Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Különösen a kistelepüléseket érinti a brutális forráselvonás, amely az önkormányzatok finanszírozásának átalakításával idén érezteti először a hatását. Van, ahol 30 százalékkal csökken a tavalyihoz képest a 2013-as büdzsé. Ez a legkisebbek esetében felér egy kivégzéssel. Egy Pest megyei kistelepülés polgármestere drámai hangvételű levélben fordult a lakossághoz.
"Tisztelt Lakosság! A 2013-as év az önkormányzat és a lakosság számára is igen kemény esztendőnek ígérkezik. Elnézést ezért a puritán megfogalmazásért, de ez jutott elsőként eszembe, amikor megláttam, hogy mennyi pénzből gazdálkodhat településünk ez évben." A fenti pár sor Fodor Zoltántól, a Pest megyei Szentmártonkáta független polgármesterétől származik, aki a 2013. februári önkormányzati újságban azt próbálja megmagyarázni a helyi lakosoknak, hogy idén miért is gazdálkodhat a település a tavalyinál 30 százalékkal kevesebb forrásból.
Szentmártonkáta esete tökéletesen illusztrálja, hogy az eddig példamutatóan gazdálkodó kistelepülések a legnagyobb vesztesei az önkormányzati rendszer változásának, miután sokkal több forrást vontak el tőlük, mint amennyi feladat náluk maradt.
Mennyi is az annyi?
Szentmártonkáta tavaly 488 millió forintból gazdálkodhatott, idénre ez az összeg 342 millióra csökkent. Azért nem 300 millióra, mivel a település 2012-ben 42 millió forintot meg tudott takarítani. Ha ez nem lett volna, akkor 40 százalékkal csökkent volna egyik évről a másikra a település költségvetése.
Bár az alapfokú oktatási intézmények átvételével a pedagógusok bérének kifizetése átkerült az államhoz, Szentmártonkáta esetében ez 59 milliót tett ki, a működtetés – rezsi, karbantartás, takarítás stb. – maradt az önkormányzatoknál. Az állam teljes mértékben magához vonta a személyi jövedelemadó korábban az önkormányzatok részére visszaosztott (8 százaléknyi) részét is, Szentmártonkáta esetében ez 31 milliós kiesést jelent idén. A befolyó súlyadó 60 százalékával sem a település gazdálkodhat az idéntől, az iparűzésiadó-bevétel esetében is több mint 20 millióról kénytelen lemondani. A településnek mellesleg nem volt hitele, így nem tudott "jól járni" az önkormányzati adósságkonszolidációval sem.
Korábban az hangzott el, bizonyos feladatok a létrejövő járási hivatalokhoz kerülnek el. De ez csak a körzetközponti jegyzők esetében igaz, akiknek a településén található általában a járásközpont is. A nem körzetközponti jegyzőktől viszont csupán csekély szociális és gyámügyi feladat került el. "Mondhatnánk, hogy szinte minden maradt a régiben – legalábbis a feladatok területén –, viszont az anyagi lehetőségeink alaposan és meglátásom szerint aránytalanul meg lettek nyirbálva" – fejti ki álláspontját a polgármester.
Többet vágtak, mint amennyit nyírtak
A helyi önkormányzatok csaknem 3200 milliárd forintból gazdálkodhattak 2012-ben, amihez a központi költségvetés – állami támogatás és helyben maradó személyi jövedelemadó révén – 1140 milliárd forintot biztosított. Ez majdnem megegyezett a 2011-es támogatási összeggel, akkor 3100 milliárdból gazdálkodhattak az önkormányzatok, 1130 milliárd forintnyi központi kiegészítéssel.
Idénre a kiegészítés összege 636 milliárdra csökkent, az önkormányzatok esetében pedig a költségvetés további 1400 milliárd forint saját forrással számol, amiből 118 milliárdot tesz ki a helyi önkormányzatok működésének általános támogatása. A csökkenéshez hozzá kell tenni, hogy az önkormányzatok feladatköreit időközben jelentősen megnyirbálták, például kevesebb államigazgatási funkció maradt náluk – a felálló járási hivatalok ezek egy részét átvették –, a közoktatás területén pedig az óvodai ellátás maradt önkormányzati hatáskörben. Így úgy tűnik, hogy indokolt is lehet a forráselvonás, mivel a feladatok egy részét átvette az állam. Ez azonban koránt sincs így. Különösen a nem központi települések járnak 2013-ban igazán rosszul, ahogy a fenti példa is mutatja.
150 milliárd hiányzik
Röviden lehet arra a kérdésre válaszolni, hogy pontosan mennyi forrást vontak ki az önkormányzati rendszerből: az elvett feladatokon felül további 150 milliárddal kapnak kevesebbet az önkormányzatok – fejtette ki Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. Szerinte a forráselvonás a kisebb településeket érinti rosszabbul. Ők egy kisebb összegből kevesebbet tudnak megfogni. Ráadásul eredetileg az szerepelt a tervekben, hogy az önkormányzati adósságkonszolidáció során a teljes, 95 milliárdos hitelállományt kifizeti az állam, de végül csak 74 milliárdot vállalt át. Az önkormányzatok idén már nem normatív, hanem feladatalapú támogatást kapnak, az így rendelkezésre álló finanszírozás pedig sok esetben a meghatározott feladatok ellátására sem elegendő. A 3154 magyarországi település közül a MÖSZ elnöke szerint körülbelül ezer küzdhet finanszírozási gondokkal.
Gémesi szerint az érintett települések egy része nem tudja majd törvényesen megcsinálni március 15-ig a költségvetését, "trükközni kényszerülnek", mivel az önkormányzatok nem tervezhetik büdzséjüket hiánnyal, és hitelt sem vehetnek már fel. Mindenki igyekszik megoldást találni a kialakult helyzetre, az önkormányzatok egy része kozmetikázza majd költségvetését, például egy telekeladással – emelte ki a gödöllői polgármesteri posztot is betöltő Gémesi. Szerinte egy kompenzációs rendszer adhatna megoldást a finanszírozási nehézségekre. A Belügyminisztériumnál elkülönítettek egy 24 milliárdos keretet, valamint egy 20 milliárdos szerkezetátalakítási támogatást a helyhatóságok számára, a MÖSZ elnöke szerint azonban egyelőre még nem dolgoztak ki megfelelő mechanizmust ennek felhasználására.
A kistelepülések járnak a legrosszabbul
A szakma már egy ideje jelezte, hogy itt komoly gondok lesznek, a kormány hazug és álszent játékot űz – fejtette ki Kovács Róbert, az önkormányzati rendszert monitorozó Helyi Obszervatórium ügyvezetője. Elmondása szerint korábban nem voltak olyan előrejelzések, melyek számokkal támasztották volna alá, hogy az eddig az önkormányzat által biztosított szolgáltatások és feladatok szétválasztása milyen költségeket eredményez majd az állam és az önkormányzat oldalán. Ezzel kapcsolatban Kovács elmondta, hogy az állam sok esetben "huncutul" járt el: az iskolákban például a krétát a működtetés költségeihez sorolta – ami önkormányzati feladat –, egyedül a béreket vállalta át. A nagy költséggel és felelősségel járó feladatokat pedig az önkormányzatoknál hagyta (ha például nincs fűtés, akkor nincs tanítás sem, erre már láttunk példát).
A szakértő szerint a kormány képtelen lesz majd finanszírozni az átvett rendszerek, intézmények működtetését, mivel nem adhatnak kevesebb bért a korábbi önkormányzati, most már közalkalmazott pedagógusoknak például. A közszféra egységes bértáblája viszont mindenkire egységes bért szab, ezt hosszú távon nem tudja majd az állam kigazdálkodni.
A Helyi Obszervatórium ügyvezetője szerint ugyanakkor nem biztos, hogy véletlenül történik mindez. Kovács úgy véli, a cél az volt, hogy az önkormányzatokra terheljék ezeket a költségeket, miközben az állam olyan feltételeket szab az önkormányzatoknak, melyeket azok nem tudnak teljesíteni. Ezek után pedig lehet mutogatni az önkormányzatokra: lám-lám, nem tudják teljesíteni feladataikat, amikért ők felelnek – hangsúlyozta az ügyvezető. Kovács kiemelte, "rettenetesen unfair", hogy egy olyan fél hozza meg a döntéseket, mely erőből diktál. "Olyan ez, mint amilyen egy szovjet–magyar egyezmény volt: ott sem megállapodtak a felek, hanem a szovjetek diktáltak, hogy mi legyen" – hangsúlyozta a szakértő. Az átalakításokkal a kistelepülések rosszabbul járnak: kisebb terük van a pénzügyi manőverekre, és szerinte is ők lesznek leginkább azok, akik kénytelenek lesznek trükközni a költségvetésükkel.
Kovács szerint az önkormányzatiság területén mindez a teljes filozófiaváltás irányába mutat. A feladatfinanszírozással már csak meghatározott pontokra ad pénzt a kormány, az önkormányzatiság,a helyi felelősségvállalás leértékelődik.
Jönnek a helyi adók
A Helyi Obszervatórium ügyvezetője szerint az nem lenne gond, ha a helyi közösségeknek nagyobb részt kellene vállalniuk a helyi szolgáltatások finanszírozásából, csak ez jelenleg nincsen kimondva. A helyi adóztatás jó irány, amennyiben a helyi lakosságot érdekeltté teszik a lokális ügyekben való részvételben. Eddig ugyanis ez nem volt jellemző. Ha az egyén több adót fizet, talán jobban odafigyel arra is, hogy mi történik a településén, mit kap az adójáért cserébe, és hogyan dolgoznak az önkormányzatnál. A nagyobb odafigyeléstől lehet egy önkormányzat kevésbé korrupt is – hangsúlyozta Kovács.
| Az iskolák államosítása körül továbbra is zűr van |
| Még mindig folyamatosak a panaszok az iskolák államosítása óta. Van olyan tanár, akinek december óta nem érkezett meg a fizetése, egy középiskolában a telefonközpontot kapcsolták ki, mert nem fizették a számlát, sok helyen még mindig nem egyértelmű, mi tartozik az önkormányzat és mi a tankerület feladatai közé. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete határozatlan idejű sztrájk hirdetésére készül. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szerint az átvétel rendben zajlott, finanszírozási gondjaik pedig nincsenek. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
