Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Feltehetőleg Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója sosem gondolta volna, hogy sorsa egy nap szorosan összefonódik az állami tulajdonban lévő Nagyirtás-Nagybörzsöny vasútvonal elidegeníthetetlenségének kimondásával. Márpedig egy zárószavazás előtti módosítónak köszönhetően a vagyontörvényről szóló szavazás egy olyan ponttal is gazdagodott, amely lehetővé tenné a fejlesztési bank első számú tisztségviselője pozícióhalmozásának a megszüntetését. Érdemi vitára az időkeretek miatt már nincs mód. Ilyen ügyeskedéssel állítják félre Baranyayt?
A vagyontörvényhez (teljes nevén: 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról) április végén eredetileg azért nyúltak hozzá, hogy az állam kizárólagos tulajdonában lévő vagyoni körbe vegyen két vasútvonalat, melynek egyes szakaszai műemléki védettséget élveznek. Ennek köszönhetően a Győr-Veszprém, valamint a Nagyirtás-Nagybörzsöny vasútvonalat a jövőben nem lehet majd kiengedni az állam százszázalékos tulajdonából.
A részletes vita lezárásig nem tűnt úgy, hogy ezen kívül is nagyon bele akarnának piszkálni a vagyontörvénybe. Mindössze két további módosító érkezett. Ezekben egy-két felújításra váró kastély „kiemelt műemléki védettségét” szüntették volna meg (erdőkerti Buttler kastély, Tatai műemlékek), valamint inkább technikai jellegű változtatásokat akartak átvezetni (a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévő ingatlanok kivétele a törvény hatálya alól, a Hitelgarantiqa Zrt. kötelező állami hányadának hozzáigazítása a tőkeemelés utáni helyzethez). A legérdekesebb talán a Rába Holding Járműipari Nyrt. állami körben tartandó kötelező üzletrészhányadának rögzítése volt: ez alapján minimum 50 százalék plusz egy szavazat (tehát az irányítói jogkörök) mindenképp az állam kezében maradnának. KIsebbségi üzletrészt akár privatizálnának is.
Jogsértő gyakorlat
Már a részletes vita és a módosítókról szóló szavazás után terjesztett be egyéni képviselői indítványt Kovács Zoltán, Pápa polgármestere, országgyűlési képviselő. Rögtön kettőt. Az egyikben egyebek mellett a nemzeti vagyon fölötti tulajdonosi jogokat gyakorlók körét pontosítja a képviselő, továbbá olyan irányú módosítást javasol, amely nem engedné kivenni a már említett ingatlanokat a kiemelt védettségi körből.
Kovács Zoltán azonban benyújtott a vagyontörvény módosítójához egy olyan javaslatot is, amely a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényt (tehát egy másik törvényt) változtatna meg. Ebben az előterjesztésben a Magyar Fejleszti Bank igazgatósági tagjainak a létszámemelésére, valamint az elnöki és a vezérigazgatói jogkör szétválasztására tesz javaslatot. Ezek rendkívül fontos kérdések lennének, de érdemi vitára a zárószavazás előtti időkeretek miatt már nincs mód – az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló törvény módosításáról hétfőn már meg is tartja a zárószavazást.
A gyakorlat korántsem új az Orbán-kormány ideje alatt, gyakorlatilag egyéni képviselői indítványokkal zongorázta végig az Orbán-kormány sarkalatos törvények ezernyi fontos részletének a módosítását. A zárószavazás előtt benyújtott módosítók között pedig az egyik kedvencünk volt, amikor az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény módosítójába gyűrtek bele 12 oldal földgáz- és villamosenergia-törvény módosítót.
Nem volt egy sikersztori
Ha a megszokottá vált gyakorlat fölött elsiklunk, érdemes végiggondolni, mit jelent ez Baranyay László, az MFB elnök-vezérigazgatója szempontjából. Baranyay 2010-ben lett újra az MFB első embere, ezt a posztot már az első Orbán-kormány idején, 2001. szeptember és 2002. júniusa között is ellátta. (Elmozdítását a Legfelsőbb Bíróság jogerősen törvényellenesnek találta.)
Az MFB egyik kiemelt feladata, hogy olcsó hiteltermékekkel segítse a kis-és középvállalkozások hitelfelvételét. A gyorsabb és egyszerűbb kihelyezéshez az MFB a Takarékbankban szerzett stratégiai tulajdont, emellett újabb szerződést kötött az Európai Fejlesztési Bankkal 100 millió euró forrásbevonásról, amit szintén a kkv-k, valamint egyes önkormányzati beruházásokra költhet. De ahogy az MNB növekedési hitelprogramján is látszik, mely a kereskedelmi bankokat ösztönzi nagyobb hitelkihelyezésre, az MFB eszközrendszere a hitelezés felfuttatására önmagában kevés volt. Túl sok innováció pedig innen nem indult ki. Ha úgy vesszük, a tervbe vett 500 millió dolláros devizakötvény-kibocsátással is megkésett egy másik állami szereplőhöz, az Eximbankhoz képest. Így összességében igazán hangos sikersztorija vagy úttörő kezdeményezése ebben a három évben az MFB-nek nem volt. Állami tőkepótlásra viszont szüksége lett – ahogy mondják, a régi rossz hitelkihelyezések miatt.
Már pedzegették
Az, hogy Baranyay távozhat, nem jelent olyan nagy meglepetést. Esetleges távozásáról már áprilisban is cikkezett a Világgazdaság. A hvg.hu pedig úgy értesült, hogy a neve felmerült Simor András, illetve Karvalits Ferenc, a jegybank elnöke vagy egyik alelnöke pótlására, amiből aztán nem lett semmi. Ezzel párhuzamosan Baranyayhoz közel álló forrásból arról is hallottunk, hogy az MFB elnök-vezérigazgatója külföldön vállalhat munkát egy piaci pénzügyi szolgáltatónál.
Az, hogy Baranyay váltana vagy a kormány szánta el magát változtatásra, nem következik egyértelműen a módosításból. Az elnök és a vezérigazgatói jogkör szétválasztása jelentheti azt is, hogy Baranyay elnökként folytathatja. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy új vezetők kerülnek rövidesen a fejlesztési bank élére.
Majd Némethné megmondja
Az ügyben megkerestük Baranyay Lászlót, az MFB elnök-vezérigazgatóját, valamint Németh Lászlónét, az MFB tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti fejlesztési minisztert. Szerettük volna megtudni, hogy tudtak-e az egyéni képviselői indítványról és miképp kommentálják. Baranyaytól még azt is tudakoltuk, hogy tervezi-e, a közeljövőben, hogy lemond valamelyik megbízatásáról, vagy felajánlja lemondását, és hogy igaz-e, a közeljövőben külföldön, egy nem magyar tulajdonú banknál helyezkedik el. Emellett szerettük volna megtudni, hogy ha az elnöki pozíció maradna csak, azt vállalná-e.
Baranyay László helyett Nyíri János, az MFB kommunikációs vezetője válaszolt, aki a következő formális választ küldte: "A Magyar Fejlesztési Bank vezetéséről törvény rendelkezik, vezetőjének személyéről pedig az alapítói jogok gyakorlója. Jelenleg az alapítói jogok gyakorlója a nemzeti fejlesztési miniszter. Javaslom, kérdéseivel a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz szíveskedjék fordulni."
Ez utóbbit még a Baranyayhoz intézett levéllel párhuzamosan megtettük. A választ várjuk. A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításáról ma, hétfő délután szavaz a parlament.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
