Dél-koreai cég lehet a paksi erőműbővítés beszállítója
A dél-koreai, állami tulajdonú Korea Electric Power Corporation (KEPCO) az előzetes elemzések alapján a paksi atomerőmű bővítésére kiírandó nemzetközi pályázat lehetséges indulói közé tartozik - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM); Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter kedden hivatalában fogadta a cég küldöttségét.
A magyar fél a cég vezérigazgatója, Kim Dzsong-kjum (Kim Joong-kyum) által vezetett küldöttségnek megerősítette: a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos tenderen bármely, nyomott vizes reaktort gyártó vállalat részt vehet majd. A leendő beruházó a nemzetközi pályázat során a technológiai szempontok és a gazdaságossági megfontolások mellett a hazai és európai nukleáris biztonsági követelmények teljesülésére is figyelemmel választ majd a lehetséges beszállítók közül - mutat rá az NFM.
A közlemény szerint a KEPCO képviselői jelezték: a megújuló energiaforrások hasznosításában is nyitottak a magyarországi fejlesztési, beruházási lehetőségek közös áttekintésére. Az NFM közleménye emlékeztet arra, hogy a dél-koreai nukleáris iparban hatalmas szaktudás, termelői kapacitás és tőke halmozódott fel az elmúlt évtizedekben. A távol-keleti állam önállóan is képes megépíteni egy atomerőművet, és beszállítóként is jelen van a világpiacon.
A minisztérium közölte azt is, hogy a két ország képviselői már az ősszel aláírhatják a magyar-dél-koreai kormányközi keretegyezményt a nukleáris energia békés célú alkalmazásában való együttműködésről. Az egyezmény alapján a kutatás-fejlesztésben, a nukleáris politikában és a humánerőforrás-fejlesztésben, képzések, tréningek szervezésében vagy a nukleáris energia elfogadottságának erősítésében indulhatnak közös projektek - teszik hozzá.
Az NFM ugyanakkor kiemeli: a tervezett megállapodás nem biztosít semmilyen előnyt egy esetleges koreai pályázó számára a paksi atomerőmű bővítésére kiírandó nemzetközi tender elbírálása során.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.