„Már most félő, hogy a pénzügyi ombudsmanra ugyanaz a szerep hárul majd, mint a korrupciógyanús ügyeket vizsgáló kormánybiztosra. Egy ilyen közjogi pozíciónak a létjogosultsága Magyarországon aligha megkérdőjelezhető, de ha nem garantálják a szakmai függetlenséget, akkor a pénzügyi ombudsman könnyen csak pártérdekeket szolgálhat majd. Ahogy ezt Budai Gyula ténykedésekor is láthattuk, akinek a működése csak a kormány politikai ellenfeleinek üldözéséréről szólt”- mondta Hack Péter jogász, a parlament alkotmány- és igazságügyi bizottságának egykori elnöke arról a törvénytervezetről, amit a múlt héten Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nyújtott be a parlamentnek.

A kormányzat célja

A pénzügyi jogok biztosa a jogalkotó szándéka szerint kiteljesítené a pénzügyi fogyasztóvédelmi rendszert. Az ombudsman a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a bankfelügyeleten belül működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT), valamint a Fogyasztüvédelmi Hatóság mellett működne negyedik szereplőként.

A pénzügyi ombudsmanhoz magánszemélyek, egyéni vállalkozók és mikrovállalkozások fordulhatnának a pénzügyi szervezetek eljárásával kapcsolatosan. A biztos feladatköréhez tartozna a beérkező megkeresések kivizsgálása, fogyasztóvédelmi hatósági eljárás kezdeményezése. Ha pedig saját hatásköre nem terjed ki a beadvány elbírálására, a Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy más hatósághoz irányíthatja a panaszost – derül ki a nemzetgazdasági miniszter törvényjavaslatából.

Stiller Ákos

A pénzügyi ombudsmant a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter - azaz Matolcsy György - nevezheti ki, de a függetlenségét a törvénytervezetben hosszan sorolt összeférhetetlenségi előírások garantálnák. Megbízatása a tervek szerint nemcsak összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel. De utasítást sem kérhet vagy fogadhat el a kormány vagy más államigazgatási szervek tagjaitól.

Az október utolsó napján beterjesztett javaslatot a parlament kedden bocsátotta általános vitára.

Nem klasszikus ombudsman

A pénzügyi ombudsman határskörét a nemzetgazdasági miniszter rendeletben fogja szabályozni, így mint jogintézményt egyelőre nehéz megítélni - mondták a hvg.hu által megkeresett szakértők.

Egy dolog azonban már valószínűsíthető, hogy a pénzügyi ombudsman nem kerül egy szintre az országgyűlési biztosokkal, akiket a parlament nevez ki és hív vissza, (Az országgyűlési biztosok intézményrendszerének változásáról lásd keretes írásunk - szerk.). A pénzügyi ombudsmant ellenben a nmeztgazdasági miniszter bízza meg és menti fel, és a megbízatása is határozatlan időre szól. Leginkább egy panaszirodát vezető köztisztviselőről beszélhetünk, akinek a státusza attól speciális, hogy a hivatala kiemelt szintű.

„Egy ilyen, közigazgatáson belüli biztosnak lehet szerepe és helye egy modern államigazgatásban, de nem szabad keverni az országgyűlési biztos intézményével, és nem is kell vele szemben ilyen követelményeket támasztani” – mondta kérdésünkre egy, az érintettsége okán névtelenséget kérő szakjogász.  

Van már ehhez hasonlüó „kvázi” ombudsmani hivatalra példa Magyarországon: az oktatási ombudsman és a hírközlési fogyasztói jogok biztosának hivatala ilyen. A hvg.hu által megkérdezett Aáry-Tamás Lajos, oktatási jogok biztosa szerint  a közigazgatáson belül működő ombudsman intézményi formaként mára már meggyökerezett a jogrendszerben.

Aáry-Tamás szerint a hatékony működésnek olykor valóban lehet a korlátja, hogy az ilyen típusú intézmények alacsonyabb szinten rangsoroltak, mint az országgyűlési biztosoké, és ebből fakadóan a politikai függetlenség kérdése is rendre előkerül. De a konkrét ügyek kezelésében ugyanakkor sokat jelent, hogy az ombudsmani ajánlásokhoz szükséges információk megszerzéséhez széles jogkört kaptak, így nincsenek előttük zárt ajtók. „A panaszok, az alap-, és az egyedi konfliktusok kezelése a feladat, az, hogy feltárjuk: jogsértés következett-e be, és a helyzetre milyen jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre”- mondta Aáry Tamás Lajos.

Az ombudsmani hivatal intézményi előnye szerinte az is, hogy egy arc személyesíti meg a funkciót, amely az emberek és a sajtó számára is könnyebben megérthető és beazonosítható. „És mivel az ombudsmannak nincs végrehajtó hatalma, a viszonya is kötetlenebb a nyilvánossághoz és az ügyekhez, mint a bürokráciának vagy a politikának. Az ombudsman dolga, hogy az állampolgárt védje - és erre van egy pecsétje” – mondta az oktatási jogok biztosa.

A legitimitás is kérdéses?

Hack Péter szerint az elvileg üdvözlendő, hogy lesz egy hivatal, ami segít az állampolgároknak eligazodni a pénzügyi dolgokban, és adott esetben hivatalból eljár vitás ügyekben. De a szakember szerint annak már a látszatát is el kellene kerülni, hogy a miniszter és a rajta keresztül a kormányzat egy ombudsmani hivatalon keresztül gyakoroljon nyomást a pénzügyi intézményekre. „Amiatt pedig már a pénzügyi ombudsmani intézmény legitimitása is kérdéses, hogy a hivatal vezetője egzisztenciálisan a minisztertől függ, neki akar majd megfelelni” – véli Hack Péter.

Stiller Ákos

Egy egyetem jogi karán dolgozó, vezető beosztású szakember úgy látja az eddig ismertté vált információk alapján, hogy a pénzügyi ombudsman egyfajta pénzügyi fogyasztóvédő lesz, a hivatala pedig „valamiféle szakszerű panasziroda, ami annál erősebb lehet, minél több jogosítványa van és minél függetlenebb” – fogalmazott a jogász..

Úgy véli, az új hivatal a PSZÁF jogköreiből ugyanúgy átvesz majd részeket, ahogy a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak (FVH) és a Pénzügyi Békéltető Testületnek (PBT) a jogköreiből is. De az egyelőre nem nyilvánvaló, hogy ha a PSZÁF a felügyelő, ellenőrző szerv, amely a jogellenességeket szankcionálja, a PBT pedig egy olyan választott bíróság, ahol a vitás kérdéseket rendezni lehet, míg az FVH-hoz jogorvoslatért lehet fordulni  - akkor ezekhez képest a pénzügyi ombudsman hivatala hol helyezkedik el és mit képvisel. „PR értéke biztosan van egy ilyen hivatal létesítésének, mint minden új intézményne. De hogy a hatására megváltozik a lakossági pénzügyi panaszok kezelése, azt még nem lehet megmondani” – mondta az egyetemi szakember.

Korábban más okból vették elő

Az intézmény ötlete nem új és nem magyar, a törvénytervezet is angol példára hivatkozik. A pénzügyi ombudsman intézményének szükségességét az előző kormányzati ciklusban hozta föl Schiffer Péter, a felügyelet akkori főigazgató-helyettese. Három éve Schiffer azzal érvelt a speciális hivatal létrehozása mellett,  hogy a fejlett pénzügyi kultúrájú országok jelentős részében van olyan intézmény, amely elemzi, értékeli az ügyfelek és a pénzügyi szolgáltatók kapcsolatában jelentkező problémákat és útmutatást ad a panaszok rendezésének módjáról - vagy adott esetben maga intézkedik. A főigazgató-helyettes akkor a pénzügyi piac fogyasztóvédelmét elaprózottnak ítélte, és azt is felhozta a biztosi poszt létesítése mellett, hogy neki a viták rendezésében - a hatósági szerepkört is ellátó PSZÁF-tól eltérően - nem kellene figyelembe vennie a pénzügyi intézmények egyéb (például profit) szempontjait. Véleménye ugyan akkoriban nagy visszhangra talált banki, biztosítói vezetők körében is, de a felvetéséből mégsem lett semmi. Próbáltuk utolérni Schiffer Pétert is, de nem vette fel a telefonját. Binder István, a PSZÁF akkori és mostani szóvivője pedig csak annyit  mondott, hogy várják, a jogszabályok miképp tisztázzák a pénzügyi ombudsman szerepét, valamint a PSZÁF-hoz való viszonyát,, és annak megfelelően fognak eljárni.

Farkas István, volt PSZÁF-elnök szerint az akkori és a mostani helyzet között alapvető különbség, hogy 2009-ben még nem létezett a békéltető testület (PBT), ami az ombudsmani hatáskörök nagy részét magára vette. Farkas szerint a pénzügyi ombudsman ötletének felmelegítése meglepő kormányzati húzásnak számít. Először szerinte azt kell eldönteni, hogy az egyes fogyasztóvédelmi jogosítványok mely intézményekhez kerülnek, mert ezekből van a PBT-nél, a PSZÁF-nál, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál (NFH), de még a Gazdasági Versenyhivatalnál is.  „Ha lesz pénzügyi ombudsman, a legelején tisztázni kell, hogy kinek mi a dolga. Mert most sincs összhangban, hogy milyen eseteket hol jelentsenek be” – mondta Farkas István.

Stiller Ákos

Az angol hivatkozás említése a törvényjavaslat magyarázatában is sántít egy kicsit. Egy neve elhallgatását kérő pénzügyi jogász szerint az angolszász jogra hivatkozni nem csak azért problémás, mert az alapjaiban más, mint a kontinentális jog, hanem azért is, mert „az angol köztisztviselők függetlenségi ethosza más, mint itthon. Angliában a kormányváltás példának okáért nem jelenti automatikusan az apparátus cseréjét." Hack Péter lényegében ugyanezt úgy fogalmazta meg, hogy „a hivatkozott angol példa jó, csak ránk nézve sajnos nem igaz”.

Csak a fogyasztók védelme?

 „A pénzügyi piacokon a fogyasztók védelme azt jelenti, hogy elsősorban a pénzügyi piac szereplőinek köszönhetően előálló konfliktushelyzetekben védik a fogyasztó érdekeit” – mondott egy definíciót a neve elhallgatását kérő pénzügyi jogász.  Többekhez hasonlóan úgy látja, hogy a pénzügyi ombudsman intézményének az lehet a haszna, ha a bonyolult hatásköri szabályozásban elvesző ügyfélnek irányt mutat: az illető bízhat benne, hogy a biztos megfelelő helyre küldi beadványát, és hogy az ombudsman véleménye súlyt ad kérelmének, nem csak a jóval nagyobb piaci erővel rendelkező pénzügyi szolgáltatókkal, de a szintén erőfölényben lévő hatósági apparátussal szemben is.

Ugyanakkor szerinte szakmai szempontból az jelenthet problémát, hogy „egy ilyen biztosi hivatal alkalmas lehet a PSZÁF (mint az Alaptörvény szerinti önálló szabályozó szerv) tevékenységének a kormányzati befolyásolására, adott esetben a pénzügyi szolgáltatók vegzálására is”. Hozzátette azonban, hogy ez már nem csak jogi szabályozási probléma, hanem a szervezeti kultúra, a jogállami hagyományok illetve a politikai és szociológiai tényezők függvénye is.