"Magyarország vagy csődbe megy, vagy évekig stagnál"
Magyarország egy-két évig jobban teljesít, látszólag ledolgozza a költségvetési hiányt, a választások után viszont csődbe mehet – jósolta 2011-ben Aleš Michl cseh közgazdász. A hvg.hu korábbi előrejelzéséről és friss meglátásairól kérdezte a közgazdászt. Michl fenntartja korábbi állításait, szerinte az államcsőd kockázata nem a költségvetési hiány nagyságától, hanem a befektetői bizalomtól függhet, és "Nobel-díjat érdemelne", aki ki tudja húzni az országot a gödörből.
Hvg.hu: 2011-ben azt jósolta, hogy bár a felszínen Magyarország jó mutatókkal fog rendelkezni 2013-14 között, ennél mélyebben a gazdaság súlyos recesszióban marad, ami rövid távon államcsődhöz is vezethet. A jóslata első része eddig úgy tűnik, bevált. Vajon a második része is valóra válik?
Aleš Michl: Nem kívánom, hogy így legyen, de úgy gondolom, az önök kormánya ismét fel fogja hívni a washingtoni IMF-központot, hogy pénzt kérjen – ez az államcsőd modern formája. Persze majd jön néhány frissen végzett öltönyös Washingtonból, akik beleszólnak majd a gazdaságukba, különben nem kapnak kölcsönt. Magyarország ugyanabban a klasszikus ördögi körben van, mint egész Európa, ráadásul régebb óta fuldokol az adósságban, mint például Csehország. Hogy mi ez az ördögi kör? Egyre többet és többet adóztatjuk magunkat, aztán csodálkozunk, hogy nincs növekedés…
Hvg.hu: Magyarországon mégis csupán 1,9 százalék lett a 2012-es költségvetési hiány, feleannyi, mint az EU-s átlag. Hogyan tudott a kormány ilyen jó számokat produkálni?
A. M.: Az államadósságot és a költségvetési hiányt sikerült ugyan csökkentenie a magyar kormánynak, ezt azonban csak rövid távon lehet fenntartani, mert tényleges gazdasági növekedést nem sikerül produkálni. Ha valós képet akarunk kapni egy állam gazdasági állapotáról, az éves deficitet a gazdaság erősségéhez, vagyis a GDP-hez képest kell vizsgálni. Azonban nemcsak a GDP és az ipari termelés számít, a legfontosabb a bizalom. Ha a befektetők bizalmát el tudja nyerni egy ország, akkor el tudja viselni a magasabb deficitet is. De Magyarország bármikor elvesztheti ezt a bizalmat. Bármikor megtörténhet, hogy a befektetők és a spekulánsok egyöntetűen azt mondják: Magyarországban már nem lehet megbízni.
A kormányok a régiónkban egy szempontból szerencsésnek számítanak – az emberek és a cégek spórolni próbálnak, igyekeznek kiegyenlíteni az egyenlegüket, nem felhalmozni akkora adósságokat, mint korábban. Ezek a megtakarítások kötvényekbe áramlanak. Így egy nagy kötvény-buborék alakult ki. Ha a gazdaságok egyszer megint növekedésnek indulnak, a kamatok is megemelkednek, és a kötvénytulajdonosok nagy összegeket vesztenek el, ha nem adják el időben a kötvényeiket. Ennek legfontosabb következménye az lesz, hogy a kormányok sem tudják majd olyan egyszerűen eladni a kötvényeiket.
Bár az államadósság a régiónkban alacsonyabb az eurózóna adósságainál, a lejáró adósságokat folyamatosan meg kell újítaniuk az országoknak. Emiatt, ha a következő években emelkedésnek indulnak a kamatok, ezt a közép-európai országok fogják megérezni, mivel nekik magasabb kamatot kell fizetni, mint az eurózóna tagállamainak. Különösen igaz ez Magyarországra. Ezzel szemben a britek, akik ugyan jobban el vannak adósodva, de átlagos lejárati dátumú kölcsönökkel, kevésbé fogják megérezni az emelkedő kamatok hatását.
Egyelőre bejött |
Aleš Michl cseh közgazdász nevét a Slovensko, do toho! blogról ismerhette meg a magyar újságolvasó, amely magyarra fordított egy róla és a Magyarországgal kapcsolatos jóslatairól szóló cikket. Michl egyik kollégája, Miroslav Cvrček idézte Michl 2011-es előrejelzéseit, amikor arról beszélt: 2012-13 körül rövid időre a magyar államháztartási hiány az egyik legjobb lesz Európában, mert „mindent államosítottak", ami ideiglenesen betömte a költségvetési lyukat, viszont pár éven belül az ország „valószínűleg becsődöl”. Jóslatának első fele úgy tűnik: valóra vált, a jelenlegi adatok alapján valóban csökkent az államháztartási hiány, miközben a befektetői bizalom (a magyar államkötvények hozamából kiindulva) rendkívül alacsony: Az idén februárban kibocsátott 10 éves magyar dollárkötvényt jelenleg 4,7 százalékos hozamon jegyzik a piacon. A 2011-ben kibocsátott 30 éves dollárkötvényünk hozama 6 százalék. Az euróban jegyzet magyar állampapírok közül a 3 éves lejáratú kötvény hozama 3,5 százalék, az 5 éves 4 százalék. Ezek a hozamok nem sokkal magasabbak például az olasz hozamoknál: jelenleg a 3 éves kötvény 1,76, az 5 éves 2,76, a 10 éves 3,85, a 30 éves 4,7 százalékos hozammal forog a piacon. |
Hvg.hu: Svédország és Észtország szintén nagyon alacsony államháztartási hiányt tud felmutatni? Nekik hogy sikerült ilyen eredményeket elérni? Őket is fenyegetheti olyan veszély, mint Magyarországot?
A. M.: Mint már mondtam, a legfontosabb a bizalom, az, hogy a befektetők hajlandóak-e finanszírozni egy ország deficitjét. Ha megnézzük az államcsődök történetét, azt látjuk, hogy nincs egy kritikus hiány, ami már mindenképp csődhöz vezet. Sőt, az országok általában nem is igazán hatalmas deficittel mennek csődbe. Ha megnézzük az 1970 és 2008 közötti statisztikákat, az akkor becsődölt országok 52 százaléka 60 százalékosnál alacsonyabb GDP-arányos államadóssággal ment csődbe. A magyar politikusoknak nem érdemes azzal nyugtatnia magát, hogy a deficitet még nyugodtan lehet növelni, vagy hogy más közép-európai országoknak nagyobb az adóssága, hogy még valamiféle „biztonsági zónában” van a költségvetésük. Ilyen egyszerűen nincs… Nem létezik biztonsági zóna, vagy száz százalékig biztonságos deficit. A befektetőket nem tévesztik meg a látszólag jó hiányadatok.
Hvg.hu: Mennyire reális, hogy Magyarország fizetésképtelenné váljon? Hogyan tudná ezt a kormány megelőzni?
A. M.: Ha államcsődre kerül sor, azt nem lehet majd előre látni. Hirtelen azt mondja majd több bank és hitelező, hogy „ennek az országnak egy forinttal, dollárral vagy euróval sem adok többet”. Hogy mit tehet a kormány? Egyensúlyba kellene hoznia a költségvetést, de nem adóemelésekkel, hanem a kormányzat költségeinek csökkentésével. A cégeket és az embereket hagyni kellene békében dolgozni, a kormánynál jobban tudják, mi lenne jó nekik. Nekem úgy tűnik, a politikusok túlságosan ráfixáltak a gazdasági növekedésre, az egyetlen témájuk a növekedés. Ez vezetett a súlyos deficithez Európában, pedig ha kölcsönökből lehetne gazdaságot építeni, akkor például Japán ma is a legdinamikusabban fejlődő ország lenne. Komoly a kockázata, hogy Európában valami hasonló történjen, mint Japánban. Magyarország az egyik legjobb példa: vagy csődbe fog menni, vagy képes lesz a költségvetését rendbe tenni, aminek viszont az lesz az ára, hogy Japánhoz hasonlóan hosszú ideig stagnálni fog, mivel a háztartások, cégek vagy bankok inkább csak államkötvényeket vesznek majd, ahelyett, hogy befektetnének – Nobel-díjat érdemelne, aki rájön, hogyan lehetne kimászni ebből a helyzetből.
Lehetnek még tartalékok |
Az interjúban megszólaló közgazdász véleményével vannak, akik nem értenek egyet. Az ellenkező álláspont szerint makrogazdasági szempontból az ország helyzete stabil, és még Olaszországnál is kisebb a valószínűsége, hogy fizetésképtelenné válhatunk. A kormánynak 6 milliárd eurónyi finanszírozási tartaláka van, amit egy külső sokk esetén adósságtörlesztésre fordíthat, emellett az is kedvező irányba mutat, hogy az alacsony költségvetési hiánynak és a csökkenő állampapírhozamoknak köszönhetően ezek a finanszírozási kiadások csökkennek – mondta a hvg.hu-nak az Equilor elemzője. Gabler Gergely szerint a stabilitásunkat mutatja az is, hogy többletes a folyó fizetési mérlegünk (több deviza áramlik ki külföldre, mint belföldre), az uniós források beáramlása pedig folyamatosan többlet devizával látja el az országot. Emellett az is biztosítja a stabilitást, hogy a bankok döntő többsége külföldi tulajdonban van, így az anyabankjától mindig jut elegendő forráshoz, mint azt az előző években is láthattuk. Az elemző inkább abban lát kockázatot, hogy a forintállampapír-hozamok túlságosan alacsony szintre csökkentek, így gyakorlatilag eltűnt az a kockázati prémium, amiért egy befektető vállalná a forintkötvények magasabb kockázatát a devizakötvényekkel szemben. Ez nem tartható fenn hosszú távon, ugyanis a magyar államadósság finanszírozása a jövőben kevésbé lesz vonzó a befektetőknek. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.