A nemzetgazdasági miniszter ezt vasárnap az ATV Szabad szemmel című műsorában mondta. Meg azt is, hogy a pénzintézetekkel kiszámítható viszonyt és folyamatos párbeszédet szeretne. És még Simor Andrást rávenni, hogy az EBRD-n keresztül további forráshoz jusson Magyarország.
Varga Mihály az ATV-ben azt mondta, hogy mivel a rendszer még fejlesztés alatt áll, még nincs végleges döntés arról, hogy az egyéni nyugdíjszámlákat csak az idén januártól befizetett összegekkel indítanák-e el. A gazdasági miniszter kifejtette: A kormány olyan szisztémát szeretne kialakítani a nyugdíjrendszeren belül, ami képes az egyénileg felhalmozott járulékszintet követni. De Varga úgy véli, nem indokolt a korábbi, magánnyugdíj-pénztári rendszerben szerzett jogosultságok átvezetése.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja Varga Mihály szerint jó alapot ad arra, hogy a magyar gazdaságpolitika hatékonyabbá tudjon válni. "Megszűnt az a helyzet, amikor a jegybank némi értetlenséggel szemlélte a kormány gazdaságpolitikai lépéseit, most egyeztetünk fontosabb kérdésekben, természetesen tiszteletben tartva a jegybank és a monetáris tanács függetlenségét" - fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy a piac pozitívan fogadta a növekedési hitelprogramot, és a jegybank olyan ésszerű és logikus döntést hozott, amely segíti az országkockázat csökkenését, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat.
A miniszter elmondta azt is, hogy a pénzintézetekkel való viszonyban is kiszámíthatóságot, folyamatos párbeszédet szeretne. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy hozhat olyan intézkedést a kormány, amelyet a bankszövetség nem tud elfogadni, de tudják, hogy a kabinet mire készül, és ha kell, módosít, egyeztet az adott kérdésben.
Szólt arról is: bízik abban, hogy Magyarország ellen megszűnik a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás. Az, hogy a 2012-es, uniós módszertan szerinti hiány 2,1 százalék lett, Varga Mihály szerint azt mutatja, a magyar kormánynak igaza volt Brüsszellel szemben 2011 után 2012-ben is abban, hogy nem kell újabb kiigazító intézkedéseket hozni, mert azok nélkül is teljesülni fog a 3 százalék alatti hiány. Ehhez képest Brüsszel tavaly ősszel újabb intézkedéseket "vasalt be" Magyarországon - fűzte hozzá.
Az államháztartás ugyanakkor kezd arra a konszolidált szintre beállni, ami egy "normális európai országban meg kell hogy történjen", a hiány alacsony - Magyarország immár két éve teljesíti a 3 százalék alatti hiányt -, és az államadósságot is sikerült csökkenő pályára állítani. Mindezek alapján ki kell hogy engedjék Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól - vélekedett Varga Mihály, majd hangsúlyozta: bízik benne, hogy nem politikai, hanem gazdaságpolitikai, a gazdasági tényekre alapozott döntést hoz az Európai Bizottság.
Azzal kapcsolatban, hogy Simor András lesz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egyik alelnöke, Varga Mihály elmondta: ő is arra kérte az EBRD-ben lévő képviselőket, hogy támogassák Simor kinevezését. Varga Mihály bízik abban, hogy Simor Andrással az EBRD-n keresztül Magyarország további forrásokhoz tud jutni. A miniszter kifejtette: örül annak, hogy egy magyar szakember lesz az egyik alelnök, ezzel jól járt az ország. Hozzáfűzte ugyanakkor: nagy kérdés, hogy Simor András hogyan viszonyul majd a magyar kormányhoz. "Itt azért vannak olyan példák, amelyek elgondolkoztatnak bennünket" - fogalmazott Varga Mihály, majd Andor Lászlóra utalva hozzátette: az Európai Bizottság egyik biztosa is magyar állampolgár, "de ettől függetlenül az elmúlt időszakban túl sok segítséget nem kaptunk tőle".
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.