Az inflációs alapmutatók közlésével az MNB az inflációs kilátásokat meghatározó tendenciákra igyekszik felhívni a figyelmet, mivel azok az aktuális tényadatokból kiszűrik az egyszeri tényezők hatását.

Az indirekt (fogyasztási, jövedéki) adóktól szűrt maginfláció januárban 1,9 százalékra, a decemberinél 0,6 százalékponttal alacsonyabbra lassult. A feldolgozatlan élelmiszerek és energiaárak kiszűrésével előállított maginfláció eleve nagyot zuhant, januárra az teljes inflációs átlaggal egyező 3,7 százalékosra lassult az egy hónappal korábbi 4,9 százalékról. 2009 óta nem volt arra példa, hogy az infláció későbbi alakulását előre vetítő maginfláció a tényleges inflációs ütemmel megegyező, vagy alacsonyabb legyen. A tavalyi áfaemelés hatásának kiesése eleve megfelezte az adóváltozások hatását a fogyasztói árindexre. Januárban az árszínvonalat 0,9 százalékponttal emelte az adóváltozások hatása, míg decemberben ugyanez még 1,8 százalékpont volt.

A keresletérzékeny termékek inflációs mutatója - , amely további szűkítéssel az adószűrt maginflációt megtisztítja a feldolgozott élelmiszerek áralakulásától - 2010 májusa óta legnagyobb, 0,5 százalékos csökkenéssel 1,6 százalékosra mérséklődött januárban.

A ritkán változó árú termékek inflációja - a harmadik alapmutató -  az MNB számításai szerint januárban 1,5 százalékos drágulást jelzett, szintén 0,5 százalékponttal kisebbet az egy hónappal korábbinál.  Az érték 2011 áprilisa óta nem volt alacsonyabb, az egy havi csökkenés 2010 áprilisa óta nem volt nagyobb, mint a múlt hónapban. A ritkán változó árú termékek inflációja olyan lassú átárazódású termékkör árváltozását mutatja, amely a középtávú inflációs folyamatokat jól képes előre jelezni, mert a kosárban lévő termékek legfeljebb 15 százalékának változik az ára havonta.