A döntéssel párhuzamosan a VM azt a feladatot vállalta magára, hogy fordított áfa bevezetése miatt a sertéstartóknál esetlegesen felmerülő átmeneti jellegű likviditási problémák kezelésére megoldást keres.

A gabona-, olajos- és fehérjenövény szektorban bevezetett fordított áfa az első tapasztalatok alapján komoly tisztulást hoz a magyar mezőgazdaságban, javítja a tisztességes vállalkozások helyzetét és növeli az adóbevételeket - áll a közleményben. E tapasztalatok alapján a kormány megítélése szerint a fordított áfa érdemben segíthet a sertéságazatot sújtó feketegazdaság visszaszorításában is. Ezen túlmenően a hatóságok a hagyományos ellenőrzési eszközök fokozott használatával valamennyi áfacsalási mód ellen határozottan fellépnek. 

Mivel a fordított áfa bevezetéséhez az Európai Unió jóváhagyása szükséges, a kormány ezt az adózási mechanizmust a jóváhagyás után kívánja bevezetni. A döntés a közlemény szerint része annak a sertéságazatot érintő kormányzati döntéssorozatnak, amely hosszú távú stratégiai intézkedések elfogadásával, és a takarmánypiaci helyzet miatt rövid távú intézkedéscsomag megvalósításával talpra kívánja állítani az elmúlt évtizedben nehéz helyzetbe került szektort.

A Magyar Sertéstartók Szövetsége korábban tiltakozott az élő sertés kereskedelmében a fordított áfa bevezetése ellen. A szövetség szerint azoknak a sertéstartóknak, akik keverék takarmányt vásárolnak, a számlák után keletkező 27 százalékos forgalmi adót meg kell fizetniük az eladónak, ahogy a gyógyszer, az áram és egyéb számlák után. Ugyanakkor (áfa-nélkül) nettó áron kellene értékesíteni a sertéseket, ezért forráshiányosakká és állandó áfa-visszaigénylőkké válnának.

A sertéstartók felhívták a figyelmet arra is: ha az élő állatokat  nettó áron kell számlázni a húsiparnak, az felerősítené a számla nélküli sertéseladási szándékot, amely együtt járna a termeléshez vásárlandó alapanyagok feketekereskedelmével is.