Gazdaság hvg.hu 2012. november. 14. 10:38

Letiltotta a Diákhitel Központ a botrányos reklámfilmjét

Komoly felháborodást váltott ki a Diákhitel Központ legújabb reklámfilmje, melyben a bírálatok szerint a szervezet arra buzdította a fiatalokat, hogy ne dolgozzanak, hiszen élhetnek diákhitelből is. A szervezet szerint nem ez volt a cél, de másfél hét után letiltotta a filmet.

A Diákhitel Központ Zrt. legújabb hirdetésében arra buzdította a fiatalokat, hogy ne dolgozzanak, inkább diákhitelből éljenek - többen is így értették az állami hátterű nonprofit szervezet legújabb reklámfilmjét, amelyet a mozikban és a televíziós csatornákon lehetett látni októberben. A reklámot a negatív fogadtatás és a félreértelmezhető tartalom miatt másfél hét sugárzás után október 25-én letiltotta a Diákhitel Központ – tájékoztatta hvg.hu-t a szervezet.

A cselekmény röviden arról szólt, hogy egy fiatal párt reggel hatkor egy vekkerre ébred, a fiú felkel, a lány pedig megkérdezi, hová megy. A fiú azt mondja, dolgozni, mire a lány visszakérdez, hogy minek, hiszen már van diákhitele. A fiú erre visszafekszik aludni.

Cikkünk megjelenése után a Kreatív Online megszerezte a letiltott reklámot.

Gyorskölcsönöket idéz

A hirdetéssel foglalkozó blogok szerint megdöbbentő a diákhitel-reklám üzenete. Egyöntetű értelmezésük szerint a reklámfilm arra ösztönözhette a fiatalokat, hogy nem kell áldozatot hozniuk azért, hogy előteremtsék a megélhetésükhöz szükséges pénzt, hiszen ahhoz elég hitelt felvenniük.

A Pénzkérdés blog felhívja a figyelmet arra is, hogy a rosszemlékű személyi gyorskölcsön-hirdetéseket idéző reklám kiadásáért a felelősség azért is vitathatatlan, mert a fiatalok elsősorban a reklámok alapján döntenek a pénzügyekről, és ezt a Diákhitel Központ is tudja, hiszen honlapján is olvasható egy erről szóló kutatás.

Nem ez volt a szándék

A Diákhitel Központ a hvg.hu megkeresésére azt válaszolta, a reklámfilm üzenete nem a munkavállalás ellen irányult. Arra próbált rámutatni, hogy a diákhitel jelentősen megkönnyíti a hétköznapok terheit, és lehetőséget biztosít arra, hogy a fiataloknak ne kelljen a tanulás rovására, a tanulás helyett munkát végezniük; így támogatja a Diákhitel a későbbi sikeres munkavállaláshoz szükséges tanulmányokat – fogalmaz a szervezet. Ennek a magyarázatnak azonban ellentmondani látszik, hogy a reklámfilm végén éppen a következő mondat hangzik el: "Diákhitel! Képzésre, megélhetésre és a nagybetűs életre."

A Diákhitel Központ tájékoztatása szerint a film elkészítésében a Lounge Design Kft.-vel működtek együtt, a beszerzés a belső szabályzatuknak megfelelően történt, nettó 4 900 000 forint értékben, ami jóval a 8 millió forintos közbeszerzési értékhatár alatt van. A szerződött összeg keretén belül a Lounge Kft. 5 és 30 mp-es spotokat gyártott a Diákhitel Központnak. Érdeklődtünk arról is, hogy a központ mennyi pénzt fizetett a reklámfilm vetítésére a moziknak és a televíziós csatornáknak, erre azonban nem kaptunk választ.

Megkerestük a Lunge Design Kft. is. Arra szerettünk volna választ kapni, hogy mi volt a tervezett reklámfilmjük üzenete, és szerintük ezt mennyire sikerült megvalósítani. Jóváhagyta-e a filmet a Diákhitel Központ, és ezután a film teljesen kikerült-e a felügyeletük alól? Valamint: kifizette-e már a Diákhitel Központ a szpotot.

Nem közpénzből

A reklámfilmmel foglalkozó blogok felvetették azt is, hogy az sem helyes, ha egy állami hátterű szervezet, végeredményben állami pénzből buzdítja hitelfelvételre és a munka kerülésére a fiatalokat. Az üzenetet azért tartják visszásnak, mert a kormányzat eközben a munka becsületének helyreállításáról és a hitelesek megmentéséről beszél. Ezzel kapcsolatban a Diákhitel Központ a hvg.hu-nak küldött válaszában kiemelte, hogy a hitelnyújtáshoz szükséges forrásait a pénz- és tőkepiacról vonja be, állami kezességvállalás mellett, így a reklámfilm elkészítése sem közpénzből valósult meg.

A Diákhitel Központ Zrt.  az elmúlt években valóban nem kapott közvetlen támogatást a költségvetésből, ennek ellenére a cég mégsem nevezhető piaci alapon működőnek, és közvetetten közpénzből és végső soron kormányzati kontrollal működik. Ugyanis állami pénzből alapították és tőkésítették fel 2001-ben, jelenlegi tulajdonosa a Magyar Fejlesztési Bank. Az állam készfizető kezességet vállal a fizetési kötelezettségeiért, finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá, a hitelnyújtáshoz szükséges források biztosítása pedig az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) bevonásával történik.

Eddig azonban a diákhitel legalább egy önfenntartó rendszer volt, hiszen a költségvetésnek valóban nem kellett kisegítenie a szervezetet. A piaci és a közpénz alapú működés azonban az idei évtől teljesen összemosódik a szeptemberben indult diákhitel 2 konstrukció miatt. Az új terméket a hallgatók arra vehetik fel, hogy kifizessék a képzésük díját. A kamat csak 2 százalék, a piacinál jóval alacsonyabb, ami csak állami támogatással valósulhat meg. Korábbi becslések szerint akár 60-80 milliárd forint közpénzt is elvihet majd a konstrukció évente. Vagyis ahogy múlik az idő, az állam egyre több pénzzel segíti majd ki a diákhitelt nyújtó szervezetet.

Még egy homályos pont

Az éles kritikát kiváltó videó további érdekessége, hogy azért is nehéz megítélni, mit is akart reklámozni, mert a szeptemberben indult diákhitel 2 konstrukcióra csak nehezen érvényesíthető a film tartalma. A diákhitel 2 ugyanis kötött felhasználású kölcsön, csak a képzési díjra használható fel, nem pedig arra, hogy a felsőoktatásban tanulók éljenek belőle, mint azt a film sugallja.

Ezzel kapcsolatban Imre Zita, a Diákhitel Központ Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója azt mondta, hogy céljuk általában a diákhitel népszerűsítése volt. Másrészt a diákhitel 2 konstrukció valóban nem használható megélhetésre, viszont azzal, hogy valakinek nem kell megkeresnie még a képzési költségét is, mégiscsak értelmezhető úgy, hogy valamennyit kivált abból az időből, amit a megélhetéshez szükséges kiadások miatt esetleg munkára kellene fordítania a felsőoktatásban tanulóknak.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Hamvay Péter 2024. november. 28. 15:20

Magyar Péter a politikai sárm iskolapéldája – interjú Sonnevend Júlia amerikai-magyar médiaszociológussal

A sárm, amivel korunk politikusainak egy része él, azt sugallja, hogy „olyan vagyok, mint te, úgy gondolkodom, úgy élek, mint te<strong>”</strong>, még akkor is, ha ez nincs is így – mondja Sonnevend Júlia. Az amerikai-magyar médiaszociológust a témában írt sikerkönyvéről, Orbán Viktorról, Magyar Péterről, Kim Dzsongunról és az egyesült államokbeli karrierjéről kérdeztük.