A szélenergia Európában immáron több mint egy évtizede örvend töretlen népszerűségnek: 2000 óta évről-évre mintegy 11 százalékkal több kapacitást telepítettek a kontinensen, kezdve a 2000-ben regisztrált 3,2 gigawattól a tavaly hálózatra kapcsolt 11,9 gigawatt új kapacitásmennyiségig. A szélenergia hosszú távon az egyik legolcsóbb energiaforrás, a beruházások fix költsége a projektek megtérülését követően gyakorlatilag nulla. A technológia idővel az energiaárak csökkenéséhez is jelentősen hozzájárulhat” – olvasható az Energiainfo weboldalán.

A szélerőművi kapacitások rangsorában az európai éllovas még mindig Németország, amelyet Spanyolország, Nagy-Britannia, majd Olaszország követ. A sorrend nem véletlen, hiszen Németország a fukusimai történéseket követően egyre erőteljesebben fordul a megújulók irányába, Spanyolország nagy hagyományokkal rendelkezik a berendezésgyártás területén, míg Nagy-Britannia széljárása ideális feltételeket teremt a széltornyok üzemeltetéséhez.

Az adottságok Magyarország esetében is adottak ahhoz, hogy ésszerű mennyiségű kapacitást megtérülő módon üzemeltetni lehessen, még akkor is, ha a szélenergia önmagában nem lehet a hazai gazdaság és energetikai szektor megváltója. „A technológia alapvetően nem bír olyan pozitív externáliákkal, mint például a szilárd biomassza hasznosítása. Nincs kiemelkedő munkahelyteremtő hatása, a berendezések gyártása kapcsán a hazai beszállítói kör kicsi, és tény az is, hogy a széltornyok mellé kiegyenlítő kapacitásokra is szükség van” – hívja fel a figyelmet Chikán Attila, a jelenleg 7,3 megawatt szélerőművi kapacitást birtokló ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója.  

A szakértők körében ugyanakkor teljes a konszenzus annak tekintetében, hogy a megújuló energiaforrások hasznosítására készült nemzeti cselekvési tervben nevesített további 410 megawattnyi szélenergia-kapacitás technológiailag minden különösebb gond nélkül beilleszthető a magyar villamosenergia-rendszerbe.