Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Már 58 műfüves pálya elkészült, további 14 pedig kivitelezés alatt van a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) országos pályaépítési program keretében. Azon kívül, hogy már a harminc százalékos önrész is gondot jelent az önkormányzatok számára, a településeknek komoly megterhelést jelenthet az új pálya fenntartása. Főleg, ha beigazolódnak azok a kockázatok, melyekre egyes pályák rossz minőségével kapcsolatban felfigyeltünk.
A kapuháló az első lövésnél elszakadt, a labdafogó tartószerkezete több helyen elengedte a hegesztést, egy hét után úgy kellett körbeszigszalagozni. – mesél a harkányi műfüves pálya karbantartója a hvg.hu-nak az első tapasztalatokról, hozzátéve, hogy nyilvánvalóan a hálóból és a tartóvasakból az olcsóbbat hozták, de az előbbiből például az MLSZ rögtön küldött egy strapabíróbbat.
A pálya a nyáron az elsők között készült el az MLSZ műfüves pályaépítési projektjének keretében, de a hivatalos átadó ünnepséget csak szeptemberben, ottjártunk idején tartották. A harkányi gondnok az apróbb hibák ellenére elégedett volt: a palánkok fehéren vakítanak, a műfű zöldell. „Jó rajta játszani.” – mondta. „Igaz, ha vannak nagyobb hibái, az úgyis csak később derül ki”.
87 lufi
November 12-én Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a Csongrád megyei Algyőn már a 43., idén elkészült pályát avatta. „Az MLSZ tízéves stratégiájának legfontosabb célja a pályaépítés, az infrastruktúra javítása. Jó pályák nélkül nem lehet jó futballt csinálni” – hangsúlyozta megnyitó beszédében az elnök. Márpedig ez nemcsak a szövetség, hanem az ország első számú vezetőjének is az álma, aki egyben a Felcsúti Labdarúgó Akadémiának is atyja, tiszteletbeli elnöke. Algyőn a szalag átvágásakor a helyi sportkör ifjú labdarúgói 87 lufit engedtek az égnek, jelezve, hogy ennyi pálya építéséről született döntés. (A projekt előrehaladása az MLSZ folyamatosan frissülő adatbázisában nyomon követhető. Az MLSZ a cikk megjelenése előtt írt kommentárjában 58 kész és 14 készülőben lévő pályáról számolt be)
Az első ütemben tervezett száz pálya költségét az MLSZ 5,3 milliárdra taksálta, amiből nyolcvan kispályát (20x40-es) bruttó 30 millió, a nagypályát (111x72-es) bruttó 145 millió forintos átlagáron építenek fel. A nagyívű infrastruktúra-fejlesztést a látványcsapatsportok támogatásáról szóló adójogszabály-változások teszik lehetővé. Mivel ebből jövőre is lesz pénz, a pályaépítési programot újabb száz pálya építésével folytatják - októberben már kiírták a pályázatot az érdeklődő önkormányzatok és sportszervezetek számára.
15 kemény év
A programban részt vevő önkormányzatoknak az első kihívás a harminc százalékos önrész előteremtése. Egy kispálya építésénél 7-8 millió, egy nagypályáénál pedig 42-44 millió forint ez az összeg, amit az önkormányzatnak a pályaépítés előtt meg kell hiteleznie, és előre be kell fizetni a szövetség számlájára. A MLSZ összesítéséből kiderül, 25 önkormányzat a jelentkezést követően visszalépett – mint megtudtuk, nem találták az önrész forrását.
Ám közel sem biztos, hogy a kimaradók rosszul jártak: az MLSZ az építés megszervezésével 15 évre használati jogot nyer a pályákra, melynek lejárata előtt az önkormányzat nem idegenítheti el a pályát, nem adhatja haszonbérletbe, és a szövetség a hasznosítást is erősen korlátozza. Ez a 15 év nagyon durvának hangzik szemben a beszállítók, illetve a kivitelezők által vállalt legfeljebb hároméves garanciával.
| A focinak áll a zászló |
2011. július 1-je óta társasági adókedvezmény (TAO) vehető igénybe, ha a vállalkozások támogatják az úgynevezett látvány-sportágakat, vagyis a labdarúgást, a kézilabdát, a kosárlabdát, a vízilabdát és a jégkorongot. A pénzt csak bizonyos célokra (alapvetően utánpótlásnevelés, képzés, infrastruktúra-fejlesztés) lehet elkölteni. A tavalyi évben 2618 vállalkozás több mint 25,6 milliárd forintos támogatást adott a társasági adó-kedvezményen (TAO) keresztül az öt látványsportágnak, amelyek így az önerővel együtt összesen 33,5 milliárdot költhettek el. Az atlatszo.hu az MLSZ adatbázisára hivatkozva azt írta, hogy mintegy 15 milliárd forint folyt be a különböző labdarúgó csapatokhoz és közhasznú alapítványokhoz, és ezen felül az egyes sportági szakszövetségeknek juttatott 7,9 milliárdból is az MLSZ 6 milliárdot csippentett le. Vagyis a magyar labdarúgást összesen 21 milliárd forinttal segítették a vállalkozások a tao-rendszer életbe lépése óta, az adófizetők pénzének a terhére. (A tao-pénzek elosztásáról Kovács Zoltán, ÉS-főszerkesztő hvg.hu-n megjelent véleménye itt olvasható.) |
Különösen, hogy a pályázati dokumentációból az önkormányzatok számára egyáltalán nem derül ki, hogy egy pályát átlagosan 7 évente még akkor is „nagygenerálnak” kell alávetni, ha megfelelően gondozzák. Ez azt jelenti, hogy 15 év alatt minimum kétszer ki kell cserélni a műfüvet, 3-4 évente pedig a gumi granulátumot. Az együttműködési megállapodás az előre kalkulálható és a rendkívüli karbantartásokkal kapcsolatban egyértelműen fogalmaz: a garanciális időn túlmenően az összes kockázatot az önkormányzat futja, minden költséggel és kötelezettséggel együtt.
Márpedig ki fogja kifizetni a lényegében teljes felújítás(oka)t? A forrásaikban egyre inkább szűkülő önkormányzatok? Az állam? Vagy a pályák egy része néhány év múlva ott fog állni kiégett libalegelőként, mert senki nem lesz hajlandó (vagy nem tud) beletenni pár tízmillió forintot? Ad absurdum, az MLSZ peres úton fogja majd kikényszeríteni, hogy a fenntartó újítsa fel és működtesse a pályát?
A bevételek sem úgy jönnek
A kiírás a pálya műszaki amortizációjára nem tér ki, az önkormányzatok természetszerűen erről maguktól aligha tudnak. Az is valószínűleg meglepetésként éri őket, hogy előbb felújításra szorulnak a pályák, mint ahogy esetleg számviteli szempontból - az MLSZ 15 éves használati jogából kiindulva - nullára írnák. Az MLSZ szerződéskötéskor még részletes karbantartási utasítást sem ad (csak egy rövid leírás található karbantartás címén a pályázat mellékleteként), ami irányt mutatna a fenntartónak, hogy milyen munkákat mikor, milyen gyakorisággal, milyen gépekkel és hogyan kell elvégeznie. (Harkányban a gondnok például azt mesélte, hogy az interneten nézett utána, hogyan kell gondozni a műfüves pályát.)
Az önkormányzatot az MLSZ-szel kötött szerződés a bevételi lehetőségek maximális kihasználásában is korlátozza. A hirdetési felületek többségét az MLSZ bocsáthatja áruba. Az önkormányzat csak bizonyos felületeket értékesíthet, de annak a bevételén is meg kell osztoznia az MLSZ-szel fele-fele arányban. A pályák bérbeadásakor az üzemidő húsz százalékát helyi közcélra (iskolai, egyesületi sport) ingyenesen kell biztosítani és ugyanez a helyzet az MLSZ rendezvényeivel. Vidéken, főleg kistelepüléseken, ahol épp a kihasználtsággal lehet baj, ott az ingyenes rendelkezésre állás költségei is fajlagosan magasabbak - miközben a piaci alapú pályahasználatért legfeljebb a budapesti árnak a harmadát-negyedét tudják elkérni.
Spórolni a működtetés során csak egy-két dologban lehet: a pályákat hozzácsatolhatják valamelyik önkormányzati fenntartású intézményhez. Lehet közös karbantartó, használhatnak közös eszközöket. De a világítás vagy a pályák karbantartására alkalmas speciális gépek még így is horribilis összegeket emészthetnek fel, amiről a létesítmény tulajdonosainak sem előre, sem azóta nem adott az MLSZ tájékoztatást.
És akkor még nem beszéltünk arról az esetről, ha kiderül, hogy a felépített pályák nem megfelelő minőségűek.
Nem az, aminek látszik?
A hvg.hu augusztusban értesült arról, hogy gond lehet a pályákkal, elsősorban az MLSZ által központilag beszerzett anyagok minőségével. Ez mára olyan sok precedenst szült, hogy vannak olyan cégek, melyek a hírnevüket féltve nem is bánják, hogy nem nyertek annyi kivitelezői megbízást vagy épp a visszalépést fontolgatják. Magáról a műfűről nincsenek rossz vélemények, „középkategóriás”, „ezen az áron megfelelő” – számoltak be kivitelezők. Meglehetősen vegyes (inkább rossz) volt viszont a tapasztalat a műfű feltöltésére szolgáló homokkal, és még inkább a gumi granulátummal.
Az MLSZ kiírásában a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő szárított kvarchomok (0,4-0,8 mm közötti szemcseméret), valamint gumi granulátum (1-2 mm közötti szemcseméret) szerepelt. Az előbbi a műfű feltöltésének alsó, az utóbbi a felső rétegét adja. A homokkal kapcsolatban a hvg.hu-nak többen túl finom szemcseméretű szállítmányokról számoltak be, melyek tömítenek, és nem engedik a felgyülemlő vizet elfolyni. A granulátummal kapcsolatban pedig egyrészt azt hánytorgatták fel, hogy szintén nem a kiírásnak megfelelő 1-2 mm közötti szemcseméretet szállítottak, és hogy a festés miatt sok esetben összeragadt csomókká a granulátum, amit aztán nehéz volt a kivitelezőknek kezelni.
Az előírásszerű feltöltés a pálya lelke, ez adja a rugalmasságát. Csökkenti a csontok és az ízületek terhelését, és védi a füvet is a kikopástól. Ha például a granulátum túl kicsi szemcséjű (1 mm alatti), a porszerű anyag belélegezve árt az egészségnek. Ha pedig az előírásnál nagyobb, nem lehet rendesen bedolgozni a pályába, nem jut le a fűszálak tövéig, jelentősen rontja a pálya élettartamát. Ezért alapvető, hogy a homok és a granulátum is megfelelő minőségű legyen, és hogy az utóbbinál a használat során elvesző mennyiséget folyamatosan utántöltsék.
Noha az MLSZ szerint az általuk szervezett központi beszerzésnek épp az volt az értelme, hogy a beszállítói árakat leszorítsák, a labdarúgó szövetség zöld (színezett) granulátumra írta ki a pályázatot, pedig annak az egységnyi ára nem egészen háromszorosa a feketének. A kiírás már csak azért is furcsa, mert a magyar pályák minimum 90 százaléka fekete granulátummal van feltöltve. Az MLSZ programon kívül 2012-ben is épült 30-40 pálya – kivétel nélkül fekete granulátummal. Ha azt nézzük, hogy egy kispályához 12 tonna, egy nagypályához pedig 120 tonna granulátum kell, akkor ez már bántóan és indokolatlanul nagy ártöbbletet eredményez - közpénzből.
| Kispálya | Nagypálya | |
| Fekete granulátum (55 Ft/kg) | 660 000 | 6 600 000 |
| Zöld granulátum (155 Ft/kg) | 1 860 000 | 18 600 000 |
| Árkülönbözet (100 Ft/kg) | 1 200 000 | 12 000 000 |
Forrás: Magyar Gumi-újrahasznosító (MGU) Kft (Fekete granulátum, 1-2 mm Ft/kg), Everling Kft. (Zöld granulátum, 1-2 mm, pályázati nyertes ár). (Az MGU Kft. is indult a tenderen, 175 Ft/kg ajánlati árat adott a zöld granulátumra.)
Egy érv lehetne a zöld mellett, hogy esztétikusabb, de - mint a mellékelt táblázatból kiolvasható - gazdasági válság idején ez aligha ér meg száz forintos különbséget kilónként. A másik, hogy napsütés hatására 10-15 Celsius fokkal kevésbé melegszik fel, de a felmelegedés nem befolyásolja a gumi tartósságát. A zöld bevonat ugyanakkor lehet vas-oxid és króm-dioxid pigment alapú – igen eltérő árkondíciók mellett. A festék minőségét a pigment mennyisége és a műgyanta-bevonat minősége határozza meg: ez befolyásolja a kopásállóságot, az UV-állóságot stb. A granulátum árának kétharmadát kitevő festés technológiájának az előírására az MLSZ semmilyen előírást nem fogalmazott meg – így gyakorlatilag a beszállító maga játszhat azzal, hogy milyen minőséget állít elő, extraprofitra szert téve már magából a festés tényéből is.
Ahogy azt egy külföldi piacokra is rálátó forrásunk megerősítette, a szomszédos Ausztriában már felhagytak a zöld granulátum használatával, mert az időjárási és fizikai behatások nyomán a festékburok hamar megtörik, és a zöldből gyorsan fekete lesz. Az így keletkező festékpor, a benne lévő kadmium- és ólomtartalma miatt, pedig szintén egészségkárosító lehet. Ez pedig – hozzávéve azt az esetet, amikor az előírt méretnél kisebb, erősen porszennyezett granulátumot szállítanak – semmiképp sem a kívánt hatás akkor, amikor az ember az egészség megőrzése miatt megy sportolni.
A panasz nem ismeretlen
Szeptember elején megkerestük az MLSZ-t, hogy rákérdezzünk a főként a zöld gumi granulátumra vonatkozó kifogásokra, és hogy ellenőrizték-e, a kiírásnak megfelelő minőséget adja-e a szállító. A szövetség képviselő egy találkozón, valamint írásban is közölték, hogy az általuk begyűjtött minták minden esetben megfeleltek az előírt minőségnek, a szemcsék egyenletesek, a méretük megfelelő. Elmondták azt is, hogy se hozzájuk, se a programot felügyelő Nemzeti Sport Intézethez nem érkezett minőségi kifogás, és a műszaki ellenőreik is meggyőződtek az előírtak betartásáról. (És nem is értik, miért a sajtóhoz fordul valaki a problémával.)
| Az ár mindenek felett |
Az MLSZ a legfontosabb alkotóelemek beszállítói számára részajánlattételt is lehetővé tett: Így az MLSZ külön szerződött a műfű, a kvarchomok, a zöld gumi granulátum szállítójával, valamint az egyes pályák kivitelezőivel. (Az MLSZ adta a ragasztóanyagokat, valamint a labdafogóhálót, amivel szintén volt gond.) A pályázati eljárásban a nettó ár – tehát, hogy a bekerülés minél olcsóbb legyen - súlyozottan szerepelt (100-ból 75 pontot ért), de más paraméterek is versenyeztek (pl. garanciaidő, fizetési határidő). Így a szállítók valamelyest eltérő kondíciók mellett adtak végső árat – amit aztán pontoztak.
A projekt kvarchomok és műfű-beszállítója a sportpálya-építéssel már régóta foglalkozó debreceni Global Sport lett. A gumi granulátum-tendert az Everling Kft nyerte, mely a Global Sport-tal szemben relatíve új játékos a sportpályaépítésben, az Ollé-programban, az első pályaépítési programban még nem vett részt. Eredendően kert-, park- és játszótérépítéssel foglalkozik. Az egyik legnevesebb projektje a megújult Kopaszi-gát parkja volt, de az elmúlt években sikerrel vett részt számos önkormányzati közbeszerzésben. Csak néhány éve kezdett sportpályák építésébe, granulátumot nem gyárt, és a tender elnyerésekor, valamint az első pályák építésekor nem volt festőgépe.
Az egyébként nem volt feltétel, hogy csak gyártók induljanak, ami szélesítette az indulók számát, mert Magyarországon focipályaépítésre alkalmas gumi granulátum gyártásával kevesen foglalkoznak: így az újszilvási Euro-Rubber Kft, valamint a tamási Magyar Gumi-újrahasznosító Kft (ez utóbbinak a kisebbségi tulajdonosa Vitézy Tamás, a Théma Lapkiadó vezetője, horvátországi turisztikai befektetésekkel foglalkozó vállalkozó). Az Everling Kft a hvg.hu-val közölte, a magyar Granuflex Kft-től veszi az őrleményt, amelynek a fő terméke a gumi járólap, és alapvetően a gyártás során fel nem használt méreteket értékesíti tovább a pályaépítéshez. |
A szövetség a válaszban kitért arra, hogy a gumi granulátum tender győztese, az Everling Kft. a második helyezett áránál tonnánként 20 ezer forinttal (kilónként 20 forinttal) alacsonyabb árat kínált, ami az első száz pályára vetítve 50 millió forint megtakarítást jelent. (Ez a megtakarítás azonban már akkor is kijött volna, ha 4 (!) nagypályát nem zöld, hanem fekete granulátummal töltöttek volna fel.) Az MLSZ azt a meggyőződését sem rejtette véka alá, hogy csupán egy vagy néhány nem nyertes pályázó elégedetlensége lehet a panaszok háttérben, és nem értette, hogyan kifogásolhatunk olyan esetet, amikor az alacsonyabb ár győzött. Megkérdeztük a granulátumot beszállító Everling Kft-t is, amely hasonlóan nyilatkozott: nem hallottak semmilyen minőségi kifogásról, és ők is azt gondolják, a versenytárs(ak) aknamunkájáról lehet szó.
Miután az MLSZ-nél üres és célzott vádaskodásoknak minősítették a kifogásokat, augusztus óta több helyről is gyűjtöttünk mintákat: nem a kiírásnak megfelelő, vegyes szemcseméretű (1 mm alattitól a 4 mm-ig) granulátumot találtunk budapesti, Pest, Komárom-Esztergom és Baranya megyei pályákon, melynek a zöld festése dörzsölésre a fehér papíron nyomott hagy. A birtokunkba került egy építési naplóbejegyzés is egy nyári szállítmányról, melyben a pálya építője jelezte, hogy a szállítmányt visszaküldi, mert a szemcseméret nem stimmel. Ezt az MLSZ által kiküldött műszaki ellenőr, a Sport-Ber Kft. is megerősítette: „a szállított gumi granulátumot megtekintettem – ténylegesen 3-6 mm szemnagyságú az előírt 1-2 mm helyett” és „rendkívül porszennyezett”. – írták a dokumentációban. Mindezek alapján viszont jól látható, hogy a minőségi problémák már a találkozónk idején sem voltak teljesen ismeretlenek az MLSZ számára, és hogy még a rosszból is többféle került a pályákba.
Ha beigazolódik, hogy nem a kiírásnak megfelelő minőségben épültek a pályák, akkor az az önkormányzatokkal kötött szerződéseket is súlyosan érintheti, és kártérítési perek sorozatát indíthatja el. Óriási presztízsveszteség lehet az egész tao-rendszer számára és megakaszthatja a pályaépítési programot. Az MLSZ mindenesetre kénytelen lesz valamilyen választ adni arra a kérdésre, hogy miért csúszott félre a minőség, és az általuk is ismert kifogások ellenére miért nem történt sokáig semmi a korrekció érdekében.
| Kivitelezésben is az első |
Az egyes pályák építésére is legalább három ajánlatot kért be az MLSZ. A kivitelezőknél a pályázat feltétele volt – szemben a pálya fő alkotóelemeinek a kiírásával –, hogy a világítástechnikai szakmunkákon kívül nem alkalmazhatnak a cégek alvállalkozót. Ez a piacot ismerve, irreális vállalás: a pályaépítéshez értő cégek száma Magyarországon jóval korlátozottabb, mint ahányan jogot nyertek rá. A kivitelezők között több olyan cég is van, melyeknek korábban egyáltalán nem volt köze sportpályaépítéshez. A cégek között van olyan, amely víz- és csatornarendszerek tervezésével és építésével (Bitt Kft) foglalkozik, sportkijelzőket forgalmaz (Fore Kft), nagy intézményi beruházások generálkivitelezőjeként ismert (HBF Kft, amely OTP fiókot is épített). De olyan is, amelyről a nyilvános céginformációk és az internetes böngészők eredményei alapján csak annyit lehet tudni, hogy létező vállalkozások (Pro-Man Kft, Tomsec-Bau Kft). A kivitelezői pályázatok nagy nyertese is a kert, közpark- és játszótérépítésben nevet szerzett Everling Kft, amely az MLSZ listája alapján messze a legtöbb (16) pályát adott át idén. Magyarázatuk szerint azért nyerhettek több pályázaton, mint más cégek, mert az ő kapacitásaik megengedik, hogy egyszerre akár féltucat pályát is építsenek. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
