Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Drasztikus nyugdíjcsökkentést javasolt a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke egy hétvégi televíziós műsorban, mivel szerinte egy elöregedő társadalomban nem lehet megtenni, hogy nem nyúlnak hozzá a nyugdíjkiadásokhoz. A hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint a nyugdíjak már a korábbi években is komolyan vesztettek reálértékükből. A kormányközeli tanácsadó cég vezetője által javasolt további, azonnali csökkentés pedig elképzelhetetlen a nyugdíjasok tömeges elszegényedése nélkül.
A kormány már sok mindent tett a kiadási oldal lefaragásáért, azonban még lenne mit tenni, a kiadási oldalon drasztikusabb vágásra lenne szükség, főleg a szociális kiadások esetében - mondta Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke az M1 Lényeg című közéleti magazinműsorában. A közgazdász szerint a népesség elöregedése miatt szükség lesz a nyugdíjkiadások csökkentésére.
Heim szerint bizonyos intézkedésekkel a probléma megoldását időben el lehet halasztani, viszont a rendszerben lévő feszültségek mindig újratermelődnek. A közgazdász úgy véli, a nyugdíjkassza technikai értelemben van egyensúlyban, a valós egyensúly nem következett be. Ehhez a helyettesítési ráta csökkentése szükséges, vagyis a nyugdíjbalépés előtti átlagbérhez képest alacsonyabb nyugdíjat lehet csak adni.
Drasztikus csökkentés - drasztikus kijelentés
A Heim által megfogalmazott drasztikus nyugdíjcsökkentéssel kapcsolatban több szakértő is a hvg.hu-nak elmondta, hogy kizártnak tartja az azonnali csökkentést, ám arra is felhívták a figyelmet, hogy az utóbbi évek során már végbement a nyugdíjak közvetett csökkentése. Simonovits András, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tanácsadója, a már megszűnt Nyugdíj és Idősügyi Kerekasztal tagja szerint hosszú távon elképzelhető a relatív nyugdíj ígéretek csökkentése, a viszonylag magas hazai (60-70 százalék) helyettesítési rátát valóban nem lehet fenntartani. “Ugyanakkor szinte alig értelmezhetőek a Heim által mondottak, mivel nem adott meg időpontot a csökkentés kezdetére és hogy az milyen mértékű is lenne” - tette hozzá Simonovits.
Hangsúlyozta, hogy már eddig is történtek nyugdíj- és nyugdíjígéret csökkentések, kezdve a két részletben eltörölt 13. havi nyugdíjjal - ez 8 százalékos csökkentést jelentett - egészen a korhatáremelésen át a svájci indexálás megváltoztatásáig (a gazdasági növekedést már nem számolják bele a nyugdíjak indexálásába, csak az árszint változását). A nyugdíjszakértő szerint 2009-2010 folyamán összességében már mintegy 30 százalékkal csökkentették a nyugdíjakat, illetve az ígéreteket a korábbi időszakhoz képest. A további csökkentés, párhuzamosan az egységes személyi jövedelemadózás bevezetésével és az adójóváírások rendszerének átalakításával olyan mértékű társadalmi igazságtalanságokat és ezáltal feszültségeket eredményeztek, melyeket együtt kell orvosolni.
A drasztikus nyugdíjcsökkentés kijelentést egyértelműen kiragadta a sajtó, mindig kontextusában kell értelmezni a helyzetet - fejtette ki a hvg.hu-nak Matits Ágnes független nyugdíjszakértő. Matits szerint általában mindenki elfelejti, hogy egy ilyen és más hasonló mondatok nem a mai nyugdíjasokra vonatkoznak, hanem az évek, adott esetben több tíz év múlva nyugdíjba vonulókra. "A jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható, ebben igaza van Heimnek. De nem csak a nyugdíjrendszer a hibás ebben, hanem a foglalkoztatás is alacsony és a szerkezete sem megfelelő" - emelte ki Matits. A nyugdíjszakértő ezzel arra utalt, hogy egyre kevesebben dolgoznak, többségében alacsony bejelentett fizetéssel, így a befizetett járulékok is csökkennek értelemszerűen. Mindez erősíti azt a tendenciát, hogy a nyugdíjjogosultság-szerzéssel komoly problémák vannak.
| Mi is a helyettesítési ráta? |
| A Portfolio.hu ismertetője szerint a bruttó helyettesítési ráta azt mutatja meg, hogy egy átlagos munkavállaló bruttó kezdőnyugdíjának értéke hogyan viszonyul a korábban megszerzett bruttó átlagjövedeleméhez. A nettó helyettesítési ráta az adók és járulékok levonása után azt jelzi, hogy a kezdőnyugdíj hogyan viszonyul az átlagjövedelemhez. Előfeltevés még ezen felül, hogy a munkavállaló 25 éves korától egészen a törvényes nyugdíjkorhatárig dolgozzon, tehát a létező maximális szolgálati időt szerezze meg a nyugdíjba vonuló. |
Fenntarthatatlan a nyugdíjrendszer, ebben nincs vita
Azt látni kell, hogy a jelenlegi 60 százalékos helyettesítési ráta pár év múlva önmagától lemegy 50 százalékra, ha nem nyúlunk a mostani nyugdíjrendszer kereteihez - emelte ki Matits. A jelenlegi gazdasági és társadalmi körülmények között így nem lehet arra számítani, hogy 10-15 év múlva az akkori nyugdíjba vonulók számára a maihoz hasonló nyugdíjszínvonalat biztosítson az állam.
A probléma ugyanakkor igazából az, hogy míg a magyarországi átlagnyugdíjak százezer forint körül mozognak (a Központi Statisztikai Hivatal egytagú nyugdíjas korú háztartására 2011-ben kiszámított létminimuma 75 ezer forint volt), addig az árszínvonal közelít az európaihoz, így bármilyen drasztikusabb csökkentés komoly társadalmi feszültségeket okozna. Matits szerint emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a modern társadalmakban már nincs jelen a család és a gyerekek segítő ereje az idősek ellátásánál olyan mértékben, mint akár egy fél évszázaddal ezelőtt is, mivel ezen társadalmak már arra rendezkedtek be, hogy az idősek nyugdíjukból tartják majd el magukat.
| Infláció felett emeli a nyugdíjakat a kormány jövőre |
| Az öregségi nyugdíjkorhatárt elért nyugdíjasokra 2261 milliárd forintot tervez költeni a kormány 2013-ban, 135 milliárddal többet, mint idén. Ez jóval a jövőre várt 4,2 százalékos infláció felett van (az inflációval történő indexálásnál ez 46 milliárddal több). A nyugdíjasoknál a rokkantak és a korhatár alattiak számára legjobb esetben is csak szinten marad az állami kiadás. |
Gál Róbert Iván, a Tárki vezető kutatója szerint legkevésbé úgy lehet nyugdíjat csökkenteni, ha annak havi összegét megvágjuk, így az azonnali, abszolút értelemben vett nyugdíjcsökkentés esélye szerinte egyenlő a nullával. "Emellett a nyugdíjasokat a politika mindig igyekezett óvatosan kezelni, így ezért is elképzelhetetlennek tartom a hirtelen változtatásokat a mostani nyugdíjaknál" - mondta a Tárki vezető kutatója. Gál fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a magyar nyugdíjrendszer szegénységenyhítő hatása európai szinten is kimagasló, így vannak tartalékok a rendszerben, amennyiben Heim ebben az irányban gondolkodott. Azt ugyanakkor Gál sem tudja pontosan megmondani, hogy elegendőek lesznek-e a már folyamatban lévő az intézkedések, vagy tovább kell alakítani a paramétereket. "Ha engem kérdez, akkor további kiigazításokra lesz szükség a nyugdíjrendszerben, ennyi nem lesz elég" - hangsúlyozta Gál.
Az esetleges további nyugdíjcsökkentést Simonovits szerint úgy lehetne megoldani nagyobb társadalmi feszültségek nélkül, ha egy szolgálati év értékét lecsökkentik, vagyis kevesebbnek számítják be a nyugdíjak megállapításakor. Ezáltal finomabb módszerekkel lehetne a nyugdíjakat csökkenteni. "A legfontosabb azonban az, hogy a nyugdíjrendszer tekintetében meggondolt és őszinte politikát kell folytatni" - emelte ki az MTA közgazdásza.
Már javában zajlik a drasztikus nyugdíjcsökkentés
A drasztikus nyugdíjcsökkentés az indexálási szabályok megváltoztatásával és a korhatár emelésével véleményem szerint már megtörtént - fejtette ki Gál. Sőt, ha úgy vesszük, akkor a korhatár emelése tekinthető a legdrasztikusabb nyugdíjcsökkentésnek, nálunk ezt viszonylag rövid idő alatt és nagy léptékben (3 évvel 62-ről 65 évre) lépik meg 2022-re. A különböző intézkedések hatásait ugyanakkor ki lehet számolni, ám pontos kalkulációk nem léteznek - emelte ki a Tárki vezető kutatója. Gál hangsúlyozta, hogy a magánnyugdíjpénztárak megszüntetésével egy adósságkonverzió is lezajlott, vagyis csökkentették a magyar államadósságot a pénztáraknál lévő állampapírok bevonásával, ám ez kötelezettségeket és többletterheket is ró az állami rendszerre. A 2020-as évek elejétől mindenképpen szükség lesz pluszforrásokra, mivel az államnak így több millió, korábbi magán-nyugdíjpénztári tag számára kell majd nyugellátást biztosítania.
| Válasz nélkül |
A hvg.hu megkereste Heim Pétert is, hogy megkérdezzük őt nyilatkozatáról, ám hétfő kora délutáni megkeresésünkre egyelőre nem kaptunk választ a Századvég Gazdaságkutató Zrt elnökétől. Heim kijelentésének fontosságát erősíti, hogy a Századvég-csoport a kormányzat legfontosabb piaci tanácsadó cége: tavaly év végén hárommilliárdos keretszerződést kötött vele a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
