Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Decemberben 2,5 millió európai szén-dioxid-kvótát ad el a lipcsei tőzsdén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), de még ennek többszöröse van a párnacihában. Arra egyébként nincs magyarázat, hogy miért most és ennyit dob piacra az állam. Ahogy arra se, hogy eddig miért hezitált ennyit.
Néhány napja jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), hogy a lipcsei székhelyű Európai Energiatőzsdén (EEX) magyar kibocsátási egységeket fog értékesíteni. Az összesen 2,5 millió darab egységet egy hét különbséggel dobják piacra, és darabjáért 7-8 eurót remél a magyar kormány, amiből összesen 4,5-5 milliárd forint bevételre tehet szert. Ez nem rossz,de azt is hozá kell tenni, hogy az eladásra kínált mennyiség többszörösével továbbra sem csinál semmit az állam.
„Pedig azt a mennyiséget pénzzé kell tenni, mert ha nem adja el az állam 2013 áprilisáig, akkor ez a pénz elvész. Ezért az államnak ettől a kvótamennyiségtől egyszerűen meg kell szabadulnia – mondta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEIT) vezetője. A szervezetnél úgy számolnak, hogy mintegy 8 millió egység vár még eladásra, de napra kész adat nincs. Bart úgy látja, hogy ezt a tőzsdén korábban is el lehettt volna adni.
Nem lehet tudni, miért ültünk rajta
Magyarországon azonban nem bukkantak fel új gyárak, melyek kibocsátása csökkentette volna az egységek menyiségét. Sőt, olyan nagy CO2 kibocsátó vállakozásokat számoltak fel és adták vissza a fel nem haszánált kvótáikat, mint a tiszapalkonyai vagy a bánhidai erőmű. És bár az állami légiforgalomhoz tartozó kvótákat külö soron kezelik, a Malév bedőlése is a kvóták értékesítését indokolta volna.
Az EUA-nak van napi piaci ára, amit a tőzsdén bármikor pénzzé lehet teheti. Az aukciónak - akárcsak az állampapír esetében - csak az eladó kényelmi szempontjából van értelme, mert Lipcse egyébként gond nélkül felszívná a teljes magyar kvótamenniységet, "csak ki kellene dobni a placcra". Az EEX-en ugyanis évente mintegy kétmilliárd kvótás forgalom zajlik. Az aukció, mint eladási forma azonban az utóbbi időben népszerű lett azok körében, akik nem néhány száz vagy ezer, hanem nagyobb kvóta mennyiségtől szeretnének megválni. Így kiszámíthatóbb a forgalmazási idő, és a napi ereszkedést előre be lehet kalkulálni. Tegnap a napi forgalom meghaladta a 8 millió kvótát, a kibocsátási egységek 6,65 eurós átlagérték környékén táncoltva keltek el.
| A kibocsátáskereskedelemről röviden |
A szén-dioxid-kibocsátás kereteit elsőként a kiotói jegyzőkönyv határozta meg. A jegyzőkönyv 2005 elején lépett hatályba, és minden ENSZ-tagország kapott bizonyos mennyiségű kibocsátási egységet. Ezek a kiotói szén-dioxid-kvóták (melyeknek több típusa van) szabják meg, hogy egy állam összességében mennyi szén-dioxidot engedhet a levegőbe. Egy egység egy tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg, és az egymást követő teljesítési időszakokban ezeket fokozatosan csökkentik. A fel nem használt kiotói egységek egyes típusai az energiatőzsdéken áruba bocsáthatók, míg más típusok jellemzően a többlettel rendelkező államok és nagy cégek megállapodásaiban cserélnek gazdát A második kiotói időszak 2008-tól 2012-ig tartott, és jelenleg nem tudni, lesz-e 2013 utáni időszak.
Mivel 2000 után úgy tűnt, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv ratifikálása megakadt, az Európai Unió saját kibocsátásjog-kereskedelmet vezetett be. Ez lett az Európai Kibocsátásjog-kereskedelmi Rendszer (EU-ETS), az alapegysége pedig az európai kibocsátási egység (EU Allowance, EUA) lett, amely a kiotóival azonosan egy tonna szén-dioxid kibocsátására ad engedélyt. A 2005-2007 közötti próbaidőszak után az uniós kibocsátáskereskedelem második periódusa párhuzamosan futott a kiotói 2008-12 közötti teljesítési időszakkal. |
Itt is sereghajtók vagyunk
Az EU tagországoknak eredetileg összesen 576 millió kvótája volt. Ebből 386,9 millió a cégeknek kioszott mennyiség, 68,8 milliót pedig az államok maguk árvereztek el. Magyarországtól eltérően a legtöbb európai ország már rég túladott a maga európai kibocsátási egységein (EUA).
A durván 8 millió darab egységünknél többet csak Portugáliában találni. igaz, ott úgy maradt meg a keretnek kb. a fele (13,7 millió), hogy a magyar eladási szintnek több mint háromszorosától már megszabadultak.Az EU országok zöme már rég kiosztotta a cégeinek (vagy a tőzsdén túladott) a kvótái zömén. Hollandia a 31,8 millióból 31,6 millió kvótát cégeknek osztott ki, Olaszország mind a 84 milliót. Nagy-Britannia a 81,6 millióból 54,7 millió egységet a cégeknek adott, a maradék 26,9 milliót viszont már elárvereszte. A briteken kívül nagyobb mennyiséget csak a görögök és a litvánok árvereztek.
Az utóbbi években Magyaroroszágon a kvótakereskedelem leginkább az elszalasztott lehetőségekről szólt. A decemberi értékesítés egyébként nem az első az idén: májusban és júniusban is összesen 2,5 millió szén-dioxid-kvótán adtunk túl, a 6,73 eurós átlagáron kötött üzletet akkor egy angol brókeren kereszül ütötte nyélbe az NFM.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
