A PSZÁF adatai alapján az árfolyamgát iránti érdeklődés májusban jelentősen nőtt: míg áprilisban 836-tal nőtt a gyűjtőszámlahitel-számlák száma, addig májusban 4280-nal. Az árfolyamgátra kötött szerződések száma ennél magasabb, ugyanis nem minden bank nyitja meg azonnal a gyűjtőszámlát, arra a szerződéskötést követő 60 napban kerülhet sor. 

Az árfolyamgát lehetőségével jellemzően a frankhitelesek éltek: május 31-én a rögzített, svájci frank alapú devizakölcsönök állománya 97,373 milliárd forint volt, a japán jen alapúaké 3,817 milliárd, míg az euróban felvett kölcsönöké 1,543 milliárd forint volt aktuális árfolyamon.

A gyűjtőszámlahitel-szerződések döntő többségét, május végéig három híján összesen 10 ezret részvénytársasági hitelintézeteknél kötötték meg az ügyfelek. A PSZÁF a jövőben havonta publikál adatokat az árfolyamgátra kötött szerződésekről.

A törvény alapján a kibővített árfolyamgát április 1-jei hatályba lépése után a pénzintézetek kizárólag a közszféra dolgozóinak kérelmét voltak kötelesek befogadni, június 1-jétől a többi lakáshiteles kérelmét, szeptember elejétől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkezőkét. Több bank azonban már május folyamán megnyitotta a lehetőséget a nem közszférában dolgozó lakáshitelesek előtt.

Az árfolyamrögzítés új rendszerébe azok léphetnek be, akik legfeljebb 20 millió forint összegű devizahitelt, vagy deviza alapú kölcsönt vettek fel. A parlament március közepén döntött arról, hogy ne a lakás érteke, hanem a felvételkori hitelösszeg legyen a meghatározó körülmény.

Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A bankok svájci franknál 180 forintos, eurónál 250 forintos, japán jennél pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt. A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint.