Elsőre sokan úgy érthették, hogy a Fidesz-frakció cáfolta a Világgazdaság kedd esti hírét, melyben a portál „megbízható forrásra” hivatkozva azt állította, hogy Matolcsy György lesz a jegybankelnök, Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyi helyettes államtitkára pedig az alelnöke. Emellett a lap beszámolt arról is, hogy Matolcsyt Varga Mihály váltja az NGM élén.

A hírre Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI-nek telefonon azt mondta: "nem tárgyaltuk és nem is fogjuk tárgyalni a gyulai frakcióülésen ezt a kérdést, ahogyan más testületek sem tárgyaltak róla, még csak informális megbeszéléseken sem került szóba, éppen ezért a Világgazdaságban megjelent hírt alaptalannak és álhírnek tartjuk". "Javaslom a különböző sajtóorgánumoknak, hogy az úgynevezett megbízható forrásaikat ellenőrizzék le, mielőtt félretájékoztatják a közvéleményt" - mondta.

A reakcióval Kocsis Máté valójában nem a hírt cáfolta, hanem hevesen tagadott egy olyan információt, amit nem is tartalmazott a hír. Mégpedig azt, hogy a gyulai frakcióülésen, más testületekben vagy informális megbeszéléseken szóba került a kérdés. Ettől még lehet igaz, hogy megszületett a döntés Matolcsy György MNB-elnökségéről. Egy neve elhallgatását kérő, nem kormányzati forrás magas rangú kormánypárti értesülésére hivatkozva a hvg.hu-nak szintén azt állította: a hír igaz.

Stiller Ákos

Zavar az állóvízben

Ebből a helyzetből elvileg még mindig kijöhetne, hogy Matolcsy jegybankelnök lesz, mint ahogy az is, hogy nem. A csütörtök esti kiszivárogtatás után azonban már nem ilyen egyértelmű vagy-vagy helyzetről van szó: amíg nincs egyértelmű kormányzati cáfolat, úgy értheti a piac a helyzetet, hogy kiderült Matolcsy jegybankelnöksége, viszont a negatív információt tompítja a suta kormánypárti válasz után fennmaradt bizonytalanság. Ezt mutatja a forint is: a kedd esti hirtelen gyengülés után még erősödni is tudott az árfolyam.

Nehéz itt eligazodni, majd március 2-án kiderül, ki lesz a jelölt - mondta a hvg.hu kérdésére egy elemző, aki a helyzet bizonytalansága miatt azt kérte, ezúttal ne írjuk le a nevét. Ezzel együtt lehetségesnek tartotta, hogy amikor Orbán, az ígéretéhez híven márciusban kijelöli a jegybankelnököt, Matolcsy Györgyöt fogja megnevezni.

„Zavar az állóvízben” – jellemezte a szituációt egy másik elemző, és úgy vélekedett, a kormány csak tesztelte a piacot a kiszivárogtatással. „Viszont egy óra múlva már lehet, hogy mást fogok mondani” – tette hozzá, és megjegyezte, nem éppen megnyugtató például az sem, hogy Matolcsy jegybankelnökségéről Kocsis Máté nyilatkozott, akit az ilyen fajsúlyos döntésekbe nem szoktak bevonni.

A kormány eddig inkább az információt erősítő jelzést adott. Lázár János kedden a Reutersnek azt mondta, a miniszterelnök legkésőbb márciusban kinevezi a jegybank új elnökét, de várhatóan óvatos lesz az illető kiválasztásában, hogy elkerülje a piac bármilyen drámai reakcióját. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár emellett részben megerősítette a Világgazdaság Varga Mihályról szóló információját, és azt mondta „hamarosan egy másik jelentős pozícióba kerülhet”. Ez akár azt is jelentheti, hogy Varga a profiljához leginkább közel álló pénzügyminiszterségre vagy az NGM vezetői posztjára számíthat, mint arról egy-másfél éve lehet hallani. Lázár jelzése így áttételesen erősítheti azt a várakozást, hogy Matolcsy távozik az NGM éléről.

Piacpuhítás

A spekuláció, mely szerint a kormány és a kormánypárt a bizonytalan helyzet fenntartására játszik úgy, hogy közben gondosan megtervezett dramaturgiával, felaprózott jelzésekkel hozzászoktatja a piacot ahhoz, hogy mégis Matolcsy György lesz a jegybankelnök, az előzmények ismeretében nem lenne teljesen megalapozatlan.

Ilyen játékot láthattunk már az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban. A kormány 2011 novemberében bejelentette, hogy az IMF-hez fordul, ugyanakkor kezdettől fogva világos volt, hogy a kabinet állandó patthelyzetet célzó kommunikációs játszmába kezdett, amelyben nem akart eljutni a megállapodásig, ugyanakkor soha nem táncolt tőle túl messzire, ügyelve a piac negatív reakcióira. A játékkal a piacot sikerült hozzászoktatni a számára leginkább negatív forgatókönyvhöz (ahhoz, hogy nem lesz megállapodás a kormány és a nemzetközi szervezetek között), hogy amikor idén januárban végleg megszakadtak a tárgyalások, a piaci pánik elmaradt.

A Matolcsy jegybankelnökségéről szóló suttogó kommunikáció is leírható ezzel a sémával, és valószínűleg hasonlóan kondicionálja a piacot. Míg fél évvel ezelőtt valószínűleg piaci tömegpánikot váltott volna ki egy egyértelmű kormányzati bejelentés arról, hogy az unortodox ötletgyáros gazdasági miniszter fog felelni a magyar monetáris politikáért és a pénzügyi rendszer stabilitásáért, ma már valamivel talán jobb a helyzet. Mint egy elemző fogalmazott Matolcsy jegybankelnökké jelöléséről, „ez már pár hónapja ott van a befektetők fejében, és a piac tulajdonképpen már megbarátkozott a gondolattal”. (Korábban a hvg.hu is arról adott hírt, hogy a jegybank élére Matolcsy Györgyöt szánja a kormányfő, a helyettese pedig Patai Mihály, az Unicredit Bank vezére lesz - a szerk.) Ezt úgy magyarázta, hogy sokan a piaci szereplők közül a forint és a magyar eszközök gyengülésére játszó pozíciókat vettek fel a piacon, az újabb hírek hatására pedig lesznek olyan befektetők is, akik ezután teszik ezt. Mondhatnánk úgy is: ők még ezután barátkoznak a gondolattal.

Érdemes megjegyezni azonban, még korántsem biztos, hogy nem következnek rázós napok az után, hogy a piac valóban elkönyveli Matolcsyt jegybankelnökként. Egy elemző korábban a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, Matolcsy György jegybankelnökké jelölésére a piac még annak ellenére is eltátaná a száját, hogy már régóta erről szólnak a sajtó értesülései. Londonban még mindig nem hiszik el, hogy ez lehetséges opció – mondta. Kérdés, hogy Orbán hogyan értékeli a kedd esti tesztet: az eurójegyzések csütörtök este 291,5 forintról 296 forint közelébe ugrottak röpke másfél óra alatt. Az árfolyam elszállását a jelek szerint csak a Fidesz kommunikációs igazgatójának nyilatkozata tudta megállítani a "cáfolat"-tal.