Az ipar versenyképességét ütheti agyon a rezsifaragás
A kormány lakossági rezsipolitikája valójában a szabadpiaci áramvásárlók terheit növeli, de a nagyipari fogyasztók mellett a kkv-k költségszámlájának is odacsap.
Az energiainfo friss posztjából kiderült, hogy a hazai közép- és kisvállalkozások villmosenergia költségei január 1-től 11-12 százalékkal emelkedhetnek az új hálózati tarifák alapján. A nagyfeszültségen vételező ipari áramfogyasztóké - mint amilyenek az autógyártók, illetve minden nagyüzem - azonban ennél is többel, akár 30 százalékkal is drágulhat.
Ráadásul a lakossági rezsiköltségek 10 százalékos csökkentése miatt arra is szükség volt, hogy az eredendően a megújuló energiaforrások fejlsztését és terjedését támogatni hivatott kötelező átvételi rendszer (KÁT) szabályait is módosítsák. Eddig a KÁT költségeket minden energiafogyasztó fizette, legyen lakossági (ún. "egyetemes szolgáltatás keretében ellátott") fogyasztó, közintézmény vagy az áramot a szabadpiacon beszerző ipari fogyasztó. Januártól az energiainfo.hu számításai szerint mintegy 14 milliárd forinttal könnyítik a lakossági oldalt, és azt a versenyszférára terhelik.
Drucker György, a szakportál vezető elemzője szerint a KÁT rendszer mostani átalakításával is csak a régóta zajló keresztfinanszírozásra erősített rá a kormányzat, hogy az ipari energiafogyasztókkal finanszírozzák az alacsonyabb háztartási energiaárakat, ami azonban az ipari fogyasztók versenyképességét rontja.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.