Unortodox lépéseket is tehetne Simor utódja
Eltérő lehetőségeket látnak a monetáris politika megváltozására Simor András jelenlegi elnök távozását és az új jegybankelnök márciusi kinevezését követően a Magyar Nemzet által megkérdezett közgazdászok.
A Magyar Nemzet hétfői összeállításában a megkérdezettek közül Dedák István úgy vélte, hogy két területen is lenne lehetőség nem konvencionális, a gazdaság élénkítését segítő monetáris lépésekre.
Boros Imre szerint az MNB olcsó finanszírozást biztosíthatna a gazdaság számára, míg Csaba László nem lát nagy tartalékot a monetáris politikai eszköztár szélesítésében.
Dedák István lehetségesnek tartaná a mennyiségi lazítást azzal, hogy a jegybank állampapírt vásárol a másodlagos piacon, amivel az IMF hitele is kiváltható lenne. A közgazdász emellett a jegybanki alapkamat további csökkentése mellett érvelt.
Boros Imre szerint az MNB olcsó finanszírozást biztosíthatna a gazdaságnak: 2-3 százalékos kamattal refinanszírozó hiteleket nyithatna, amelyeket a bankok maximum 1,5-2 százalékpontos marzzsal adhatnának tovább. Hozzátette, hogy a pénz kihelyezésére komoly programot kellene kidolgozni.
Csaba László ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy egy kis, nyitott, nem kamatérzékeny gazdaságról lévén szó, nincs hatása a mennyiségi lazításnak, a kötelező tartalék után fizetett kamat eltörlése tovább fékezné a hitelezési hajlandóságot, a devizatartalékokhoz hozzányúlni pedig "halálos bűn" lenne.
A gazdaságot élénkíteni a kamaton keresztül nem lehet, ha a kereslet háromnegyede a külső piacról származik - tette hozzá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.