Sutba dobták a törvényben előírt algoritmust több város esetében is az önkormányzati adósságok átvállalásánál. És a bár a jogszabály tartalmazza, hogy a törvényi mértéktől felfelé el lehet térni, egyes városok akár az adósságállomány 20-25 százalékát is megnyerhették bónuszként a kormánnyal folytatott alkuban. Több esetben ugyanis ekkora a különbség aközött, amennyi a törvény alapján járt volna egyes településeknek, és amennyit végül a városvezetőknek sikerült kialkudniuk.

Ahogy azt Orbán Viktor szerdán Herman van Rompuy-jal közös sajtótájékoztatóján elmondta, az állam 600 milliárd forint értékben vállalja át az önkormányzatok adósságát. Az, hogy ez az összeg csak az idei adósságkonszolidációra vonatkozik, vagy a kormányfő beleérti-e az 5000 fő alatti települések konszolidációját is, melyet még a 2012-es büdzsében tettek meg, Orbán válaszából nem derült ki.

Az állam tavaly a tervezett 96 milliárd helyett 74 milliárd forint értékben törlesztette az 5000 fő alatti települések adósságállományát. Itt csak azért nem valósult meg száz százalékos végtörlesztés, mert néhány, alapvetően fejlesztési jellegű beruházás hitelét az állam nem engedte a rovancsba beleszámolni. Úgy tűnik, a nagyobb településekkel az állam nem ilyen szűkmarkú, több várost a meghirdetetthez képest jelentősen túlkonszolidál.  

Tarlós István jól alkudozott: a január 9-én közzétett törvényi mérték szerint a főváros negyven százalékos adósságátvállalásra tarthatott volna igényt. Ehhez képest a mai bejelentés szerint az állam 104 milliárd forint értékben veszi át Budapest adósságát, ami a teljes hitelállomány hatvan százalékára jön ki. Ez egy nagyobb megállapodás-csomag keretében történhet majd: a kormány egyúttal rendezheti a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozását (beleértve a BKV utolsó negyedévére vonatkozó forrásokat), valamint a jövőbeli budapesti fejlesztéseket – derült ki a főpolgármester szerdai kommentárjából.

Budapest követői

De nemcsak Budapest járt jól. Miskolc adósságát 50 helyett 70 százalékban vállalja át az állam, ami 25 milliárd forintos könnyebbséget jelent a 36 milliárdos hitelállománnyal küzdő városnak. Szombathely is 40 százalékról 65 százalékra tornászta fel az állami részvételt, ami összességében 13 milliárd forinttal csökkenti a vasi székhely tartozását. Szintén negyvenről rugaszkodott el Esztergom, de „csak” ötven százalékig ugrott: ennek megfelelően a 23 milliárdos adósságából 11-12 milliárdot vehet át az állam.

Az egyeztetések eredményeként Eger és Szeged esetében is 50 helyett 60 százalékot vesz át az állam, ami viszont nominálisan jelentős különbség. Míg Egernek 1,7 milliárdról 0,9 milliárdra csökken így a hitelállománya, Szegednek a 24 milliárdos adóssága így nettó 10 milliárd forint alá zsugorodhat. (Heves megyében egyébként Eger mellett Hatvan és Gyöngyös is a hitelállománya 40 százaléka helyett az 50 százalékát terheli át az államra.)

Természetesen vannak olyan nagy adósságheggyel küzdő önkormányzatok, ahol az átvállalás mértéke nem változott: Pécs (50 százalék, 44 milliárd), Debrecen (50 százalék, 27,3 milliárd), Szolnok (27 milliárd, 50 százalék) Kecskemét (22 milliárd, 40 százalék), Kaposvár (21 milliárd, 60 százalék), Nyíregyháza (20 milliárd, 50 százalék) a törvényi mérték szerinti támogatást kapja. Hódmezővásárhely ugyan hatvan százalékos hitelállomány-átvállalásban részesült volna az előzetes számítások szerint, de Lázár János, korábbi polgármester jelezte: többre lenne szükség. Érdeklődtünk a városházán, ahol közölték, még nincs döntés arról, hogy mikorra tervezik a bejelentést.

Ezen az algoritmuson léptek túl

Az 5000 fő fölötti települések adósságának átvállalás mértékét az egy főre jutó iparűzési bevételek (úgynevezett adóerőképesség) és a lélekszám függvényében határozták meg. Eszerint a  települések között is megkülönböztettek több kategóriát lakosságszám szerint, majd kategóriánként vették a települések adóerőképességének az átlagát. Ha a kategóriába tartozó önkormányzat adóerőképessége elérte a kategóriaátlag száz százalékát, akkor az adósság negyven százaléka lett az átvállalás törvényi mértéke. Ha az adóerőképesség átlaga felénél is kevesebb, akkor az adósság hetven százalékát vállalja át az állam. Ezen kívül lett még két köztes kategória, így összességében a törvényi mértékek 40, 50, 60 és 70 százalékos adósságátvállalást fektettek le. De ezek csak a törvényi mértékek, az adósságátvállalás tényleges nagyságáról a miniszterek és az önkormányzatok egyenként egyezhettek meg. Néhány százalékos eltérés a törvény Mivel így akár 20-25 százalékos eltérés is lehetővé.

Még lesznek meccsek 

Miután megszülettek a megállapodások az állam és az önkormányzatok között, megkezdődhetnek az érdemi háromoldalú tárgyalások az állam (egész pontosan az Állami Adósságkezelő Központ), az önkormányzatok és a bankok között. Itt már a konkrét adósságelemekről lesz szó, amiket bevonnak az adósságrendezésbe. Kérdés, hogy lehet majd kisakkozni pont azt a konszolidációs szintet, amit az önkormányzatok a miniszterekkel kialkudtak. Tudni kell, egy-egy nagyobb hitel mögött (de a teljes állomány mögött szinte biztosan) sokszor több bank áll: logikus lenne, hogy az állományuk arányában (pro rata) osztódjon el az állami átvállalás, ami viszont egy ekkora portfólió esetében irdatlan mennyiségű szerződésmódosítással járhat. Az önkormányzatnak és az Állami Adósságkezelőnek is megvannak a maguk szempontjai: utóbbi például biztosan minél kevesebb szerződést szeretne.

Úgy tűnik, lekerült a napirendről a diszkont kérdése, ami azt jelentette volna, hogy a bankoknak esetleg valamennyit le kellene nyelniük az adósságrendezésből. A bankok ilyet legfeljebb a legeladósodottabb önkormányzatok esetében tudtak volna elképzelni, és olyan devizakötvények esetében, aminek a piaci értéke kisebb, mint a névértéke. Mindenféle rendszerszintű megoldást elutasítottak, hiszen az a technikai államcsőd kérdését is felvetette volna. Miután a bankok szakértői igazából csak most kapcsolódnak be a tárgyalásokba, itt még komoly meccsekre lehet számítani