Magyarország lehet, hogy nem kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól az Európai Bizottság (EB) őszi előrejelzése alapján. 2013-ra 2,9 százalékos költségvetési hiányra számít Brüsszel, ami alatta marad az uniós hiányküszöbnek, 2014-ben azonban a bizottság szerint ismét 3,5 százalékra hízik a deficit. A hiánynövekedés oka döntően a kamatkiadások növekedése és az oktatási szektor területén bevezetendő kompenzáció (a pedagógusok béremelése) lehet Brüsszel szerint. A bizottság szerint idén a kormány célkitűzésének megfelelően 2,5 százalékos lehet a hiány.

Maradunk a szamárpadban?

Az őszi előrejelzés és az országjelentés egyébként nem tartalmaz következtetéseket a túlzottdeficit-eljárásra vonatkozóan. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy az előrejelzést bemutató sajtótájékoztatón Málta számára javasolták a túlzotthiány-eljárás eltörlését. A bizottság az előrejelzése alapján szokta a javaslatát megtenni, amelyről a pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin), illetve az Európai Tanács dönt. Az Ecofin december 4-én fogalmazza meg az álláspontját arról, hogy Magyarországot kiengedi-e az eljárás alól (a korábbi döntések fényében, ez összhangban lesz az EB ajánlásával). Addig a kormánynak is van lehetősége arra, hogy bizonyítsa, a fiskális politika fenntartható. De egyelőre az látszik, hogy Brüsszel Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás szorításában tartaná. A magyar túlzottdeficit-eljárásra vonatkozó kérdésre Olli Rehn gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos nem válaszolt egyértelműen. Azt mondta, hogy a kormány túlságosan a bevételi oldalra fókuszál legutóbbi intézkedéseivel, miközben gazdasági növekedés nem várható. Emellett azt is mondta, hogy szorosan figyelemmel követik a magyarországi eseményeket.

Olli Rehn gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos

AP / Yves Logghe

A bizottság előrejelzése alapján kisebb kiigazítással tarthatóvá válna a tervezett költségvetési pálya, amire egyébként a kormányt korábban nyomatékosan kérte az unió. A nagy kérdés, hogy mit akar kezdeni a kormány a költségvetés fenntarthatóságának bizottsági megítélésével. Itt egyrészt bizonytani kellene azt, hogy a nemzeti reformprogramban (Széll Kálmán-terv) meghirdetett strukturális – tehát tartós megtakarítást eredményező – intézkedésekkel jobb előrehaladást tudunk elérni. Vagy ami egyszerűbb: kezelni kellene az előrejelzés a 2014-es költségvetési évre vonatkozó kockázatait. Például ki kellene mondani, hogy nem lesz pedagógusbér-emelés (ennek a kommunikálása már elkezdődött). És meg kellene állapodni az IMF-fel: ha ez jövő év elejére sikerülne, akkor ez a kamatkiadásokra is pozitív hatással lenne. A kormánynak lehetősége van arra is, hogy bizonyítsa, a gazdaság növekedési potenciálja bizonyos részben konjuntúrafüggő - a nemzetközi gazdaság hatásaival megszűrve pedig a költségvetési politika igenis fenntartható.

Alig növünk

Az EB konzervatívabb növekedési pályával számol, mint a kormány, így alacsonyabbak lehetnek a költségvetés bevételei jövőre. Az adóbeszedés hatékonyságának javítása Brüsszel szerint igencsak bizonytalan, a magyar GDP összesen 0,1 százalékát érheti el az összeg a tervezett 0,5 helyett. Az IMF-tárgyalások bizonytalansága miatt pedig nem lehet belekalkulálni a hiány alakulásába a megállapodás megkötése következtében, a kormány számításai szerint GDP-arányosan 0,5 százalékkal csökkenő kiadásokat. A bizottság szerint a jövő évi költségvetésben tervezett, a GDP 1,75 százalékára rúgó tartalékokat minden valószínűség szerint felhasználja majd a kormány, hogy ellensúlyozza a kiadások területén mutatkozó elcsúszásokat.

2012-ben a GDP 1,2 százalékkal csökkenhet, és 2013-ban gyenge felívelés jöhet, és csak 0,3 százalék lehet jövőre a gazdasági növekedés. A reálbérek 3 százalékkal csökkennek jövőre a bizottság szerint, a munkanélküliségi ráta idén és jövőre is 10,8 százalék lesz, 2014-ben pedig 10,6 százalék. A prognózis szerint még 2014-ben is csak 1,3 százalékkal nőhet a GDP. A növekedési előrejelzés ugyanakkor kockázatokat hordoz magában, mivel a vártnál szorosabb pénzügyi feltételek alacsonyabb növekedést produkálhatnak. A bizottság rámutat: a magyar gazdaság növekedési képessége gyenge, részben a gazdaságpolitikai bizonytalanság és a torzító adók miatt, melyek közül a dokumentum a pénzügyi szektorra nehezedő, magas extraterheket emeli ki.

Az infláció a kormány intézkedései és az élelmiszerárak növekedése miatt magas marad, jóval az MNB által kitűzött 3 százalékos cél felett lehet. Idén 5,6, jövőre 5,3, 2014-ben pedig 3,9 százalék lehet az infláció az előrejelzés alapján. Ez még 2014-ben is a legmagasabb lesz az EU-ban, Magyarországon kívül Írországban, Romániában és Litvániában lehet 3 százalék feletti az infláció.

Az EB szerint 3 százalékkal csökkent a GDP-arányos államadósságunk, idén 79 százalék alatt alakulhat ez a mutató. Ez döntően a forint erősödésének a következménye lehet. A következő két évben 77 százalékos szintig csökkenhet a mutató.

Emelkedhet a bankadó

A kormány még szerdai ülésén megvitatja az Európai Bizottság előrejelzését – értesült a hvg.hu kormánypárti forrásból. Az előrejelzés publikálása előtt a kabinet sem volt még biztos abban, milyen várakozásokat fogalmaz meg a bizottság, de számolt azzal a kockázattal, hogy benntartja Magyarországot a túlzottdeficit-eljárásban. A jövő évi költségvetési hiányt illetően az utóbbi időben közeledett a kormány és a bizottság álláspontja, és a kabinet arra számított, hogy a saját 2,7 százalékos hiányprognózisához képest Brüsszel 3 százalék körüli vagy alatti deficitre számít majd.

A kormány korábban arra az esetre, ha a bizottság várakozása két tized százalékponttal több a kabineténél (tehát 2,7 helyett 2,9 százalékos hiányra számít jövőre), további kiigazító lépéseket tervezett, hogy megfeleljünk a brüsszeli elvárásnak. A kiigazítás a bankadó emeléséből állna (ami két tized százalékpontos eltérés esetén 60 milliárdos pluszterhet jelentene a pénzintézeteknek), ahogyan azt Orbán Viktor már az első októberi Matolcsy-csomag után bejelentette. Arra az esetre, ha két tized százalékpontnál kisebb eltérés lenne a kormány és Brüsszel várakozásai között, a kormány nem tervezett további kiigazító lépéseket. Matolcsy György a brüsszeli jelentés bemutatását követő kormányszóvivői tájékoztatón viszont azt mondta, a jövő heti kormányülésen kell előterjeszteniük, hogy szükséges-e még egy csomag a brüsszeli országjelentés alapján. Illetve kell-e még olyan lépéseket meghozniuk, amely alapján jövő júniusban kikerülhetünk a túlzottdeficit-eljárás alól. A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar kormány azt kéri az Országgyűléstől, hogy folytassa a jövő évi költségvetés megvitatását.

Ha a bizottság lezárta volna a túlzotthiány-eljárást, a kormány lezártnak tekintette volna a jövő évi költségvetésről szóló, Brüsszellel folytatott vitát, és novemberben a parlament elfogadta volna az adótörvényeket, majd december elejére a 2013-as büdzsét. Ebben az esetben – a korábbi kormányzati nyilatkozatok ellenére – nem vártak volna az IMF-tárgyalások miatt a költségvetés lezárására kormánypárti értesüléseink szerint.