hvg.hu: Kiolvasható a jövő évi költségvetésből, hogy 2013-ban a gazdaság és a bérek növekedésnek indulnak, és kezdenek beérni a reformok eredményei, mint azt a kormány a költségvetési törvényjavaslat indoklásában írja?

Török Ádám: Ez a kilátás nincs, vagy csak kis részben van benne a jövő évi költségvetési tervben. Szakmailag az egyik legkomolyabb probléma a növekedési háttérrel van. A költségvetési alappálya ugyanis tartalmi értelemben hiányzik. A 2013-as költségvetés 1,6 százalékos növekedési prognózisa messze a legmagasabb az összes, nyilvánosságra került elemzői várakozáshoz képest, pedig szakmailag az lenne a hiteles, ha a kormányzat valahová középre lőné be a költségvetést megalapozó növekedési prognózisát. Az új Költségvetési Tanács meg is fogalmazott egy diplomatikus kritikát a növekedési kockázatokkal kapcsolatban. Erre a jelzésre a kormány úgy reagált, hogy beépített a tervezetbe egy további, 50 milliárd forintos biztonsági tartalékot. Azonban ez nem megoldás, mert ilyen alapon várhatna akár 4 százalékos növekedést is, ha odatenne mögé még további több százmilliárdos biztonsági tartalékot.

Török Ádám

Fülöp Máté

Akkor a világ azt fogja hinni, hogy 4 százalékos növekedés lesz a magyar gazdaságban? Nem fogja azt hinni, hanem azt mondja majd, hogy önkényes a költségvetési tervezés, és a kormány cinikus módon előre tudja, hogy alacsonyabb lesz a növekedés annál, amit mond, hiszen többlettartalékot épít be. Olyan ez, mintha egy autógyár úgy adna el egy autót, hogy 140-nel tud menni, de a kezelési kézikönyvbe beírná, hogy valójában csak 110-zel megy, és még azzal is büszkélkedne a sajtóban, hogy ügyelt a vásárlók korrekt tájékoztatására. Akkor mit higgyen a vásárló? Márpedig ennek a költségvetésnek ugyancsak sok vásárlója van befektetői oldalon.

hvg.hu: A kormány éppen ezeknek a vásárlóknak üzenne stabilitást és kiszámíthatóságot azzal, hogy hónapokkal a törvényben megszabott határidő előtt elkészítette a büdzsét. Ésszerűnek tartja a lépést?

T. Á.: A sietség szakmai szempontból rendkívül furcsa, mert a világgazdaság jelenleg egy roppant turbulens, instabil szakaszban van. Senki nem fog csodálkozni, ha októberben kiderül, hogy a magyar gazdaság növekedése a tervezett 1,6 százalék helyett csak 0,7 százalék lehet 2013-ban, vagy még kevesebb. A magyar gazdaság növekedése szempontjából fél százalékpontos eltérést is jelenthet, hogy a nemzetközi gazdaság nyugtalan, vagy éppen „idegbeteg” állapotban lesz ősszel. Az mindenesetre elég valószínű, hogy ezen a költségvetésen, mivel túl hamar nyújtották be, valószínűleg még a végszavazás előtt változtatni kell. Vagy több végszavazás is lesz a különböző változatairól.

hvg.hu: Folytatva a sort, mennyi látszik a reformokból a költségvetési tervben?

T. Á.: Általánosságban a költségvetéssel az a legnagyobb problémám, hogy mögötte csak jelszavakat látok, de nem látom a stratégiát. Nem reform az, amikor nem megszorításnak nevezve pénzeket vonunk el alapvető jelentőségű rendszerektől – például az egészségügytől és az oktatástól – és megnézzük, hogy mennyi hatékonysági tartalék van még bennük. Még biztosan van valamennyi, de egy idő után tényleg nem lesz. Akkor már nem költségvetési számokról fog beszélni senki, hanem arról, hogy mi működik, és mi nem működik.

Pedig az emberi erőforrás minőségének a megőrzése és a szociális ellátórendszerek működőképességének fenntartása nagyon fontos lenne a növekedési képességünk fenntartásához. A gazdaság növekedési potenciálja ugyanis a 2008-as 3-4 százalék környékéről mára 1-2 százalék, de az is lehet, hogy 0-1 százalék közé zsugorodott, és ez erősen tükröződik a költségvetésben. Ez óriási bajt jelez, mert hosszú távon stagnálást, és a költségvetés bevételeinek és kiadásainak zsugorodását jelenti az adófizetési potenciál további csökkenése és az ebből következő újabb megszorítások miatt.

hvg.hu: A költségvetési törvényjavaslat szerint 2013-ban az oktatási tevékenységekre fordított pénzek elvben nőnek, de az idei évhez képest GDP-arányosan 60 százalékkal kevesebbet költünk majd alapfokú oktatásra, közel 40 százalékkal kevesebbet középfokú oktatásra, és 7 százalékkal kevesebbet felsőoktatásra. A költségvetés nyertese az egyéb oktatás lehet, amiről viszont nem lehet tudni, hogy mit takar. Milyen következményei lehetnek ennek, ha megvalósul?

T. Á.: Rövid távon nyilvánvalóan lehet ezzel pénzt spórolni, bár nem hiszem, hogy túl sokat. Hosszabb távon viszont tönkre fogja tenni a munkaerő-piaci utánpótlást. Emellett, akiket most a kormány a felsőoktatási kiadások csökkentésével kizár a felsőoktatásból, azoktól megtagadja a társadalmi felemelkedés esélyét. Ezt az utat elvágni öngól, mert a kormány az úgynevezett középosztály fejlődését éppen ezzel akadályozza meg.

Fülöp Máté

A középosztály nemcsak jövedelmi fogalom, hanem kulturális, szociális és politikai fogalom is. Ha egy országban széles és erős a középosztály, ott a politikai szélsőségek soha nem fognak érvényesülni. Jelenleg ilyen Európában például a skandináv térség, Ausztria, Németország, Svájc. A szociális része ennek az, hogy a társadalom működőképességének a fenntartásához szintén szükség van egy széles középrétegre. Helyes a kormány jelszava, hogy meg akarja erősíteni a középosztályt, de attól félek, hogy ez csak jelszó. Az ehhez szükséges eszközöket ugyanis nem sok helyen látom a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban sem.

hvg.hu: Ebben a költségvetésben is a kormány legfőbb céljai között találjuk a munkahelyteremtést. Mennyire közelít a cél megvalósításához a 2013-as büdzsével?

T. Á.: Elhiszem, hogy a kormány őszintén munkahelyeket akar teremteni, viszont  az általa nem-ortodoxnak nevezett közgazdaságtan, amelyet a döntései alapjának tekint, mintha eddig leginkább arról szólna, hogyan kell a külföld úgynevezett „nyomása” alól kiszabadulni és a világpiactól elzárkózni. Ez azonban hogyan teremt munkahelyeket?

hvg.hu: A költségvetési törvényjavaslat alapján talán azt lehetne válaszolni, hogy közmunkával. Az erre szánt keret ugyanis 2013-ban jelentősen növekszik az ideihez képest.

T. Á.: Papíron ezzel meg lehet oldani, hogy többen dolgozzanak, de ez nem valódi munkahelyteremtés. A közmunka ráadásul szembemegy egy másik kormányzati szándékkal, mely szerint a költségvetésből való foglalkoztatást csökkentenék, például a közigazgatásban dolgozók egy részének elbocsátásával vagy nyugdíjazásával. A munkahelyteremtésre sokkal komolyabb stratégiát kellene kidolgozni. Meg kell nézni például, hogy a munkaerő-állomány adott része az ország mely régiójában lakik, milyen életkorú, milyen szakképzettségű, és milyen szociális kapcsolatrendszerben él. A koncepciót mindenképpen párosítani kellene egy megfelelő szociálpolitikával, tudva azt, hogy Magyarországon nincs meg az az egymilliós inaktív-tömeg, amelyet gyorsan vissza lehetne vezetni a  munkaerőpiacra. Ez is a legjobb esetben is csak pár százezer fő lehet.

Fontos ugyanis megjegyezni, hogy beteg, túl gyorsan megöregedett és súlyosan alulképzett vagy elavult képzettségű embereket ne akarjunk erőszakkal a munkaerőpiacra kényszeríteni. Valóban munkaképes állapotba kellene hozni őket, közben pedig nem kellene a falhoz állítani például a gyógyszeripart vagy a bankszektort. Ugyanis ha utóbbiakat büntetjük, végső soron az egész társadalmat büntetjük rajtuk keresztül, például azzal, hogy kevesebb munkahelyet teremtenek a kutatás-fejlesztés és gyártás, illetve a hitelezés visszafogásán keresztül.

hvg.hu: A jövő évi költségvetési törvényjavaslatban a kormány a korábban tervezett 130 helyett 280 milliárdos tranzakciós illetékterhet vetne ki a bankokra, emellett megmarad a bankadó fele is. Reális ez a terv?

T. Á.: Nem értem, hogy mitől nőtt az eredetileg várt bevétel kétszeresére az összeg, miközben a beígért egy ezrelékes illetékkulcs nem változott. Most jött rá a kormány, hogy kétszer annyi tranzakció lesz a gazdaságban, mint korábban gondolta? Vagy mégsem vezetnék be az illeték tranzakciónkénti felső határát? Borítékolom, hogy a 280 milliárd forint bevétel nem fog befolyni a költségvetésbe, és mivel óriási tétel, nagyon sok fog hiányozni az előirányzatból. Ugyanis egy ilyen tételnél 60-80-100 milliárdos elcsúszást is jelenthet, ha a piaci szereplők mégis elérnek valamilyen enyhítést vagy engedményt. Az alacsonyabb bevétel pedig újabb kiigazítást tehet majd szükségessé, ami ismét valamiféle jóléti korrekció lesz, mert máson nem tud majd érdemi megtakarítást elérni a kormány.

Fülöp Máté

Ez a bevétel akkor is túl van tervezve, ha azt feltételezzük, hogy minden jelenlegi pénzügyi művelet Magyarországon marad. Nem fog azonban itt maradni, mert a multinacionális cégek különösen egy uniós országban nagyon olcsón és nagyon könnyen megtalálják a lehetőségeit annak, hogy adott esetben egy Magyarországon gyártott termék után egy szlovákiai leányvállalathoz érkezzen a bevétel, és abból a szlovákiai leányvállalat vásároljon anyagot. Ez az adó tulajdonképpen felhívás a transzferárazásra, hiszen a példánkban szereplő vállalat a külföldi leányvállalattól egy, a piacinál jóval alacsonyabb transzferáron könnyen áthozza Magyarországra a szükséges árut. Ez azt jelenti, hogy a cégek pénzmozgása sokkal kisebb értékű lesz, ami csökkenő adóbevételeket jelent.

hvg.hu: Hogyan hathat a gazdaságra, ha a tranzakciós adó végül valóban ilyen jelentős mértékű lesz, és a szabály nem változik?

T. Á.: A tranzakciós adó ötlete egy nagyon alacsony adókulccsal és egy sokkal szűkebb adózói körre kivetve nem lenne ostobaság. Hiszen ez egy talált pénz, ami nem érezhető, ha ügyesen állítják be az elvonás mértékét. A jelenlegi tervek alapján viszont azt mondhatjuk, hogy az ötlet kidolgozói közül néhányan belülről még nem láttak vállalatot. A vállalatok pénzmozgásainak ugyanis természetes velejárója a nagyszámú tranzakció, hiszen igyekeznek a lehető leghatékonyabban felhasználni a pénzüket, és akár néhány napra is elhelyeznek akár milliárdos összegeket a bankokban. A tranzakciós adó viszont az országhatárokon belül olyan magatartásra kényszerítheti őket, mint a hiperinfláció: ahelyett, hogy a leghatékonyabban forgatnák a pénzüket, a lehető legkevesebb tranzakcióval igyekeznek majd megszabadulni tőle.

hvg.hu: A költségvetési terv egyik legnagyobb meglepetése, hogy egyelőre úgy tűnik, a korábbi ígérettel ellentétben mégis megmarad az egyszerűsített vállalkozói adó (eva). Mi a véleménye a lépésről?

T. Á.: A kormány evával kapcsolatos magatartása súlyos hiba: mintha megpróbált volna beugrani a vízbe és megállt félúton, ami, mint tudjuk, lehetetlen. Nem szüntette meg, viszont jól megemelte az egyszerűsített adó kulcsát, amivel jó néhány vállalkozót kizavart az evakörből. A végeredmény: egyenként több evát fizetnek, akik maradtak, de az összbevétel kevesebb lesz ebből az adónemből. Azoknak pedig, akik visszamentek a társaságiadó-körbe, lehetőségük van arra, hogy ne fizessenek adót, ha veszteségesnek mutatják magukat. Úgy vélem, ha az evához nem nyúltak volna, talán még 20-30 milliárdot is lehetett volna találni ebben az adónemben – mármint a tétel jelenlegi előirányzatához képest.

hvg.hu: A költségvetési tervezetből kiderül az is, hogy az államnak közel 300 milliárd forinttal többet kell költenie 2013-ban az államadósság után fizetett kamatokra, mint idén. Mi állhat a jelentős kiadásnövekedés hátterében ennél a tételnél?

T. Á.: Ez azt jelenti, hogy a hitelesség hiánya és az IMF-megállapodás elhúzódása miatt csak 2013-ban közel 300 milliárd forintot veszítünk. Ez az óra 2010 ősze óta ketyeg, amikor a kormány durva módon kiadta az IMF útját. Attól kezdve halmozódott ez a tétel a kamatok növekedésén, az államadósság átárazódásán és az emiatti adósságnövekményen keresztül. A pénzpiaci hitelesség ugyanis kizárólag a piacok véleményétől függ – súlyos tévedés, ha bármelyik pénzpiaci szereplő önmagáról állapítja meg, hogy hitelessé vált vagy visszanyerte a hitelességét.