Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Míg a kormány a gazdaság fehérítése érdekében az ország valamennyi pénztárgépét összekötné az adóhivatallal, addig a kiskereskedelmi csalások többsége nem is a blokkolásnál keletkezik. Épp az a lényeg, hogy az árbevétel egyáltalán ne kerüljön be a gépbe.
Mindenki mindennel trükközik, a lényeg épp az, hogy ne legyen nyoma az árbevétel egy részének - reagált a szállodaiparban dolgozó forrásunk arra a kormányzati felvetésre, mely szerint az adóelkerülést azzal csökkentenék, hogy az ország valamennyi, 400 ezer pénztárgépét rákötnék a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hálózatára.
A kormány az intézkedéstől 95 milliárd forint pluszbevételt remél, amely így nagyjából a negyedét fedi le Matolcsy György múlt pénteken bejelentett 400 milliárdos kiigazító csomagjának. Ám ezzel az összeggel nem csak amiatt van probléma, mert a kormányzatok politikai összetételtől függetlenül a gazdaság kifehérítésére irányuló akciókból származó bevételeket rendszeresen felültervezik.
Azért is lehetnek vele gondok, mert a kiskereskedelmi, vendéglátó-ipari csalások többsége nem a nyugta-, illetve számlaadáskor történik, hanem már előtte. Erre a tényre egyébként már a szakmai szervezetek, köztük az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) is felhívta a figyelmet. A hvg.hu összegyűjtött pár jellemző csalási módszert, amely az egyre szigorúbb ellenőrzések mellett is tovább él, és a szálloda- és vendéglátó-ipari, illetve a kiskereskedelmi hétköznapokat máig meghatározza.
A "fekete doboz" volt a kulcselem
A szállodaiparban kétfelé oszlik a bevételek elkönyvelése: egyrészt a recepción a szobák árának kifizetésekor, másrészt a hotelek éttermeiben, kávézóiban rögzítik a bevételt. Egy neve elhallgatását kérő, a szállodaiparban dolgozó szakember a hvg.hu-nak elmondta, hogy a recepción a mai napig nem "fekete dobozos" pénztárgépek működnek, vagyis az árbevétel alakulása nem visszakövethető magánál a pénztárgépnél, bár a pénztárak összekötése a számítógépes szállásfoglalási szoftverrel jelentősen csökkentette a visszaélések számát.
Az éttermekben ma már kötelező a fekete dobozos gépek használata. Korábban bevett gyakorlat volt, hogy számlákat hamisítottak egy másik géppel: ez a tétel sosem jelent meg a forgalomban, az illegális bevételt pedig a turnus szétdobta egymás között.
A fekete dobozos pénztárgépek éttermi bevezetése után ezek a technikák megszűntek: amit beütnek a pénztárgépbe, azon már nem lehet változtatni - mondta a szállodaiparban dolgozó forrásunk. Az éttermi dolgozók a fekete dobozos gépek megjelenése után úgy trükköztek, hogy egyszerűen nem adtak nyugtát. Ez úgy történt, hogy lehetett tudni, ki nem kér számlát (a törzsvendégek például vagy esetleg a külföldiek). A számlaadás elmulasztása persze nem csak a NAV-nak kellemetlen: a munkatársak a tulajdonost is „meglopták”.
Azért, hogy a fekete számlák használata ne legyen nyilvánvaló, a munkatársak az italokat saját beszerzéssel pótolták, a plusz ételeket pedig az adagok lecsipkedésével spórolták meg. A szállodások a szobaárakkal is játszhatnak: egy ötcsillagos hotelben visszatérő módszer volt, hogy egy utcáról betérő vendégnek a céges partnereknek ajánlott kedvezményes áron számláztak ki szobát, a kuncsafttól viszont beszedték a normál listás árat. A mintegy 40 eurós haszon megmaradt a szállodai munkatársak zsebében.
Ha mindez moderált keretek között zajlott, akkor az üzemeltetésnek sem szúrt szemet. A vállalatvezetés az imént felsorolt machinációkat amúgy is gyakran hajlamos volt az óhatatlan veszteségek közé számolni, és ennek megfelelően alacsonyan tartotta a munkatársak bérét - képmutatóan, csak a borravalóra hivatkozva. Az élő munka költsége így még olcsóbb is volt, mintha rendesen leadóztak volna utána.
Egy másik szállodaipari forrásunk szerint azzal, hogy a pénztárgépeket összekötötték a számítógépekkel, elméletben az is lehetséges, hogy a szállodaigazgató az irodájából kövesse nyomon, melyik asztalnál mekkora a rendelés éppen. Ipari kamerán keresztül pedig meg is nézheti, hogy tényleg ülnek-e annál az asztalnál, vagyis zajlik-e valós fogyasztás.
Két pénztárgéppel az árbevétel eltitkolásáért
A kisebb vendéglátó-ipari egységekben elképzelhető olyan megoldás, hogy két pénztárgépet használnak: az egyiket nem regisztrálták a NAV-nál, míg a másik teljesen legálisan működik. Az étterem, söröző árbevételét a két pénztárgép között el lehet osztani, a legálisan működőben értelemszerűen több pénzt kell tartani, mert a túl kevés forgalom szemet szúrna. Ellenőrzéskor a legálisból adnak nyugtát - az ellenőrzésről szinte mindig értesülnek az érintett egységek -, normális esetben pedig az illegálisan működő pénztárgépet használják, és abból lehet pénzt átcsoportosítani a másikba, ha szükséges. Onnan viszont pénzt már nem lehet kivenni, hiszen az hivatalos árbevételként megjelenik.
"Senkinek nem tűnik fel, ha kisebb a pörkölt adagja"
Szállodaipari forrásaink szerint a beszállítás területén a nagyobb rendezvényeknél történhet trükközés. A nagy számok törvénye alapján lehet az alapanyagoknál variálni a mennyiségekkel (kis rendezvénynél szinte egyáltalán nem lehetséges, túl kicsi a mennyiség). Ehhez azonban két szereplő együttműködése szükséges. A beszállítótól beérkező árut átveszi a szálloda vagy étterem munkatársa, de az átvételnél kevesebb mennyiség cserél gazdát. Papíron megvan az áru, a hűtőkamrában ugyanakkor már senki nem nézi meg, hogy valóban annyi érkezett-e be. Egy több száz fős rendezvénynél pedig senkinek nem tűnik fel, hogy például a 16 dkg-os pörköltadagok csak 14 dkg-osak. A "lefölözött" húsmennyiségen, vagy annak eladásán pedig az átvevő és a beszállító-munkatárs osztozkodik. Ezek a praktikák ma már azonban kisebb arányban mennek, mint régebben.
A szállodaipari, vendéglátó-ipari helyeken az a hüvelykujjszabály, hogy akkora forgalma legalább legyen az adott helynek, amekkora költsége van. A veszteség látszatát mindenképpen el kell kerülni, egy minimális nyereséget is lehet produkálni, de annyit sosem érdemes, ami után komoly adómennyiséget kellene befizetni. „Ha megvan a trükk, hogyan lehet elkerülni az adóbefizetést, akkor hülyék lennének nem kihasználni az érintettek ezt a trükköt” - említette egyik forrásunk.
A forgalom 15-20 százaléka nem a hivatalos csatornákon keresztül megy
Egy ajándéktárgyak árusításával foglalkozó bolt üzletvezetője szerint a pénztárgépek területén három trükközési lehetőség van, ezek ismertek szélesebb körben ebben a szegmensben. Az első lényege, hogy az összeget csak egy "számológépszerű készülékbe" ütik be, így nem keletkezik valódi blokk, a vásárlónak fel sem tűnik, hogy nem nyugtát kapott, hanem egy papírfecnit.
A második opció, amikor egyáltalán nem ütik be a vételárat. Ebben az esetben a nap végén az adott bolt "generál valamekkora forgalmat", hiszen ne legyen feltűnő, hogy aznap nem volt árbevétel. E praktika megakadályozására ugyanakkor megoldás lehet a bekötés a NAV-hoz, mivel ott valós időben kiszűrhető lenne, hogy például miért pont este 7 és 8 óra között volt egy viszonylag nagyobb forgalom.
A harmadik lehetőség a nyugtaadásnál, hogy minden vásárlást beütnek a pénztárgépbe, a boltban felejtett készpénzes blokkokat - a nem bankkártyás fizetéseket - pedig a nap végén lesztornózzák. Ezt kisebb összegeknél nem érdemes megtenni, nagyobbnál viszont már igen.
Az üzletvezető szerint emellett olyan is történik, hogy informális megegyezés születik egy hosszú távú beszállítójukkal, hogy ő bizonyos mennyiséget számla nélkül értékesít nekik. Az üzletvezető saját bevallása szerint a forgalmuknak a 15-20 százaléka származhat ennek a segítségével, de véleménye szerint egy éjjel-nappali élelmiszerboltban ez az arány akár 60-70 százalékra is felkúszhat: „Ott sokkal szélesebb a beszállítói kör, innen-onnan zajlik a beszerzés, és kevesebb a hosszú távú beszállító, vannak ad-hoc áruszállítások.”
"Ha láttuk a vásárlón, hogy nem akar blokkot, akkor nem is adtunk"
Egy könyvesboltban dolgozó volt pénztáros szerint a pénztárgépekkel folyó machinációk helyett náluk sokkal inkább az volt a jellemző, hogy "nem mindenről adtak blokkot". Ha látták a vásárlón, hogy egyáltalán nem figyel a nyugtára, akkor a pénztárgépen nem ütöttek rá a fizetés gombra - pedig időközben az árat már elkezdték beütni, csak a műveletet nem fejezték be.
| Pénztárgépszalagok tömkelege |
| A pénzügyi válság, illetve az emiatt felerősödő konkurenciaharc a Magyar Narancs egyik korábbi cikke szerint egészen érdekes adóelkerülési megoldásokra sarkallja a kiskereskedelmi cégeket. Tavaly például egy boltos pincéjében az adóellenőrök 16 raklap, durván 3,5 tonna, sehol nem regisztrált gépből származó, tehát adózatlan forgalmat rögzítő pénztárgépszalagra bukkantak. Ezek szerint áruforgalom volt, de hogy ki, mit vett és mennyiért, arra nem derült fény. Ezek után feltehetnénk azt a költői kérdést is, hogy mennyi regisztrálatlan pénztárgép lehet az országban? |
Könyvesboltos forrásunk szerint azt is teljes mértékig kihasználták, hogy a meglévő törvények értelmében az árukészlet egy bizonyos százaléka leírható lopásként vagy megrongálódott, értékcsökkent áruként. Így fölös mennyiségű könyv keletkezett, amit egyet fizet-kettőt kap akcióban kiválóan értékesíteni lehetett. A dolgozók bérére kitérve forrásunk elmondta, hogy a boltban senki nem volt alkalmazásban, mindenki egy munkaerő-kölcsönző cég munkavállalója volt, amit a könyvesbolt költségként tudott elszámolni. Senki nem akkora bérre volt bejelentve, mint amekkorát a hó végén kézhez kapott. Nekik például egy kisebb összeget cafeteria-juttatásnak álcázva fizettek ki. Különböző béren kívüli juttatások igénybevételét íratták alá a dolgozókkal, a juttatásokat viszont egyáltalán nem is kapták meg (pl. fitneszbérlet), hanem pénz formájában érkezett meg hozzájuk.
A könyvesbolti pénztáros érdekességképpen azt is megemlítette, hogy a kiadó írói rendszeres vásárlók is. Írói kedvezményüket kihasználva olcsóbban vásárolhatnak, de nyugtát ők sem kapnak. És nem is erőszakoskodnak emiatt.
A lényeg: a pénztárgépet messziről kerüljük el
Mint az a fentiekből is látszik, igazából egy praktika a "tuti befutó": ha az adott vásárlást, árbevételt a vállalkozások teljesen eltitkolják, elcsalják, vagyis a pénztárgépet teljesen kihagyják a folyamatból. Így bármennyire is szeretné a kormány, hogy fehéredjen a gazdaság, és a cégek a legális utat válasszák, ez a jelenlegi gazdasági és üzleti környezetben, a magas adóterhek mellett egyáltalán nem fog bekövetkezni. Jelenleg ugyanis a beszerzői-beszállítói- vásárlói lánc minden eleme érdekelt a praktikák fenntartásában. A pénztárgépekbe be nem kerülő forgalommal pedig a NAV új rendszere sem fog tudni mit kezdeni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
