Emiatt félnek a piacok az új MNB-elnöktől
Mennyiségi lazítás, elszálló állampapírkamatok, az államadósság drágulása - így összegezhető, hogy mitől félnek a piaci szereplők egy új monetáris politikát vivő jegybankelnökkel kapcsolatban.
A legnegatívabb monetáris politikai lépések, melyeket az új MNB-elnöktől várhatunk, alapvetően két csoportra oszthatóak - áll az OTP Elemzési Központ heti jelentésében. Az elsőben a mennyiségi lazítás elemei szerepelnek, melyek azt jelentik, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) állampapírok vásárlásába kezdhet a másodlagos piacon. Ez megemeli a forint pénzkínálatát, vagyis a jegybank pénzt kezd el nyomtatni, ez növelheti az inflációt, és alááshatja a most nagyon erős fiskális elköteleződést. Ez azt is eredményezi, hogy a a kormányzat egyre jobban fog a jegybanktól függeni.
Másik félelem, hogy a magyar államkötvények hozamai elszállhatnak, a jegybank pedig csak igen drágán tudna beavatkozni. "Ezek együttvéve azt jelentenék, hogy nagyon nagy hitelkockázatot kell a jegybanki mérlegben felvállalni, ami alááshatja a jegybank hitelességét" - áll a jelentésben.
A piaci szereplők emellett tartanak attól is, hogy a forintot támogató kamatkülönbözetet hirtelen csökkentené a jegybank. Emellett korlátozná a hozzáférést a kéthetes jegybanki kötvényhez az MNB. Ez azt eredményezhetné, hogy a befektetők elkezdenék kivinni a pénzüket az országból.
A helyzet értékelésének hátteréhez hozzátartozik, hogy hétfőn héthónapos mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, a jegyzések a 298-as szint felett is jártak. A nemzetközi pénz- és tőkepiacokon alapvetően kedvező hangulatban indult a hét, addig a forintot ismét a belföldi események mozgatják, döntően az új jegybankelnök monetáris politikájával kapcsolatos találgatások. A Bloomberg által idézett Felix Herrmann, a DZ Bank frankfurti elemzője szerint "jóval" 300 forint fölé is gyengülhet az euró, ha Matolcsyt nevezik ki jegybankelnöknek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.