Példaként említette: 1,6 milliárd euróval nő a közvetlen kifizetések összege, ez pedig 500 milliárd forintot jelent 7 év alatt a magyar gazdáknak. A számok magukért beszélnek, és a szaktárca ennek megfelelően készíti elő a kifizetéseket - fűzte hozzá. 

Jelezte: a magyar gazdák az előző uniós költségvetési ciklus utolsó évében - az idén - érték el a 100 százalékos támogatás-kifizetési szintet. Ezt követően már minden évben számíthatnak rá. Így megszűnt az uniós csatlakozáskor létrejött támogatási hátrány, amely miatt 2004-ben az országot megillető támogatásnak a 25 százaléka folyt be és csak mostanra emelkedett 100 százalékra.

A vidékfejlesztési miniszter  ugyanakkor figyelmeztetett: ahhoz, hogy a Magyarországot megillető agrártámogatások teljes mértékben lehívhatók legyenek, szükséges egy precízen működő kifizető ügynökség - a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak jól kell dolgoznia. Elmondta: a vidékfejlesztési támogatások kifizetése jól áll, nem marad benn egyetlen fillér sem a rendszerben. Ezek a támogatások a legkülönfélébb fejlesztéseket teszik lehetővé, állattartó telepek korszerűsítését, feldolgozó pontok kialakítását és különböző vidéki szolgáltatások fejlesztését. 

Mintegy 160 féle agrártámogatást vehetnek majd igénybe a gazdák. Ezeknek a lehetőségeknek a kidolgozását most végzik - tette hozzá. A programok a teljes mezőgazdasági ágazatot átfogják. Példaként említette egyebek mellett a halászatot, a méhészetet, az állattartás és a növénytermesztés különböző területeit, valamint a vidéki közösségek fejlesztését.

Kitért arra, hogy Magyarországon a jövőben csak földműves vásárolhat földet, vagyis az, aki élethivatásszerűen a mezőgazdaságból él. Így a miniszter szerint a jellemző folyamat a jövőben a földterületek koncentrációja lesz a családi gazdaságoknál. 

Fazekas Sándor az élelmiszerhamisításról és az ehhez kapcsolódó mostani lóhús-botrányról szólva kijelentette, hogy azok szigorú ellenőrzéssel elkerülhetők. Megerősítette, hogy az elmúlt években Magyarországon a szaktárca szigorította egyebek  közt az importtermékek ellenőrzését - és nem volt ilyen hasonló botrány.

Kiemelte, hogy ezen a területen szükséges a feldolgozók fegyelmezettsége: a vásárlók csak úgy tudnak tájékozódni, ha az árun pontos jelölés mutatja, honnan származik a termék. Magyarország az unióban azok közé az államok közé tartozik, amelyek fontosnak tartják a pontos eredet-megjelölést - hangsúlyozta a miniszter.