Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy új tulajdonosi körnek játszhatja át a Takarékbankot a kormány - erre utal a szektor szereplői és pénzügyi szakértők szerint, hogy a Magyar Fejlesztési Bank takarékbanki részvényt adott egy kft.-nek, melynek vezetője Vojnits Tamás, a takarékszövetkezetek átszervezéséért felelős kormánybiztos.
Megtette az első lépést a kormányzat, hogy új tulajdonosi körnek játssza át a Takarékbankot - így értelmezik a pénzügyi szektorban azt a sokak szerint különös takarékbanki részvénycsere ügyletet, amit a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) és egy frissen alapított kft. ütött nyélbe az elmúlt hetekben. A céget, melynek az MFB takarékbanki részvényt adott, Vojnits Tamás, a takarékszövetkezetek átszervezéséért felelős kormánybiztos vezeti.
Az új vállalkozás állami cég, 100 százalékos tulajdonosa a Regionális Fejlesztési Holding Zrt.-n keresztül az MFB, de az ügyletről értesült piaci szereplők és szakértők arra számítanak, ez csak átmeneti állapot, és a kft. valamikor a jövőben egy új befektetőnél landol.
A Takarékbank vonakodott
Több forrásból megerősített információink szerint a kormánybiztos által vezetett cég, az EHPSZ Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Kft. néhány héttel a takarékszövetkezeti szektort felforgató integrációs törvényjavaslat június 25-i benyújtása előtt szerződést kötött az MFB-vel 1 darab, az MFB tulajdonában álló A sorozatú Takarékbank-törzsrészvény cseréjéről.
Egy ilyen ügylethez a pénzintézet alapszabálya szerint a Takarékbank jóváhagyását kell kérni, ezért Baranyay László, az MFB elnök-vezérigazgatója június 7-én azzal a kéréssel fordult a bankhoz, hogy engedélyezze a részvény átadását a kormánybiztos vezette cégnek. A pénzintézet felügyelőbizottsága azonban június közepén tartott ülésén nem hagyta jóvá az ügyletet, inkább elnapolta a döntést. A halogatás utalhat arra, hogy a pénzintézet képviselői úgy látták, az ügylet jóváhagyása nem szolgálja a bank érdekét, és időt akartak nyerni. Pár nappal később azonban a kormány benyújtotta a takarékszövetkezeti szektor és a Takarékbank önállóságát felszámoló integrációs törvényjavaslatot, és a hvg.hu értesülése szerint azóta a pénzintézet jóváhagyta a részvénycserét.
Megkerülték az ellenállást
A részvénycserével kapcsolatban megkerestük az MFB-t, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Az MFB-től többek között azt szerettük volna megtudni, hogy az állami bank szerint miért volt szükség a részvénycserére a Takarékbank eddigi részvényesi körén kívül álló vállalkozással, és mit adott a részvényért a kormánybiztos által vezetett kft..
Az, hogy az ügyletet nem a részvény eladásával, hanem részvénycserével oldották meg, arra utal, hogy az MFB számított a takarékszövetkezetek ellenállására, és tudatosan megkerülte azt. A cserével ugyanis a kormánybiztos által vezetett céget úgy juttatta be a Takarékbank tulajdonosi körébe, hogy megkerülte a többi tulajdonos, a takarékszövetkezetek elővásárlási jogát. Ugyanis, ha az MFB tulajdonában álló takarékbanki részvényekből bárki – legyen az magán- vagy állami cég – vásárolni akar, a Takarékbank többi részvényesének elővásárlási joga van a meghirdetett pakettre. A Takarékbank felügyelőbizottságához intézett kérelmében az MFB ezért külön kitért arra, hogy mivel részvénycseréről van szó, nem küldött a Takarékbank tulajdonosainak felhívást elővásárlási joguk gyakorlására.
A hivatalos magyarázat szerint a részvénycserére azért volt szükség, hogy a kormánybiztos részt vehessen a Takarékbank közgyűlésein - mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő vezető a szektorból. Ez azonban elég nehezen tartható érv, ehhez ugyanis a kormánybiztosnak nem lenne szüksége a Takarékbank részvényére. Egyszerűen kaphatott volna képviseleti jogot az MFB-től, de még egy közgyűlésre szóló meghívóval is megoldható lett volna a probléma - érveltek a hvg.hu-nak a szektor szereplői.
Trójai faló?
„Nem államosítás ez, hanem a Takarékbank és a takarékszövetkezetek átjátszása egy üzleti körnek” - mondta az ügyletet ismerő, neve elhallgatását kérő takarékszövetkezeti vezetők egyike. A kormánybiztos irányítása alatt álló cég pedig a Takarékbank új tulajdonosi körének trójai falova - fűzte hozzá egy neve elhallgatását kérő pénzügyi szakértő.
A cég mögött a szektor szereplői szerint Spéder Zoltán, az FHB elnöke állhat. A takarékszövetkezeti szektor átalakításával kapcsolatban több alkalommal felmerült már, hogy a kormányzati akció értelmi szerzője és a háttérből irányítója az FHB vezére. Ezt a piacon ma már tényként kezelik, de az FHB-s szakemberek meghatározó szerepe az informális értesülésektől függetlenül is feltűnő. A takarékszövetkezeti integrációt irányító Vojnits Tamás tavaly december végi megbízatásáig az FHB igazgatósági tagja volt. A szektor átalakításában fontos szerepet kapó Magyar Posta héttagú igazgatóságába januárban négy FHB Bankból érkezett vezető ült át, egy további új igazgatósági tag pedig családi alapon kapcsolódik Spéder Zoltánhoz, az FHB elnökéhez. A takarékszövetkezetek integrációját levezénylő integrációs szervezet igazgatóságának elnöke pedig Lontai Dániel lett, aki tavaly december végéig szintén az FHB egyik igazgatója volt.
Mivel az EHPSZ Kft.-vel kapcsolatban ismét az FHB-elnök nevébe botlottunk, Spéder Zoltánt arra kértük, reagáljon a szerepével kapcsolatos állításokra. Az FHB Bank kommunikációs vezetőjétől azonban azt a választ kaptuk, hogy kérdéseinket jelenleg nem áll módjában eljuttatni a bank elnökének, és Spéder Zoltán egyéb elfoglaltságai miatt várhatóan erre a közeljövőben sem tud sort keríteni.
A céginformációs adatbázisban elérhető adatok alapján nem igazolható a piaci vélekedés, mely szerint az EHPSZ Kft. mögött az FHB Bank elnöke áll. A kapcsolatra csak a kormánybiztos személye utal, valamint az, hogy a cég bankszámláját az FHB Bank vezeti. Ez természetesen lehet véletlen egybeesés, ugyanakkor arra takarékszövetkezeti vezetők és tőlük függetlenül pénzügyi szakértők egyaránt felhívták a figyelmet, hogy az alapító valamiért úgy látta jónak, ha a cég pénzmozgásaival kapcsolatos információkat az FHB Bankkal osztja meg.
Az EHPSZ Kft. cégadatbázisban fellelhető adatai utalnak arra is, hogy a cég már hónapokkal ezelőtt a kormányzati tervek fontos része volt, és több évre tervezték a működését. A vállalkozást idén január 23-án alapították 100 millió forintos tőkével, azonban a bíróság csak március 11-én jegyezte be. Vojnits Tamás 3 évre kapott ügyvezetői megbízást a vállalkozásban, melynek képviseletére önállóan jogosult.
Átjátszhatják a bankot
A részvénycsere legfontosabb következménye takarékszövetkezeti vezetők és a szektort ismerő pénzügyi szakértők szerint az, hogy az MFB-től kapott részvénnyel a kormánybiztos által vezetett cég bekerült a Takarékbank tulajdonosi körébe. Ettől fogva az EHPSZ Kft. jóváhagyás nélkül vásárolhat a bank törzsrészvényeiből, és például vételi ajánlatot tehet azokra a részvényekre is, amelyek a takarékszövetkezetek Takarékbankban fennálló tulajdonrészét testesítik meg.
Ezt a részvényállományt éppen a közeljövőben veszi el az állam a takarékszövetkezetektől. Az integrációs törvény előírásai szerint a takarékszövetkezeteknek július 28-ig a Takarékbankban többségi tulajdont biztosító részvényállományukat letétbe kell helyezniük a pénzintézetnél. A törvény megfogalmazása szerint két „jó nevű könyvvizsgáló” cég fogja meghatározni a részvényeik árát, majd azokat kötelezően el kell adniuk a Magyar Fejlesztési Banknak.
A gyakorlatban azonban a vásárló nem biztos, hogy az MFB lesz. Az integrációs törvény szövege szerint ugyanis az MFB nem kizárólag az állami fejlesztési bankot jelenti a jogszabályban, hanem gyakorlatilag bármelyik céget, amelyben az MFB akárcsak 1 százaléknyi részesedéssel is rendelkezik. Mint a törvény fogalmaz: az MFB „a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és - függetlenül annak tulajdonosi körétől -minden olyan gazdasági társaság, amelyben e törvény hatálybalépése után - közvetlenül vagy közvetve - a Magyar Fejlesztési Bank Zrt . tulajdont szerzett vagy tulajdonnal rendelkezik”
Eszerint a takarékszövetkezetek törzsrészvényeinek vásárlója akár a kormánybiztos irányítása alatt álló EHPSZ Kft. is lehet majd, hiszen közvetve az MFB leányvállalata. Az többek szerint mellékes és ideiglenes körülmény, hogy az EHPSZ Kft. egyelőre 100 százalékban állami cég. A céget vagy egy részét bárkinek el lehet adni, és így már a cég új tulajdonosa is bármilyen előzetes engedély nélkül a Takarékbank részvényesi körén belülre kerülhet - érvelnek a takarékszövetkezeti szektor szereplői. Sőt, a törvény idézett MFB-definíciója szerint az EHPSZ Kft. még akkor is MFB-cégnek minősülne a Takarékbankban, ha az MFB-nek csak 1 forint tulajdonrésze lenne, a többi pedig magánbefektetőé lenne.
Extra jogok
A szektor szereplőinek félelme attól, hogy a kormányzat magánszemélyeknek adja tovább a Takarékbankban és esetleg a takarékszövetkezetekben szerzett részét nem alaptalan. A szektor integrációjáról szóló törvény preambuluma úgy fogalmaz: az állam tulajdonosi "pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha az általa elindított pozitív folyamatokat
visszafordíthatatlannak látja". Nem megerősített piaci információk szerint előfordulhat, hogy ez nagyon gyorsan megtörténik, és az új tulajdonosokról már meg is született a döntés. Volt azonban olyan neve elhallgatását kérő, a takarékszövetkezeti szektort jól ismerő piaci forrás is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az átszervezés legfontosabb eleme nem feltétlenül a Takarékbank részvényeinek átjátszása magánszemélyek részére.
A tulajdoni részesedésnél ugyanis a törvény alapján fontosabbnak tűnik az a kivételes pozíció, amit a jogszabály az MFB-nek (és definíciója alapján bármely leányvállalatának), valamint a Magyar Postának biztosít szemben a takarékszövetkezetekkel, amelyek alárendelt szerepet kaptak. Az, hogy a törvény éles különbséget tesz a Takarékbank részvényesei között már abból kiderül, hogy az integrációs szervezet tagjainak kötelező szabályzatot kell elfogadniuk, kivéve az MFB-t, amely szintén a szervezet tagja. A kötelező szabályzattal csak a takarékszövetkezetek járhatnak rosszul: ha például tőkemegfelelésük nem felel meg az előírtnak vagy nem hajtják végre a Takarékbank utasítását nem gyakorolhatják a részvényesi jogaikat. Ezzel szemben az MFB és az MFB leányaként feltűnő EHPSZ Kft. a törvény alapján felül áll a kötelezettségeken és szankciókon. Így a történet lényege a tulajdonrész megszerzésén kívül lehet az is, hogy ki birtokolja a szektorban azt a szereplőt, amelynek a törvény ilyen kivételes pozíciót biztosít. Az EHPSZ Kft. a jelenlegi szabályok szerint akkor is ilyen szereplő maradna, ha a többségi befolyás magánszemélyhez kerülne.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakkal!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
