"El a kezekkel" - a magyarok is beleszóltak az uniós vitába
Az uniós költségvetési huzavona egyik legnagyiobb vesztese lehet Magyarország Tabajdi Csaba szerint. Herczog Edit pedig úgy véli, a közös büdzsének a növekedést és a munkahelyteremtést kell szolgálnia.
Több magyar európai parlamenti (EP-)képviselő is hozzászólt az unió következő hétéves periódusra szóló költségvetéséről (multiannual financial framework, MFF) szóló szerdai vitához Strasbourgban, az EP plenáris ülésén. A szocialista Tabajdi Csaba elfogadhatatlannak nevezte a kohéziós támogatások csökkentését. A fideszes Járóka Lívia a büdzsé szociális pillérének, a társadalmi befogadásnak a fontosságát hangsúlyozta.
El a kezekkel Magyarország kohéziós támogatásaitól! - fogalmaz szerdán kiadott közleményében Tabajdi Csaba, aki szerint kárt okoz, hogy eddig nem született megállapodás az MFF-ről.
"Már a tavaly novemberben megtárgyalt költségvetési javaslatok is elfogadhatatlan csökkentést jelentettek Magyarország számára. Elfogadhatatlan, hogy egyes tagállamok még ezt is tovább akarják csökkenteni. Hazám, Magyarország már így is kohéziós támogatásainak 30 százalékát, hétmilliárd eurót veszíthet el, ezzel ennek a végeláthatatlan költségvetési huzavonának igazságtalanul a legnagyobb vesztesévé válhat. A költségvetés főösszegének és a kohéziós támogatásoknak bármiféle csökkentése elfogadhatatlan" - vélekedett hozzászólásában az MSZP EP-delegációjának vezetője.
"Amennyiben a februári Európai Tanácson nem születik elfogadható megállapodás az unió hétéves költségvetéséről, a tanácsban ülő állam- és kormányfők szegénységi bizonyítványt állítanak ki magukról. Ennél azonban sokkal nagyobb gond, hogy szegénységre ítélik azokat a tagállamokat és állampolgáraikat, amelyek nehéz gazdasági helyzetük miatt uniós források hiányában nem tudnának befektetni. Magyarországon például az állami beruházások 97 százaléka társfinanszírozásból működik" - sorolta a képviselő. Tabajdi emlékeztetett: már most is késésben vagyunk, mert a támogatási programoknak jövő ilyenkor már működniük kellene, miközben még a főösszegről sincsen megállapodás.
"Amennyiben ez így marad, felmerül a kérdés, ki viseli majd a felelősséget ezért a hátrányos helyzetben lévő régiók, köztük a magyarországi régiók lakossága előtt? Ki viseli a felelősséget azért a sokkért, amelyet a támogatások hirtelen és drasztikus csökkentése jelent majd a nehéz helyzetbe lévő magyar régiók, kistérségek számára? Nem lehet nacionalista önzésből követelt kiadáscsökkentések miatt kockára tenni egész országok felzárkózását, sőt az egész Európai Unió legfontosabb értékét: a szolidaritást!" - hangsúlyozta a szocialista politikus.
Herczog Edit szerint a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó MFF-nek a jövőről kell szólnia. "Minél tovább szűkítik a büdzsét a tagállamok, annál kevésbé valószínű, hogy az EP megadja a felhatalmazást" – figyelmeztetett a szocialista politikus. A képviselő úgy fogalmazott, hogy megérti a "pengeélen táncoló tagállami költségvetések miatti nadrágszíjhúzást", de azt nem fogadja el, ha a közös büdzsé nem szolgálja a növekedést és a munkahelyteremtést.
A legnagyobb tartalékunk az iskolákból korszerű tudással kikerült fiatalok foglalkoztatásában és tudományos- és technológiai fejlődésen alapuló gazdaságfejlesztésben rejlik - vélekedett a szocialista EP-képviselő, aki szerint az uniós büdzsé nemcsak a pénzről szól, hanem a közös európai politikák megvalósításáról is.
"Nagyon sok politikát az elmúlt időszakban európai szintre emeltünk, mint például az innovációs vagy a kisvállalkozás-politikát, ezért tagállami szinten jelentősen csökkentek az ezekhez rendelt források. El tudják Önök képzelni, hogy most európai szinten is megkurtítsuk ezeket a pénzeket?” – tette fel a kérdést a plenáris ülésen Herczog. A csúcstalálkozó kapcsán az unió többéves költségvetéséről szóló vitában a fideszes Járóka Lívia a társadalmi integráció növekedésösztönző hatását hangsúlyozta, valamint sürgette, hogy az uniós tagállamok a gazdasági konszolidáció és növekedés alapvető elemként tekintsenek a társadalmi befogadásra.
Járóka, aki a romák társadalmi befogadását célzó uniós stratégia jelentéstevője, felszólalásában emlékeztetett, hogy a gazdasági fellendülést célzó tagállami tervek rendre elhanyagolják a társadalmi befogadás jelentőségét a versenyképesség, innováció és növekedés ösztönzésére. A néppárti politikus hangsúlyozta, hogy így nem csupán a legsérülékenyebb társadalmi csoportok maradhatnak védelem nélkül, de a megfelelő társadalmi befogadás, különösen pedig a munkaerő-piaci integráció hiányában hátrányt szenved a gazdaság növekedési képessége.
"Egyetlen ország sem engedheti meg, hogy népessége egy részének gazdasági potenciáljáról lemondjon, a társadalmi befogadásba történő befektetés ezért nem lehetőség, hanem kötelesség" - zárta felszólalását Járóka Lívia.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.