Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ha a kormány önhatalmúlag döntene arról hogy nem fizeti vissza az önkormányzati adósság egy részét, akkor az mindenképp államcsőddel érne fel. Nem az összeg nagyságán múlik, hogy technikai értelemben becsődöl-e az ország. Az ország adósságbesorolásának felülvizsgálata ugyanakkor az év vége előtt nem valószínű, bár a romló nemzetközi környezetben még ez is benne lehet a pakliban.
Múlt pénteken újfent meglegyintette az államcsőd szele Magyarországot. Még ha nem is amiatt, mint 2008-ban vagy tavaly ősszel, amikor a magyar kormány úgy döntött, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordul az ország finanszírozhatóságának védelme érdekében. Az Origo információi szerint nemrég az egyik nagy hitelminősítő figyelmeztette Magyarországot, hogy "ha erőből, önhatalmúlag kényszerítené rá a bankokat a kormány, hogy az önkormányzatoktól átvett adósságcsomagon valamekkora veszteséget szenvedjenek el, az jogilag csődeseménynek minősülne, azaz részleges államcsőd állna be".
A kormányfő egy október 27-i – Önkormányzatok az adósság csapdájában címen futó – konferencián jelentette be, hogy a kabinet konszolidálni szeretné az önkormányzat adósságterheit, és ennek keretében összesen 612 milliárd forint adósságot vállalna át. Az intézkedés 1956 helyhatóságot érinthet, melyek zöme 5000 fősnél kisebb település.
A kormány 15-25 százalékos kedvezményt kényszerítene a bankokra?
Mint ismeretes, a kormányfő a bankokkal történő egyeztetés nélkül tette meg a bejelentését. Bár a Magyar Bankszövetségben korábban felállt egy munkacsoport az önkormányzati adósságkonszolidációról szóló kormányzati egyeztetések lefolytatására, de az első tényleges megbeszélések csak Orbán Viktor bejelentése után voltak. Az első hírek szerint a kormány a november 7-i ülésén döntött volna a részletekről, de a döntést végül elhalasztotta. Mint a hvg.hu beszámolt róla, a kormány 15-20 százalékos kedvezményen gondolkozott, míg a Népszabadság már 25 százalékos diszkontról tudott. Információink szerint az önkormányzatok hallani sem akarnak rendszerszintű kedvezményről, és csak a legeladósodottabb önkormányzatok esetében hajlandóak tárgyalni kisebb diszkontról, illetve azoknál a kötvényeknél, melyek forgalmi értéke alacsonyabb a névértéknél.
Sajtóhírek szerint azt a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) és az Államadósság Kezelő Központban (ÁAK) is tudják, hogy erőből nem lehet elfogadtatni a bankokkal ezt a lépést, mivel rendkívül komoly következményekkel járhat, ha nem megegyezés útján jutnak megoldásra. A meg nem nevezett hitelminősítő így ezt a kormányzati lépést technikailag úgy értékelné, hogy az állam képtelen hiteleit törleszteni, a kormány pedig visszautasítja azok visszafizetését. Így hiába képes Magyarország a piacokról finanszírozni magát – bár igencsak magas felár mellett – az esetleges erőszakosabb fellépéssel a hitelminősítő szerint "kiírnánk magunkat a rendszerből".
| K, mint Kósa, és mint közgazdász |
| A Fidesz ügyvezető alelnöke, Kósa Lajos, az egyik legeladósodottabb település, Debrecen polgármestere az utóbbi napokban többször is kritikát fogalmazott meg az EU-val és az IMF-fel kapcsolatban. Múlt csütörtökön a fideszes képviselő arról beszélt, hogy "elgurult a gyógyszer" Brüsszelben, és az országjelentés 2014-re vonatkozó becsléseit ahhoz hasonlította, mint amikor egy diák még el sem hangzott feleletét értékelik rosszul. Hétfőn Kósa már azt mondta, hogy kiborult Olli Rehnnél a kávézacc, ő meglátta benne a jövőt, az IMF arcába pedig tükröt tartottunk, meglátta benne a képét és megsértődött. Van ilyen – tette hozzá a Fidesz alelnöke. Nehéz attól elvonatkoztatni, hogy az önkormányzatok adósságáról hogyan vélekednek a nemzetközi szervezetek. |
A hitelminősítővel kapcsolatos hírre időközben már Orbán Viktor miniszterelnök is reagált, aki múlt szombaton azt nyilatkozta, hogy a modern pénzügyi világban azt mindenki tudja, hogy ha az adós nem fizet, akkor azt csődnek tekintik, ez "olyan felismerés, mint a kétszer kettő". A kormányfő szerint még teljesen felesleges az önkormányzati adósság rendezésével foglalkozni, mivel az állam még át sem vette ezt az adósságot, és egyenként kell megnézni azok helyzetét. Mindaddig, amíg ez nem zajlik le, a kabinet nem foglalkozik az átvállalt adósság banki rendezésével – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Ekkora kedvezményért a kormány nem vállalhat ilyen hatalmas rizikót
A piacokat és a hitelminősítőket most egyértelműen az önkormányzatok adósságának állami átvállalásának híre mozgatja – mondta a hvg.hu-nak Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Kuti szerint is a fő probléma ebben a kérdésben az, hogy a kormányzat belengette, az átvett önkormányzati adósságokat nem teljes egészében fizetné vissza az állam. Az Equilor vezető elemzője úgy véli, hogy hiába rendelkezik az állam ennél sokkal több adóssággal (az összeg 21 ezer milliárd forint körül jár – a szerk.), az önkormányzatok adósságának átvállalásával ez az összeg már közvetlenül az állam adósságát gyarapítja, aminek ha egy részét nem hajlandó a kormány visszafizetni, akkor az elvben államcsődöt jelentene. Az önkormányzati adósságrendezés a kondícióktól, ütemezéstől függően hat a megítélésünkre, most még ez csak kockázat, amit nem tudunk számszerűsíteni, emelte ki az Equilor vezető elemzője.
Samu János, a Concorde makroelemzője szerint ugyanakkor ez olyan határterület, melyről nem lehet pontosan megmondani, hogy csődhelyzet következne-e be, ha az állam nem fizetné ki teljes egészében a települések adósságát. Az önkormányzati adósság is az államháztartás részét képezi, ugyanakkor nincsenek legarantálva. Itt azért más a képlet, mint amikor a lakossági devizahiteleket íratták le a végtörlesztéskor veszteségként a bankokkal, amit semmiképp nem lehetett állami fizetésképtelenségként értelmezni. Az önkormányzati adósság esetében viszont az önhatalmú ki nem fizetés az átvállalás bejelentése után már inkább a csőd irányába mutatna.
| Kifulladóban az európai lendület |
| Az amerikai jegybank pénznyomtatási programja és az Európai Központi Bank (EKB) készenlétbe helyezett kötvényvásárlási programja alapvetően javította a befektetői légkört, bár már jó pár hónapja nyilvánvaló, hogy a fejlett országok komoly reálgazdasági problémákkal néznek szembe. Az országok többségében lefelé módosították a növekedési kilátásokat, az EU egészében idén recesszió várható, az államadósság szintje pedig Spanyolországban és Franciaországban 2014-re megközelíti a 100 százalékot. Az Egyesült Államokban a megnövekedett államadósság (fiscall cliff) miatti várható kiigazítás okozhat negatív hullámokat a piacokon. Az európai gazdasági környezet alakulása Magyarország fő exportpiacain döntő hatással van hazánk gazdasági teljesítményére (az export szeptemberben például már csökkent). Így összességében negatív gazdasági klíma közepette dönthet a kormány az adósság átvállalásának részleteiről. |
Ha a bankok önként mennének bele ebbe a konstrukcióba, és vállalják a terhet, azzal elkerülnénk a csődeseményt, bár ekkor is beszédes lehet az önkéntes beleegyezés – hangsúlyozta Samu. A Concorde makroelemzője nem hiszi, hogy a kormány belemenne egy olyan szituációba, hogy pár tízmilliárd forint kedvezményért megkockáztasson egy erőszakosabb lépést.
A kormány is tudja, hogy az a lépés, ha a bankokkal szemben egyoldalúan diszkontot érvényesít, államcsőd lenne – hangsúlyozta Árokszállási Zoltán, az Erste Bank vezető elemzője. Azt egyelőre ő sem akarta megtippelni, hogy mi lesz a tárgyalások kimenetele, ugyanakkor szerinte sokáig el fog húzódni ez a folyamat, mivel rendkívül különbözőek az egyes önkormányzatok hitelei (kondíciók, kedvezmények stb.). Árokszállási úgy véli, hogy a magyar államadósság egészének olyan kis részét képezi ez az összeg, hogy nem érné meg a kormánynak ebbe belemenni.
Megoszlanak a vélemények egy leminősítésről
Egy esetleges újabb leminősítést Samu elképzelhetőnek tart, mivel a hitelminősítők nemcsak a költségvetési egyenleget nézik, hanem a növekedési kilátásokat is (az OECD egyik friss mutatója szerint hazánkban romlik a hosszú távú növekedési trend - a szerk.). Magyarországon ilyen értelemben a fenntarthatóság az elmúlt költségvetési megszorító intézkedések hatására romlott, mivel a költségvetési politika kárára elveszik a növekedés. A Concorde makroelemzője kiemelte, elképzelhető, hogy a hitelminősítők a növekedési kilátásokat fontosabbnak tartják a költségvetési szigornál, így adott esetben egy leminősítés sem lehet kizárt. A magyar kormány olyan intézkedéseket hozott meg októberben, melyeket ebben a tekintetben egyáltalán nem pozitívan értékeltek.
Az Erste Bank vezető elemzője ugyanakkor nem ilyen pesszimista, szerinte – bár az utóbbi hónapok kedvező hangulata elpárolgóban van mind az Egyesült Államokban, mind Európában – annyira még nem rossz a helyzet, hogy Magyarországot újra leminősítsék. Amíg a forint állampapírok "jól mennek", és a forintpiacon is nyugodt a helyzet, a kormány nem fog az IMF-hez fordulni. Ha elromlana a hangulat, akkor nagyobb lenne egy IMF-megállapodásnak is az esélye, ami hatással lenne besorolásunkra is, de ilyen messzire azért még nem mennék – fejtette ki Árokszállási.
| Nem tudni, hogy jön-e leminősítés |
A hvg.hu megkérdezte a három nagy hitelminősítőt (S&P, Moody's, Fitch), melyek közül a cikk megjelenéséig csak a Fitch Ratings válaszolt. Kérdésünkre a kommunikációs osztály közölte, hogy a cég államadósság-minősítéssel foglalkozó részlege még év vége előtt tervezi hazánk besorolásának felülvizsgálatát, így egyelőre nem kommentálnak ebben a témában. |
A leminősítésekről szóló találgatásokra reagálva Kuti hangsúlyozta, hogy ő úgy véli, ilyenre nem kell számítanunk a közeljövőben, mivel nincsenek hatalmas kockázatok a bankrendszerben és a költségvetésben. Ha esetleg egy vagy kettő fokozattal lejjebb mennénk, az nem mozgatná meg jelentősen a piacokat, mivel már eleve bóvli kategóriában vagyunk – emelte ki az Equilor vezető elemzője. Kuti szerint az lehetne egy fontosabb momentum, ha visszakerülnénk a befektetésre ajánlott kategóriába, ám ahhoz a mostani helyzet tartása nem lesz elég, pozitívabb elmozdulásra van szükség, például egy IMF-megállapodásra.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
