Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egyre több esetről hallani, ahol az új lakások gyanútlan vevőin olyan tartozást akar bevasalni bankjuk, amelyet az ingatlan beruházói halmoztak fel. Angyalföldön, Kalocsán, Debrecenben, Győrben, Miskolcon és a főváros XVII. kerületében is akadnak olyanok, akiket önhibájukon kívül kilakoltatás fenyeget.
Valahol már a pereskedésen is túl vannak: a bíróság a banknak adott igazat. A félreértést elkerülendő, ezért több bank már eleve olyan nyilatkozatot kér a lakásvásárlóktól, amelyben a vevőkre hárítja annak a kockázatát, ha a beruházó nem fizet. Az én pénzem pénzügyi portálhoz eljutatott olvasói levélből az derül ki, hogy a vevővel eleve tudomásul véteti a bank, hogy összesen 400 millió forintos banki kölcsönnél is ő lesz a „zálogkötelezett”. Ezzel tulajdonképpen megágyaznak annak, hogy ha később vita támad, akkor a bank jogszerűen a lakások magántulajdonosaitól szedje be a pénzét.
A válság következményeként ugyanis a bankok igyekeznek a korábbinál jobban bebiztosítani kihelyezett pénzüket. Az építtető a lakóktól megkapott vételárból fizeti vissza a beruházásra kapott bankhitelt. Azonban ha valamiért mégsem tud a banknak fizetni – mert mondjuk más kötelezettségei is vannak –, akkor a bank követelésével a vevőhöz fordul, akinek így se pénze, se lakása nem marad. Igaz, hogy ahol a bank finanszírozza a kivitelezőt, általában kedvezménnyel lehet lakásokhoz jutni, de arról, hogy ez esetenként mekkora rizikóval járhat, nem sok szó esik.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
