Az OECD a 2011. évivel megegyező, 1,4 százalékos GDP-növekedést jelez előre a G7 egészére nézve 2012-ben azzal a meghagyással, hogy az egyes országokra vonatkozó kilátások erősen megoszlanak. Májusi előrejelzésében az OECD nem adott összesített GDP-növekedési előrejelzést a G7-re.

Amint azt az OECD vezető közgazdásza, Carlo Padoan csütörtökön Párizsban újságíróknak elmondta, a kulcskérdés a globális gazdasági válsághelyzet epicentruma, az euróövezeti krízis megoldása, amit "a saját jól felfogott érdekükben és a globális gazdasági stabilitás érdekében is" rendezniük kell. 

A legfontosabb, hogy azokban az országokban, ahol a gazdasági növekedés lassul, de nem szabadult el az infláció, a jegybankoknak nem lenne szabad késlekedniük a kamatok csökkentésével. Az Egyesült Államokban is további kamatcsökkentések válhatnak szükségessé, ha romlik a foglalkoztatási helyzet és a kormány további megtakarításokra kényszerül. 

Az OECD a májusi 2,4 százalékról 2,3 százalékra csökkentette az Egyesült Államok GDP-növekedési előrejelzését 2012-re. Tavaly az Egyesült Államok gazdasága 1,8 százalékkal növekedett.

Legnagyobb mértékben a német GDP-növekedési előrejelzést csökkentette az OECD, 0,8 százalékra a még májusban jelzett 1,2 százalékról. A német GDP 2011-ben 3,1 százalékkal növekedett.

Olaszország bruttó hazai terméke a májusban jelzettnél nagyobb mértékben zsugorodik az idén, mínusz 1,7 százalék helyett mínusz 2,4 százalékkal. Az olasz GDP tavaly 0,5 százalékkal nőtt.

Franciaország GDP-növekedési előrejelzését 0,6 százalékról 0,1 százalékra vágta vissza az OECD. A francia gazdasági teljesítmény tavaly 1,7 százalékkal nőtt. 

A tagországok adósságfinanszírozási költségei között nyíló olló az euróövezetet sújtó monetáris politikai zavarokat igazolja, ami "az euróövezet integritását fenyegeti és a szétesés kockázatát hordozza magában" Carlo Padoan szerint, aki az adósságcsapdába esett tagországok szuverén kötvényeinek vásárlására szólította fel az Európai Központi Bankot már a délelőtt folyamán csütörtökön, mielőtt az kötvényvásárlási programját bejelentette volna. 

Az OECD azonban hangsúlyozta, hogy az EKB kötvényvásárlási akciója korántsem jelent megoldást a régió adósságszolgálati problémájára, mihamarabb le kell fektetni egy közös bankfelügyeleti rendszer alapjait is. Egyes számítások szerint az euróövezeti bankoknak további 500 milliárd eurós feltőkésítésre is szükségük lenne - mutatott rá a közgazdász.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az euróövezeti országok az adósságszolgálati terhek utóbbi időkben tapasztalt csökkenését ne vegyék úgy, hogy mostantól enyhíthetik fájdalmas reformintézkedéseiket és deficitcsökkentő erőfeszítéseiket, ha csak nem akarják elveszíteni eddig elért eredményeiket. 

A borús kilátások nem korlátozódnak az euróövezetre: az OECD Nagy-Britannia GDP-növekedési előrejelzését a májusi 0,5 százalékról mínusz 0,7 százalékra vágta vissza.

A tavaly még 2,4 százalékkal növekedő Kanada GDP-növekedési előrejelzését az OECD 2,2 százalékról 1,9 százalékra csökkentette az idei évre vonatkozóan, a japán növekedési előrejelzésen azonban javított. Japán gazdasága az idén 2,0 százalék helyett 2,2 százalékkal növekedhet a tavalyi 0,8 százalékos visszaesés után.  

Az OECD felhívta a figyelmet arra, hogy a világgazdaság euróövezeti eredetű problémához az év vége közeledtével egy újabb tényező adódhat az Egyesült Államok pénzügyi megszorításainak formájában, amikor életbe lépnek az automatikus kormányzati kiadáscsökkentések és adóemelések.