A szerdán bejelentett, 367 milliárd forintos költségvetési intézkedések miatt a jövő évi infláció a korábban vártnál magasabb, 5,2 százalékos lehet, és hatása a munkaerőpiacon visszafogottabb bér- és létszámdinamikához, alacsonyabb fogyasztáshoz, illetve a beruházásokban a trendforduló kitolódásához vezethet - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján csütörtökön megjelent dokumentumban.

Az NGM szerint a korábban várt 2,5 százalékkal szemben csak 2 százalékos lesz  2014-ben a GDP növekedési üteme.

A kormány korábban azt prognosztizálta, hogy az infláció az idei 5,8 százalékról 5 százalék közelébe tud csökkenni 2014-re pedig továbbra is 3,0 százalékos inflációt vár. 

A Kiegészítő jelentés a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa által 2012. március 13-án a túlzott hiány eljárás keretében kiadott ajánlás megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről címet viselő dokumentumban kifejtik: 2014-ben a konzervatívabb növekedési kilátásokat Magyarország exportpiacainak lassabb növekedése határozza meg. Mindezeket figyelembe véve 2013-ban 0,9 százalékos, 2014-ben 2 százalékos növekedés várható.

A makrogazdasági pálya revíziója a költségvetés hiányát a GDP mintegy 0,1 százalékával növeli, amire bőségesen elegendő tartalékot jelent az Országvédelmi Alap megemelt szintje.

A Nemzetgazdasági Minisztérium frissített előrejelzése szerint a háztartások fogyasztási kiadásai 2013-ban 0,5 százalékkal csökkennek, 2014-ben 1,0 százalékkal nőnek. Korábban rendre 0,3 százalékponttal kedvezőbb pályát várt a kormány.

A bruttó állóeszköz felhalmozás, azaz a beruházások szintje jövőre 1,0 százalékkal esik, 2014-ben 0,3 százalékkal nő. Az október 5-án közzétett makrogazdasági pálya szerint jövőre stagnált, egy évvel később pedig 1,2 százalékkal nőttek volna a beruházások.

Csökkentett a minisztérium a kivitel és a behozatal növekedésére vonatkozó prognózisán is. Az export jövőre 6,2 százalékkal, egy évvel később 6,4 százalékkal nő, míg az import rendre 4,5 százalékkal és 5,3 százalékkal bővül. Korábban rendre 6,6, illetve 6,8 százalékos kivitelnövekedést és 5,1, illetve 5,4 százalékos behozatalemelkedést várt a kormány.

Kedvezőtlenebb képet fest a Nemzetgazdasági Minisztérium friss munkaerő-piaci előretekintése is: a foglalkoztatottak száma 2013-ban csak 0,7 százalékkal, 2014-ben pedig 1,3 százalékkal nő, ami  mindkét év esetében a korábban vártnál 0,2 százalékponttal lassabb növekedési ütem. A munkanélküliségi ráta ( a 15-74 éves korosztályban) így jövőre 10,8 százalék 2014-ben 10,7 százalék lehet, míg előzőleg rendre 10,7 százalékra, illetve 10,5 százalékra becsülte a munkanélküliek arányát a kormány.

A dokumentum részletezi a szerdán  bejelentett pótlólagos egyenlegjavító intézkedéseket. Ebből kiderül, hogy a közműadót a helyi építményadó kiegészítéseként a villany-, gáz-, víz-, csatorna-, távközlési (telefon, kábeltévé, internet) vezetékek nyomvonala után, ezek tulajdonosára vetik ki. Az adó mértéke méterenként 100 forint. Az intézkedéssel a helyi önkormányzatok 30 milliárd forint többletbevételre tehetnek szert.

A béren kívüli juttatások egészségügyi hozzájárulási adótételének 10-ről 27 százalékra emelése ellenére a dokumentum szerint a munkáltatóknak a magasabb adómérték mellett is megéri ezen többletjuttatások nyújtása a munkavállalóik számára, hiszen a munkabéreket a teljes munkáltatói költség arányában 49 százalékos elvonás terheli, míg a béren kívüli juttatásoknál ez 34 százalék. Az intézkedéstől 40 milliárd forint többletbevételt vár a kormány. 

A helyi iparűzési adóban 2013-tól korlátozás lép életbe az adóalap csökkentő tételek levonhatóságára. A többletteher jelentős részben a kiskereskedelmi és az energia ágazatban jelentkezik. A tervezett szabályozás értelmében az eladott áruk beszerzési értéke, valamint a közvetített szolgáltatás levont értéke együttesen nem haladhatja meg az árbevétel 80 százalékát. Az intézkedésből 35 milliárd forint bevétel növekedés várható.

A dokumentum szerint a kormány későbbre halasztja a pénzügyi szervezetek különadójának 2013-ban tervezett megfelezését, így jövőre az adónemből a korábban tervezett 72 helyett 144 milliárd forint bevétel várható.

A pénzügyi tranzakciós illetéket a korábban tervezett 1 helyett 2 ezrelékes kulccsal vezeti be a kormány, míg a készpénzfelvételre 3 ezrelékes kulcs fog vonatkozni. A kereskedelmi bankok és postai szolgáltatók befizetéseiből származó bevétel ezzel 260 milliárd forintra emelkedik, a magyar államkincstár befizetéseiből pedig 80 milliárd forint bevétel várható. Ezek a változások további 130 milliárd forint bevételt jelentenek az október 5-én publikált jelentéshez képest.

A gazdaság fehérítését célzó intézkedésektől - a korábban ismertetetteken túl - összesen 60 milliárd forint többletbevételt remél a kormány. Az áfacsalások visszaszorítása érdekében 2013-tól bevezetik a számla szintű áfabevallást. A bevezetés évében 2 millió forint áfa tartalmú (7100 eurós) értékhatárt elérő és e feletti számlák esetében mind a számlát kibocsátó, mind az annak alapján adólevonási jogot érvényesítő adóalany részletes jelentést tesz az áfabevallásában a számla adatairól.