Az éves terv 0,3 százalékán áll a hiány
Az államháztartás központi alrendszerének januári hiánya közel 2,5 milliárd forintra teljesült, ami az éves törvényi 841,8 milliárd forintos hiánytervnek mindössze 0,3 százaléka - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A központi költségvetés 90,7 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 50,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig közel 37,3 milliárd forintos többlettel zártak - írta közleményében az NGM. Tavaly januárban az államháztartás központi alrendszerének szufficitje 107,3 milliárd forint volt.
A két év január havi egyenlegének eltérő alakulásában egyrészt az általános fogalmi adó bevételeket érintő szabályozásváltozás, másrészt a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós programokkal összefüggő bevételeik és kiadások tendenciája játszott szerepet - közölte a tárca.
A 2012-es és 2013-as költségvetés alakulásánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az egyes adónemeket érintő jelentős változások következtében a bevételek éven belüli időbeni lefutása jelentős eltérést mutat - tette hozzá az NGM.
A központi költségvetés januári bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 117 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A mérsékeltebb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – főként az általános forgalmi adó - előző évről elmaradó befizetései, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kisebb összegű bevételei állnak.
Az általános forgalmi adó esetében a tavaly januári bevételeket növelték a tavalyi kulcsváltozásokhoz kapcsolódó, 2011. év végi előrehozott vásárlásokból fakadó többletek. Az idei évi visszautalások magasabb mértékének hátterében pedig a kiutalási határidő 45 napról 75 napra történt megemelésének pénzforgalmi hatása áll - írta közleményében a minisztérium.
A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a tavalyi bevételi többletek elsősorban az uniós előirányzatoknál az egyes operatív programok 2011-es decemberi elszámolásainak januárra történő áthúzódásaiból fakadnak.
A központi költségvetés januári kiadásai mintegy 59 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, amely a tárca szerint elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze.
A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak tavalyi alacsonyabb teljesülése főként egyes uniós operatív programokhoz kapcsolódó kifizetések elhúzódásának volt köszönhető. A költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában kiemelt szerepet játszanak a tavaly május 1-jétől átvett önkormányzati intézmények bérfizetései.
A kamatkiadások januárban 59,9 milliárd forintot tettek ki, 15,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,9 milliárd forintos szintet értek el, 2,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (52,9 milliárd forint) így összességében 12,9 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakának összegétől, amely az NGM szerint a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.