A következő 3,5 évben 5500 milliárd forintot kellene még kifizetni abból a 8 ezermilliárd forintból, amit az Európai Unió elérhetővé tett Magyarország számára a 2007-2013-as, uniós költségvetési ciklusban. A pályázati pénzekre jövő év végéig kell megkötni az összes szerződést, és azt követően még két évünk lesz, hogy ténylegesen felhasználjuk az összeget. Amit viszont nem tudunk felhasználni, az EU-nál marad.

Csakhogy a pályázatok kiírásával, a pénzek felhasználásának elbírálásával foglalkozó kormányzati apparátus rendkívül rossz hatékonysággal működik. A hvg.hu-nak korábban nyilatkozó pályázati szakemberek szerint az egész rendszer úgy, ahogy van, menthetetlen, és borítékolható, hogy pár ezermilliárd ottragad az EU-nál. Ez azért lenne hatalmas veszteség, mert a magyar gazdaság jelenleg elsősorban ezekből az uniós forrásokból kaphat többlet hajtóerőt, a vállalati hitelezés ugyanis a válság 2008-as kitörése óta zsugorodik (ami a Balti államokat kivéve példátlan a régióban).

Rendkívüli állapot kell

Az intézményi működés alapvető átalakítására „üzemidőben” nem volt mód, illetve akarat, a korábban kialakított mechanizmusok további gyorsítása pedig fizikailag lehetetlen – írja legújabb blogbejegyzésében Essősy Zsombor, a a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Adott egy gépezet, amit 3-4000 végsőkig leterhelt közszolga mozgat, akiknek se erejük, se lehetőségük tovább növelni az üzem hatékonyságát.

Lázár Jánosnak frissen kinevezett Miniszterelnökséget vezető államtitkárként többek között az uniós forrásfelhasználást kellene gyorsítania

MTI / Beliczay László

A szakember szerint mivel a rendszer elérte teljesítőképessége korlátait, egyfajta „rendkívüli állapotot” kell bevezetni, a még le nem hívott 5500 milliárd kifizetése ugyanis össztársadalmi érdek. Mivel a rendszer radikális átalakítása 2014-től oldható csak meg, az idő szorításában a gyorsítás külső beavatkozást, erőforrás-bevonást tesz szükségessé – írja a MAPI vezérigazgatója. Az első intézkedések már megtörténtek: létrejött a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, mint döntéshozatali központ, folyamatban van az önerőalap megteremtése, és egyre több jel mutat arra, hogy a döntéshozók tisztában vannak a kedvezményezettek aktivizálásának fontosságával is.

Essősy Zsombor szerint azonban a lekötéseket, kifizetéseket nem lehet gyorsítani külső segítség nélkül. Szakértői erőket kell bevonni az intézményi rendszer minden kritikus pontján, valamint a rosszul működő kedvezményezetteknél is. Ez részben azt jelenti, hogy az egyes irányító hatóságok, közreműködő szervezetek, projektgazdák mellé egy hatékonyságnövelő, problémamegoldó árnyékszervezetet kell felépíteni, amely feladata a rendszer- és projektmenedzsment hibák összegyűjtése, a megoldási javaslatok előterjesztése, és a haladéktalan korrekció támogatása. E szakértők megbízása 1-2 évre szólna, kizárólagosan az eredményre fókuszálva. Nem felelősöket, hanem megoldásokat kellene találniuk – íja a MAPI vezetője.

Ez pénzbe kerül, de az NFÜ-nél uniós forrásból rendelkezésre áll ez az összeg, és ez a befektetés több ezer százalékos megtérülést eredményezhet. Nem érdemes spórolnunk, hacsak nem áll szándékunkban ezermilliárd forintokat otthagyni az Európai Uniónak.

A kormány már rég gyorsítana

A kormány egyébként megalakulása óta tisztában van az uniós források jelentőségével. Már a 2010-es kormányprogramban meghirdette, hogy az uniós források „gyors és egyszerű felhasználásával” pörgeti fel a gazdaságot, de azóta is csak ezt ismételgetik az uniós támogatások illetékesei, legfeljebb egyre többször találkozunk azzal, hogy gyorsítani kellene a pénzek lekötését és felhasználását.

Ha viszont a jelenlegi rendszer marad, nem valószínű, hogy el tudjuk érni Orbán Viktor célját, mely szerint a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusból a Magyarországnak lehetővé tett támogatások legalább 95 százalékát el kell juttatni a magyar gazdaságba (esélyesebbnek látszik inkább a 70 százalékos lehívási arány).