A hitel néha hasznos, és gyakran nagyon veszélyes, különösen ha ostobán használják fel, márpedig a történelem tele van ilyen példákkal - pláne ha politikusok is vannak a környéken, fejti ki Zsiday Viktor befektetési szakértő, aki egy könyv kapcsán írta le véleményét a magyar államadósságról.
Ha majd nekem is lesz annyi időm mint egy jegybankelnöknek, akkor én is fogok hetente recenziókat írni, de egyelőre ennyire nem telik a szabadidőmből - írja Zsiday Viktor befektetési szakértő friss blogbejegyzésében. A befektetési szakértő Mong Attila: Kádár hitele című könyve kapcsán fejti ki véleményét az államadósságról.
Zsiday kifejti, hogy azt eddig is tudta, hogy a magunk előtt görgetett adóssághegyünk a Kádár-korból származik, de nagyon érdekes végigolvasni, hogy 1956-tól hogyan, milyen gazdasági kényszerek, játszmák mentén alakult a hazai gazdaság sorsa, mi vezetett a 80-as évek elejének csődközeli helyzetéhez, miért kellett 50 százalékkal felemelni a mítikus 3,60-as kenyér árát 1979 nyarán, és hogy mennyire hasonló a pályán mozog évtizedek óta a magyar gazdaság.
A befektetési szakértő szerint igen érdekes látni, hogy a "stop-go politika" már mennyire jellemző volt akkoriban is, az adósságproblémák sokszor kísértetiesen hasonlítanak a maiakhoz, és az is, hogy miként keresték a politikusok mindig a számukra legkisebb ellenállást jelentő kiutat. "A hitel néha hasznos, és gyakran nagyon veszélyes, különösen ha ostobán használják fel, márpedig a történelem tele van ilyen példákkal - pláne ha politikusok is vannak a környéken" - emeli ki Zsiday Viktor. Az államadósság növelése rövid távon gyakran sok problémát megoldhat, ám előbb-utóbb generációkon átívelő kolonc lesz belőle. Az elmúlt két évtized gazdaságpolitikai hibái is éppen elegendőek lennének számunkra, volt belőlük bőven, de mindezek mögött-mellett még ott van az a hatalmas teher, amit a 70-es-80-as évek óta cipelünk, fejti ki a befektetési szakértő.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.