Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Súlyos gondban van Szlovénia, délnyugati szomszédunknak már ezen a héten sem sikerült eladnia elegendő állampapírt, a jövő heti állampapír-aukció pedig igazi teszt lesz. Ha azon sem sikerül elegendő pénzt összeszedni, akkor a kis eurózóna-tagállam szinte biztosan nem tud júniusban hitelezőinek törleszteni, így jöhet az uniós mentőcsomag.
Egyre nehezebb helyzetbe kerül Szlovénia. Délnyugati szomszédünk nem tudta eladni a kívánt állampapír-mennyiséget – 100 millió eurót – az e heti aukción. A kormány a következő héten már 500 millió euró értékben bocsátana ki 18 hónapos kötvényeket, és erre keresnének vevőt – akik nem nagyon tolonganak.
Szlovéniának a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint idén 3 milliárd euróra van szüksége, hogy finanszírozni tudja az állam működését. A jövő heti aukció a szlovén kormányba és az ország bankszektorába vetett bizalom tesztje lesz, ha sikerül eladni a kívánt mennyiségű államkötvényt, akkor Szlovénia lélegzetvételnyi időhöz juthat, különben az Európai Unió (EU) GDP-jének 0,4 százalékát adó ország az eurózóna hatodik mentőcsomagra szoruló államává válhat.
Konszolidálni kell a bankszektort
A szlovén állampapírok hozamai eközben újra emelkedésnek indultak, jelenleg 6,17 százalék körül jár a mutató. Ez már egyáltalán nincs távol a március végén beállított 6,38 százalékos rekordtól, ráadásul az ország CDS-felára is felfelé kúszik, jelenleg 370 ponton áll. Bár Szlovénia gazdasági teljesítményéből a bankszektor kisebb mértékben részesedik, mint a ciprusi, az állami tulajdonban lévő nagybankok rossz hitelei az ország megítélésére is komoly negatív bélyeget nyomnak.
A rossz hitelek mennyisége az építőipar bebukása után ráadásul már aggasztó méreteket kezdett el ölteni, jelenleg a GDP 20 százalékának megfelelő összeggel vannak nehézségek. Kormányzati becslések szerint 4 milliárd euróval kellene a megroggyant állami bankokat megtámogatni. Szlovénia ráadásul idén továbbra is recesszióban marad, ennek mértéke pedig csakúgy mint tavaly, most is 2 százalék feletti lehet. Vagyis kevesebb lesz a saját forrás, amit a bankszektor megsegítésére lehet majd költeni.
A jövő hét lesz az igazi nagy teszt
Marko Kranjec szlovén jegybankelnök szerint súlyos a helyzet, a kormánynak egyértelműen jeleznie kell, hogy kész a helyzet megoldására, és a bankszektor problémáinak kezelését komolyan megkezdik. Ennek egyik fő eleme lenne az, hogy a rossz hiteleket egy úgynevezett bad bankbe helyezik át, vagyis leválasztják azt a bankok jól teljesítő részeiről, hogy csökkenjen rajtuk a nyomás.
Az ország kormány eközben igyekszik bizonygatni, hogy Szlovénia nem Ciprus, nincsen szükségük uniós mentőcsomagra. Alenka Bratusek kormányfő azt is szeretné elérni, hogy a parlamenti erők megállapodásra tudjanak jutni abban, hogy egy alkotmánymódosítással szabjanak felső limitet az államadósság szintjének, mely a mindenkori kormányok kezét megkötné.
A szlovén kormány, úgy tűnik, mindent megtesz a mentőcsomag elhárítása érdekében, ám ha a jövő heti aukción sem tudják a kívánt összeget eladni, akkor egyre közelebb kerül a júniusi határidő, amikor majdnem 900 millió eurót kellene a hitelezőknek kifizetniük, és ha addig nem lesz erre elegendő forrás, akkor az uniós mentőcsomag marad az egyetlen menekülő-útvonal.
Cipruson még nagyobb a baj, mint gondolták |
| A Ciprusnak nyújtandó EU–IMF-mentőcsomag végső összege a korábban számolt 17 milliárd euró helyett 23 milliárd euró lehet, derült ki a Reuters hírügynökség birtokába került uniós értékelésből. Míg korábban arról volt szó, hogy a 17 milliárd eurós mentőcsomagból csak hetet kell Ciprusnak állnia, most olybá tűnik, hogy az összeg 13 milliárd euró lesz, melyet teljes egészében a ciprusiakkal akarnak kifizettetni. A változtatás lesújtó képet fest az eurózóna pénzügyminisztereiről és szakértőikről, akik kutyafuttában állították össze a csomagot, majd napokon belül változtattak a feltételeken, miután kiderült, hogy a 100 ezer eurónál kisebb betétek lefaragása, amit eredetileg javasoltak, elfogadhatatlan a ciprusiaknak. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
