-részvények eladását, és hogy mi derül ki a bankrendszert érintő újabb kormányzati szándékokról.