Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Szakmai alapok nélkül vágott bele a kormány a rezsiköltségek 10 százalékos csökkentésébe, ráadásul a terve valójában nem is a leginkább rászorulókon segít. A költségek nagy részéről ugyanakkor elképzelhető, hogy nem a magántulajdonban lévő egyetemes szolgáltatók, hanem például az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek "nyeli be".
A válságban mindenkinek viselnie kell valamit a terhekből – kommentálta Orbán Viktor hétfőn a rezsidíjak 10 százalékos csökkentésére vonatkozó kormányzati terveket Salgótarjánban. A kormányfő szerint a gáz- és a villamosenergia-szektor befektetői veszteséget fognak elkönyvelni az árcsökkentés miatt, "na de vannak ebben az országban még pár milliónyian, akik az elmúlt években veszteségeket szenvedtek el". Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán emellé már azt is odabiggyesztette, hogy a lépés ráadásul igazságos is, mivel az 1995-ös privatizációt követően az energiaszolgáltatók 350 százalékos profitot értek el.
A távhő-, gáz- és áramárak tervezett csökkentése kétségkívül enyhítést hozhatna a rezsiköltségek kifizetésével bajlódó több százezer magyarnak, ám a kormányzat, már nem először, a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti: a döntés nem a leginkább rászorulókat támogatja, emellett pedig egyes közműcégeket is ellehetetleníthet – bár még pontosan nem látni, hogy kik lesznek a tízszázalékos lakossági végfogyasztói árcsökkentés költségeinek hordozói.
Szakmai alap nélkül vágott bele a kormány
"A tíz százalékkal az a probléma, hogy nincs szakmai alapja, nagyjából hasraütésre születhetett. A Magyar Energia Hivatal (MEH), nem először, kapott egy megrendelést, aminek meg kell felelnie" – mondta egy neve elhallgatását kérő egykori munkatárs, aki azt is hozzátette, hogy ennek a tíz százaléknak a teljes értékesítési láncon végig kell futnia, illetve ha valamelyik szereplőre ez a tíz százalék nem lesz ráterhelve, akkor egy másiknak kell elvinnie nagyobb arányban ennek költségeit.
A végfogyasztói ár felülvizsgálata egyébként a szakértő szerint még indokolt is, hiszen január elsejétől új, négy évre szóló rendszerhasználati tarifák lépnek életbe. A rendszerhasználat díja (melybe beletartozik a rendszerirányítás, a hálózati átvitel, az elosztói hálózat-használat, valamint a tárolás és a szállítás díja) beépül a fogyasztói árba. A rendszerhasználati díj meghatározására törvényileg a MEH van felhatalmazva, és elnézve az elismertetett díjakat, ezen akár még foghatna is a hivatal. De a tarifáknak ugyanakkor olyan hiteles számításokon kell alapulnia, melyek a piaci szereplők számára is elfogadhatók vagy adott esetben meggyőzhetők, hogy bíróságon se támadják meg a tarifaszabást.
| A rezsicsökkentés mellett még itt a közműadó is |
| A kormány az eredetileg betervezett 30 helyett már 60 milliárd forinttal számol a 2013-as költségvetésben, melyet a közműcégektől szedne be. A méterenként 125 forintos adóval az energiavállalatok, víz- és csatornaszolgáltatók, telekommunikációs cégek járnak rosszul. A hvg.hu múlt heti cikkében ugyanakkor rámutatott arra, hogy ez az összeg nem teljesíthető, legjobb esetben is csak 53-55 milliárd jöhet össze ebből az adóból. A kormány emellett az energiaszolgáltatók jövedelemadóját jövőre 19-ről 50 százalékra emeli, így igyekeznek minden egyes forintot kisajtolni a szektorból. |
Az MVM lehet a fő vesztes
A kormány akkor ütközik a legkisebb ellenállásba, ha azokat a szolgáltatási pontokat bolygatja, melyeket alapvetően állami szereplők fednek le (és nyelik be a veszteséget). Egy régi javaslat szerint az energia áfáját lehetne csökkenteni, de ennek kicsi a valószínűsége. A kérdés megoldásában kulcsfontosságú lehet az állam terjeszkedése az E.ON gázüzletágának a megvásárlásával, vagy az MVM-csoport erőteljesebb gázpiaci jelenléte (gáztározók fenntartása, gázvezetékek építése a szomszédos országokba, markánsabb részvétel a gázelosztásban). Ahogy a szakértő is megfogalmazta, kérdés, hogy "a balhé mekkora részét akarják elvitetni" az MVM-csoporttal. A lakossági árak csökkentésének nyilvánvalóan komoly piackorlátozó hatásai vannak: érdekes lesz nézni, hogy például a Telekom-csoport, amely energia-kiskereskedelemmel is próbálkozik, hogyan akarja majd tartani vállalását, miszerint piaci alapon kínál majd alternatívát az egyetemes szolgáltatókkal szemben.
Egyelőre mindenki találgat, hogy a várva várt rendelet az értékesítési lánc mely pontjára milyen terheket rak, a hvg.hu által megkérdezett több szakértő ennek tisztázódásáig nem is akart nyilatkozni. A politikusi nyilatkozatokból inkább arra lehet következtetni, hogy a külföldi tulajdonú egyetemes szolgáltatókra járhat rá a rúd, de ennek lehatárolása közösségi jogi szempontból aligha keresztülvihető.
Az energiahivatal neve elhallgatását kérő munkatársa szerint ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a kormány terve megint nem a valóban rászorulókon segít. A KSH adatai szerint például az alsó két jövedelmi csoportba tartozó fogyasztóknak kevesebb mint a fele használ rendszeresen földgázt: ha van is bekötve gáz, inkább szénnel, fával (főként hulladék fával) fűtenek. A szolgáltatók adatai szerint a rezsihátralékosok fizetőképessége szintén nem ezen a tíz százalékon múlik, viszont az energiaszolgáltatók nyereségességét a díjcsökkenés tovább rontja, ami visszaköszön majd a szolgáltatás színvonalában: a fejlesztések elmaradásában, az ügyfélszolgálati elérhetőségek szűkítésében.
Már január óta téma a rezsi ügye
A közműdíjak tervezett csökkentése már január vége óta napirenden van. Akkor a MEH elnöke arról beszélt, hogy jövedelemtől függően differenciálni kellene a lakossági közműdíjakat, a rászorulóbbaknak olcsóbb lehetne a lakossági gáz, villany, víz és távhő – szemmel láthatóan most nem ez a megoldás valósulna meg. A rezsi ügye ezután augusztus végén vetődött fel újra, amikor is Orbán Viktor kormányfő magyar nagykövetek előtt arról beszélt, hogy a rezsiszolgáltatásokat nonprofittá kell tenni. A neve elhallgatását kérő egykori energiahivatali munkatárs szerint ennek több piaci szereplő még örült is volna, miután a lakossági szegmensen már most veszteséget szenvednek el.
| Ezeket a cégeket érinti a rezsicsökkentés |
| Elsősorban az áram-, gáz- és távhőszolgáltatókat (pl. Elmű-Émász, Tigáz, Főtáv) érinti a tervezett 10 százalékos rezsicsökkentés, de – mint ahogy fentebb írtuk – csökkentés végigfut az energiaszektor vertikumán, így például a Magyar Villamos Művek (MVM) vagy az FGSZ Földgázszállító is érintett lehet attól függően, hogy a rendszer melyik szintjén lép be az árcsökkenés. Emellett a Magyar Villamos Rendszerirányító (Mavir) is a képbe kerülhet, elképzelhető, hogy ennek az állami tulajdonú cégnek is elviszi a nyereségét a rezsicsökkentés. A közműadóval tetézve a rezsicsökkentés 100-110 milliárdos bevételcsökkenésével tetézve összesen 160-170 milliárdnyi teher rakódik a közműszolgáltatókra és telekommunikációs cégekre (a költségvetés pedig 20-25 milliárd forinttól eshet el). Ez a teher egyes közműszolgáltatónál már ellátási zavarokat is eredményezhet, a Portfolio.hu-nak több társaság már úgy nyilatkozott, hogy a bevételkiesésből fakadóan cash-flow problémáik lehetnek. |
A javaslat egyébként már nyáron is nagy vihart kavart. Döntően azért, mert a szektor nyereségességét féltették. Ha ez a lehetőség nincs meg, akkor a cégek leépítésekre kényszerülnek, korlátozzák a tevékenységét arra a szintre, amely még pénzügyileg fenntartható működést tesz lehetővé. A költségeken a rendszer összetettségéből adódóan ugyan "mindig lehet faragni" (pl. be lehet zárni az ügyfélszolgálatokat), de egy ponton túl a spórolás az infrastruktúra és a szolgáltatás túlságos leromlásához vezet.
A nonprofit rezsiszolgáltatások után decemberben jött a 10 százalékos közműdíjcsökkentés bejelentése. A döntésnek a miniszterelnök alapozott meg egy decemberi elejei rádióinterjúban, amikor is Orbán azt mondta, hogy “a közszolgáltatások nem arra valók, hogy abból valaki pénzt keressen, ez a szektor nem a profit világa”. Ezek után érkezett a hír, hogy a kormány felkérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM), hogy dolgozza ki a tízszázalékos gáz- és villanyárcsökkentés feltételeit. A gáz- és villanyár után hétfőn a kormányfő Salgótarjánban már a távhőt is "hozzácsapta" a jövő év január 1-jével csökkentendő rezsipakkhoz: ez annyiban indokolt is, hogy a magyarországi távhőtermelésnek is főként a földgáz az alapja.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
