Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Rendkívül borús kép rajzolódik ki a hazai gazdasági környezetről a Bloomberg hírügynökség által megkérdezett nemzetközi vállalatok itthoni vezetőinek véleményei nyomán. Stagnáló gazdaság, kiszámíthatatlanság és az új adók okozta befektetői bizalomhiány – ezek jellemzik ma Magyarországot. Egyes nagyvállalati vezetők névvel nem is mertek nyilatkozni, mivel attól tartanak, hogy így sérülnének üzleti érdekeik.
"Letöröltek minket a térképről" – indít már az elején Ágyai Szabó Gábor, a Chio Magyarország marketing és üzleti kapcsolatokért felelős vezetője. A Chio illetékese ezzel a népegészségügyi termékadó, másnéven a chipsadó bevezetésére utalt, mely miatt német anyavállalatuk idén már két magyarországi projekt kivitelezését is visszavonta. A Bloomberg hosszú összeállítást közölt a magyarország gazdasági és beruházási helyzetről.
Az Orbán-kormány elijeszti a lehetséges befektetőket
A cikk szerint a magyar kormány gazdaságpolitikai intézkedései elijesztik a nemzetközi befektetőket, az idei évre pedig gazdasági visszaesést jósol az Európai Unió. Orbán eközben a költségvetés hiányának féken tartásával igyekszik megvédeni Magyarországot az euróválságtól, ám eközben a beruházások 2008-2011 között 1200 milliárd forinttal csökkentek a jegybank adatai szerint, ez az ország GDP-jének 4 százalékát jelenti.
A következmények különösen károsak, mivel a beruházások hiánya alacsony növekedési potenciállal párosul – mondta a Bloombergnek William Jackson londoni feltörekvő piaci közgazdász. Ha Magyarországot elkerülik a befektetések, akkor az állam azt kockáztatja, hogy a régi "növekedés lusta embere" lesz.
Félnek a befektetők a kormánytól?
A hírügynökség hat külföldi vállalat itthoni vezetőjét is megkérdezte befektetési terveikről, ám a cégvezetők csak név nélkül voltak hajlandóak nyilatkozni, mivel attól tartanak, ha kritizálják a kormányt, azzal sérülnek üzleti érdekeik.
Kozma László, egy német anyacég által működtetett magyar vállalkozás igazgatója elmondta, hogy a változó szabályok miatt idén már három üzleti tervet "dobott a kukába", a tőkejellegű kiadásokat visszavágták és a cég munkaerejének 10 százalékát is el kellett küldeniük. A tulajdonosunk nem úgy érzi, hogy hasznos az üzleti környezet a további befektetések szempontjából – emelte ki Kozma. Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora is annak a véleményének adott hangot, hogy a vállalati vezetők gyakorlatilag meg vannak ijedve, mivel olyan fejleményeket tapasztalnak hazánkban, amit még lefordítani is nehéz.
Budapest helyett Varsó az irány
Az Egyesült Királyság második legnagyobb gyógyszergyártója, az AstraZeneca klinikai és kutatóközpontját Budapest helyett Varsóban hozta létre, az itthoni klinikai teszteket pedig harmadával megvágta a cég a kedvezőtlen magyar körülményekre hivatkozva. Alexandra Heringh, a vállalat országigazgatója szerint a drámai változások a gyógyszerkassza megfelezésének, a szektorra kivetett különadóknak és a sűrűn változó jogszabályi környezetnek köszönhetőek.
Magyarország azt kockáztatja, hogy negatív növekedési spirálba kerül – mondta Bartha Attila, az MTA közgazdásza. Azt kockáztatjuk, hogy a gazdaság növekedési potenciálja stagnálás közeli állapotba kerül, fejtette ki Bartha.
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) ennek ellenére nem lát arra utaló jeleket, hogy a külföldi tőke komoly mértékben hagyná el az országot. Épp ellenkezőleg, a HITA Magyarország iránti növekvő érdeklődésről tud beszámolni, különösen Kína, Latin-Amerika és az arab országok irányából, közölte a hivatal a Bloomberggel.
A Magyarország számára meghatározó nyugat-európai befektetők ugyanakkor egyértelműen behúzták a kéziféket, az Unilever is a chipsadó bevezetése miatt döntött egyik itthoni projektének törlése és egy másik felfüggesztése mellett. "Hihetetlenül fontos, hogy a helyi piacok a növekedés irányába forduljanak és ne kétszámjegyű csökkenést produkáljanak" – mondta Gyenes András, az Unilever itthoni vezetője.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
