Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Recesszióba süllyedt a magyar gazdaság: amiről eddig csak sejtések voltak, azt a statisztika visszaigazolta. A kormány ismét külső körülményekre hivatkozik. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A héten publikálta a KSH a magyar gazdaság teljesítményére vonatkozó aktuális adatokat. Ahogy azt sejteni lehetett, a magyar gazdaság recesszióba került, miután a kibocsátása két egymást követő negyedévben is csökkent. A visszaesés az elmúlt év hasonló időszakához képest 1,2 százalékos.
Minimális növekedés egyedül az információ-telekommunikáció, valamint a turizmus, a szálláshelyek értékesítésének területén volt, minden más ágazat stagnált vagy visszaesést mutatott. Az ipar teljesítménye júniusban májushoz képest 2,2 százalékkal csökkent, az első féléves mutatója 0,4 százalékkal maradt el a múlt évihez képest, az építőipar pedig tovább zuhant a már eddigi hihetetlen mélypontjáról is. Az inflációs adatok is kijöttek: az előző év hasonló időszakához a fogyasztói árak 5,8 százalékkal emelkedtek.
Az elemzők a hírek hallatán igazából nem voltak meglepve, viszont a gazdaság zsugorodását, a csökkenő keresletet és a magas inflációt együttesen nagyon súlyosnak ítélték. Mellár Tamás közgazdász szerint a stagfláció (a fenti három mutató) megjelenése arra utal, hogy a gazdaságnak komoly szerkezeti problémái vannak és a gazdaságpolitika jelentős átalakításra szorul. Zsiday Viktor egyenesen depresszióról beszélt, mivel a gazdaság több területe lényegében 5-7 éve nem növekszik. A kormány a nyári szünetben egyelőre nem hallatott arról, hogy akárcsak az inflációs és növekedési várakozásait módosítaná, az elemzők egy része viszont hajlik arra, hogy rontsanak előrejelzéseiken.
Öt karika, harmincöt millió
A nem túl szívderítő hírek közepette leginkább a londoni olimpia lecsengése balzsamozhatta a lelkeket: a magyar élsport mindenféle összehasonlításban (elnyert érmek vagy helyezés utáni pontok száma alapján, valamint lakosságszámhoz vagy GDP-hez mérten) kiemelkedően teljesített. Igaz, olyan lista nem készült, hogy az olimpiai dobogósok premizálásának listáján hanyadikak vagyunk. Márpedig Olaszország kivételével a világnak csak a kevésbé demokratikus felében jutalmazzák ilyen bőkezűen az olimpiai hősöket (a MOB javaslata alapján 35 milliót kaphat az egyéni győztes, ha a kormány a tervezetet elfogadja). De valószínűleg azokban az országokban sem épül rá olyan életjáradék program, mint nálunk, amely a visszavonuló olimpiai érmeseknek nyújt támaszt 35 éves koruktól a halálukig. És akkor még nem beszéltünk a Nemzet Sportolója díjról. (Az olimpia jutalmazás, valamint a sportfinanszírozás kérdéséről a HVG aktuális számában is olvashatnak. – szerk.)
Leginkább boldognak persze a britek érezhetik magukat: nemcsak azért, mert egy kiváló hangulatú olimpiát rendeztek, hanem azért is, mert középtávon az üzleti szaldó is pozitívba fordulhat. Emellett nagyon jól felkészültek arra is, hogy mihez kezdjenek az olimpiai létesítményekkel és hogyan hasznosítsák az olimpiai helyszíneket – London ez utóbbiakkal és a megvalósuló városfejlesztési programmal biztosan nyer.
Lakhatási támogatás és mobilizáció
A kormányzati honlapon megjelent a héten egy tervezet, amely szerint lakhatási támogatást kaphatnának azok az álláskeresők, akik már legalább három hónapja regisztráltak a munkaügyi központban, és olyan munkát is elvállalnának, melynek a munkavégzési helye a lakóhelyüktől legalább 100 km-re van. A hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint olyan foglalkoztatáspolitikai eszközről van szó, amely jó irányba mutat, noha nagyobb valószínűséggel a munkaerőpiacról nemrég kiesett munkavállalókat, valamint az egyedülállókat érheti el elsősorban. És feltehetően inkább a multik veszik majd igénybe, nem pedig a kis- és középvállalkozások. Egyébként a lakhatási támogatásoktól már csak egy lépés a munkásszállók visszahozása.
A trafiktörvény átment, viszont kevesebb kohéziós pénz jöhet
Péntekig emelhetett volna kifogást az Európai Bizottság vagy valamelyik tagállam a trafiktörvény tervezete ellen. Miután a Bizottság nem fűzött véleményt a jogszabályhoz, az elképzelés nem akadályozza az áruk szabad mozgását. Ha a törvény elfogadása vagy a végrehajtás során problémát lát, az Eb még indíthat kötelességszegési eljárást is – de egyelőre úgy néz ki, hogy a trafiktörvény Brüsszeltől zöld utat kapott.
Már a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusra készül a főváros, mely négy közlekedési nagyprojektet készít elő: a villamos- és trolibuszhálózat egységes fejlesztését, a kisföldalatti korszerűsítését és esetleges meghosszabbítását, a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötését, illetve az észak-déli regionális gyorsvasút déli ágának az Astoriáig történő meghosszabbítását. A kiemelt projektek megfelelő szintű műszaki előkészítésére azért van szükség, hogy költséghatékony megoldás születhessen, mire a pénzek lehívhatóvá válnak.
A sajtóban korábban nagy visszhangot kapott, hogy Magyarországnak akár kétezer milliárddal kevesebb juthat a következő uniós pénzügyi ciklus felzárkóztatási pénzeiből. Bár az Orbán-kormány ezt tagadja, de a valóságban a kohéziós pénzek csökkentése majdhogynem eldöntött tény, hiszen a horvát bővítés és a válság eleve mérsékli az egy nemzetre jutó támogatás összegét. Ahogy arról a héten írtunk, még a támogatáskeretnél is fontosabb, hogy a rendelkezésre álló forrásokat le tudjuk hívni, és a pénzek valóban a felzárkózást szolgálják.
ÁSZ A MÁV-ról
Szintén a héten publikálta az Állami Számvevőszék a vasúti közlekedés finanszírozásáról szóló jelentését, mely azt vizsgálta, hogy az állami forintok összegszerűsége 2008 és 2010 között mennyire volt indokolt, és hogy a pénzt milyen hatékonyan költötték el. A jelentés igazolta, hogy a MÁV évről évre él, a költségtérítés nincs arányban a teljesítéssel, a nem megfelelő folyósítási ütem miatt pluszköltségekbe van kényszerítve és a hitelállománya jelentős része is működési, nem pedig fejlesztési célokat szolgál. A pályavasút finanszírozása számít igazán az állam mostohagyerekének, mely közvetve, évről évre az értékcsökkenés mértéke alatt kap csak támogatást – a jelentés a felelősséget megosztja, de legnagyobbrészt a tulajdonos képviselője, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nyakába varrja.
A magyar tőzsdei cégek közül az OTP és a MOL is közzétette a negyedéves adatait: míg a bank az elemzői várakozásnál magasabb adózott eredményt ért el, a MOL ráijesztett részvényeseire, miután 0,7 milliárd forint nettó eredményt ér el a második negyedévben, szemben az első negyedévi 73,7 milliárd forinttal. Magyarország legnagyobb cégéről a lehető legkedvezőtlenebb időpontban készült a pillantafelvétel: a szakértők szerint inkább egyszeri csuklásról van szó. Több eseti kiadás és egyéb kedvezőtlen hatás egyszerre jelent meg a céges eredményben.
Véget ért az aratási időszak is: az új kenyér ünnepe (augusztus 20.) előtti héten közzétett adatok szerint a termés mennyisége nagyjából megegyezhet az előző évivel. A termésátlag a tavalyinál alacsonyabb (hektáronként 3,7 tonna), a betakarítható terület viszont 100 ezer hektárral több volt ebben az évben, így a kettő lényegében kiegyenlíti egymást.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
