Szeptemberben fogadták el a trafiktörvényt, melynek értelmében állami monopóliummá válik a dohánytermékek kiskereskedelme. A mostani 43 ezer helyett 6-7 ezer helyen lehet majd csak dohányárut vásárolni. Ezeknek a nemzeti dohányboltoknak nevezett egységeknek az üzemeltetését pályázat útján lehet megszerezni az államtól, az elbírálásnál előnyt élveznek a megváltozott munkaképességűek, a 3 hónapja egybefüggően álláskeresők, illetve akik ilyen személyeket foglalkoztatnak. Az új dohányboltok jövő júliusban nyitnának, az állami dohánycég, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. létrehozására pedig félmilliárd forintot költ majd az állam.

100-240 ezer lesz egy évre a koncesszió

Az egy évre szóló üzleti engedélyek árát csütörtökön hirdette ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), eszerint a 2 ezer fő alatti településeken évi nettó 100 ezer, a 2 és 10 ezer fő közötti lakosúaknál évi 160, a 10 ezer fő felettieken évi 200 ezret, Budapesten és a megyeszékhelyeken pedig 240 ezret kell fizetni.

Trafikok: nálunk csak cigi lesz

Bánkuti András

A trafiktörvény Lázár János, a tervezet megalkotásakor még Fidesz-frakcióvezető – ma a Miniszterelnökséget vezető államtitkár – "édesgyermekének" számít. A fideszes politikus még tavaly decemberben terjesztette be az Országgyűlés elé a törvényt, melynek megalkotásában az egyetlen nagy hazai dohányipari cég, a sátoraljaújhelyi Continental Zrt. vezetője, Sánta János is közreműködött. Ez onnan volt tudható, hogy az Európai Bizottságnak (EB) véleményezésre megküldött tervezet legutolsó módosítását is tartalmazó olvasható verzióját egy "Sánta János" névvel regisztrált felhasználó gépén hozták létre.

Sánta tagadta, hogy az egész törvényt ő írta volna, ugyanakkor elismerte, hogy időről időre kapott szövegtervezeteket szakmai egyeztetésre, véleményezésre a törvényhozóktól. Egyes vélemények szerint a trafiktörvény igyekezett helyzetbe hozni a Continentalt, mivel a beszűkülő eladási csatornában a hazai gyártó termékei azonos méretű eladói felületen tudnak majd megjelenni, mint a jóval nagyobb vetélytársak (BAT, Imperial, Phillip Morris) árui. A törvényt azonban elfogadták, és – ha nem kerül homokszem a gépezetbe – jövő július 1-jétől már csak a nemzeti dohányboltokban lehet füstölnivalót árusítani. (Cikkünk megjelenése után nyújtotta be Lázár azt az önálló indítványt, melyben már nem csak cigit, hanem a sorsjegyet és lottót is belevenné a nemzeti dohányboltokban árusítható termékek közé).

Koncentrálódhat a bevétel, jól járhatnak a nyertesek

Egy megkérdezett trafiktulajdonos véleménye szerint működőképes lehet a nemzeti dohányboltok rendszere, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan nem teljesülnek a kormány által kitűzött célok, mint például a munkahelyteremtés, hiszen a trafikok számának csökkenésével több munkahely szűnhet meg, mint amennyi létrejön. Ugyanakkor ez az, ami működőképessé teheti az elképzelést, hiszen a trafikok számának csökkenésével központosul majd a fogyasztás is, így egy-egy trafikos az eddiginél nagyobb bevételt realizálhat, ami pótolhatja azt a kieső jövedelmet, ami a nem-dohánytermékek értékesítéséből származott.

A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége a hvg.hu-nak megküldött válaszában azt írja, hogy az újonnan megnyíló trafikok jövedelmezősége számos tényezőtől függ (elhelyezkedés, bérleti díj, működési költségek, stb.), a koncessziós díj összege csak egy a sok közül, így az csak a későbbiek folyamán derül majd ki, hogy az éves koncessziós díjak mértéke boltonként mennyire megfelelő, illetve kitermelhető. A szövetség mindenképpen előremutatónak tartja, hogy a díjak az adott település méretéhez, lakosainak számához igazodnak, vagyis figyelembe vették a várható forgalom lehetséges nagyságát. Emellett azonban mint ahogy azt már korábban a szövetség javaslatként megfogalmazta, a hosszú távú jövedelmezőséget más termékek forgalmazásának engedélyezésével növelni lehet, ami a koncessziós díjak és egyéb felmerülő költségek kitermelésénél sokat jelenthet.

Kockázatos a dohányipar számára a boltok 7 ezres darabszáma

A dohányipari szövetség szerint valóban van kockázata annak, hogy nagymértékben csökken a boltok száma, így a korábbi javaslataikban jelezték, hogy a dohánypiac jelenlegi méretéhez képest a 7000 értékesítési helyre történő lecsökkentés nagy változásokat fog eredményezni. A szövetség úgy véli, hogy az osztrák mintát itt is alapul véve a zavartalan ellátás biztosításának érdekében érdemes volna megfontolni, hogy amennyiben üzleti szempontból indokolt, a koncessziós jogot elnyerő tulajdonos még egy helyen értékesíthessen. Ez amiatt is fontos lehet, hogy a legálisan forgalmazott dohánytermékek megfelelő elérhetősége továbbra is biztosított legyen. Emellett mind a kormányzat eredeti célkitűzései, mind pedig az illegális termékek forgalmának alacsonyan tartása megvalósíthatóak lennének.

Jövőre már nem vehetjük meg bármelyik boltban a füstölnivalót

AP / Rob Griffith

Jelen helyzetben pedig azt tartja a szövetség még nagyon fontosnak, hogy minden szükséges lépes megtörténjen annak érdekében, hogy július elsejével felálljon egy olyan új rendszer, mely készen áll az ellátásra.

Csökkenhet a dohányzók száma?

Egy, a hvg.hu által megkérdezett trafikos nem hiszi, hogy a dohányzók számának jelentős csökkenését okozza majd az új rendszer. A fővárosban üzemelő boltjában, dohányáru mellett, kapható újság és egyéb fogyasztási cikkek – mint csokoládé vagy rágó is –, de a bevétele meghatározó része a cigaretta értékesítéséből folyik be. Három hete nyitotta trafikját, így még csak most értékeli a szerzett tapasztalatokat, de véleménye szerint nagy pénz van a cigarettaértékesítésben, nem véletlen, hogy "marnak rajta", és kiskereskedőként is meg lehet élni belőle, az alacsony 3-5 százalékos dobozonkénti haszonkulcs mellett is. Nem foglalkoztat alkalmazottat, de elképzelhetetlennek tartja, hogy ez sokáig így is maradjon. Napi 12 órát dolgozik, és vasárnap is kinyit.

"Egyedül viszont nehezen lehet működtetni egy trafikot" – osztotta meg friss tapasztalatait. Azt még nem tudja, mennyire kigazdálkodható egy alkalmazott bére, de nem tartja valószínűnek, hogy a trafikosok feketén foglalkoztatnának, mert bizonyára ellenőrizve lesznek, amellett túl sokat kockáztatna, aki bevállalja, lehet, akár a koncessziós jogot is. De azt nyilvánvalónak tartja, hogy a feketekereskedelem növekedését hozza majd az új törvény. Üdvözli a 240 ezer forintos koncessziós díjat, hiszen korábban félmilliós összeggel is riogattak. A húszéves időtartamú jogot is elfogadhatónak tartja, véleménye szerint belevágni egy ilyen üzletbe tőkét igényel, és hosszú megtérüléssel számol, legalább tízéves időtartamú koncessziós szerződés mellett éri csak meg pályázni. Egyelőre nem gondolkodik azon, hogy akár több trafikot üzemeltessen, de pályázni fog, hogy nemzeti dohányboltot nyisson.

Mennyi adóforinttól eshet el az állam?

A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége szerint több tényező függvénye, hogy mennyi áfabevételtől és jövedéki adótól esik el az állam, és ebben szintén nagy szerepet játszhat az illegális piac esetleges térnyerése (korábban szakértők azt valószínűsítették, hogy a mostani 3-4-ről 15 százalékra is felfuthat a feketepiac aránya). Jelentős állami bevételkiesések abban az esetben várhatóak, amennyiben az ellátásban problémák merülnek fel (pl. boltok elhelyezkedéséből adódó problémák, tranzitforgalom kiesése az autópályákon és benzinkutakon esetlegesen megszűnő értékesítés miatt, illetve a szezonális hatások figyelmen kívül hagyása), valamint amennyiben az árak nagymértékű emelkedése miatt a forgalom a legálisról a feketepiacra vándorol át.

Ebből a szempontból is kiemelkedő fontosságú, hogy a rendszer július 1-re a tervek szerint felálljon. Ha az ellátásban problémák adódnak, számolni kell azzal a veszéllyel, hogy naponta akár több millió forint jövedéki adóbevétel eshet ki. Ezt előre nem lehet pontosan megmondani, viszont a tapasztalatokból egyértelmű következtetéseket lehet majd levonni a szövetség szerint.