Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Hatalmas probléma, hogy ma szinte alig zajlik párbeszéd Magyarországon az euró bevezetéséről, a kormány részéről pedig még a szándék is hiányzik ehhez. Az euróválság megmutatta, hogy nem lehet rugalmatlan, szent tehénként kezelt szabályokat alkalmazni minden övezeti tagállamra, ugyanakkor abba kellene hagyni a magyar kormánynak azt a retorikát, hogy nem kell nekünk az euró, mert ez rontja az ország gazdaságpolitikai hitelességét – hangzott el az uniós fizetőeszköz bevezetésének újragondolásáról tartott pénteki konferencián.
2009-ig legalább szavakban közeledtünk az eurózónához, volt valamifajta céldátum. De 2011 óta még a kormányzati szándék is hiányzik az euróról történő diskurzushoz – fejtette ki Oblath Gábor, az MTA Közgazdaságtudomány Intézetének tudományos főmunkatársa, aki Neményi Judittal, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadójával írt tanulmányt az euró magyarországi bevezetésének újragondolásáról. A kutatók szerint ehhez azonban nem újabb céldátumok meghatározása szükséges, hanem kormányzati elkötelezettség, mely az eurócsatlakozás széles értelemben vett feltételeit komolyan venné, és a kormány gazdaságpolitikáját is ennek megfelelően alakítaná – mindez azon a konferencián hangzott el, melyet a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Magyar Közgzadasági Társaság közösen rendezett pénteken.
Hitelességet nem az euróövezeti csatlakozásból kell nyerni, hanem azt még a belépés előtt kell megteremteni hiteles pénzügy- és gazdaságpolitikával. Az euróválság tapasztalatai azt mutatják, hogy nem lehet egységes feltételrendszerbe beszorítani a különböző versenyképességű, kultúrájú és értékrenddel bíró európai országokat, az egyre szofisztikáltabb új szabályok pedig csak tovább rontanak az eurózóna rugalmasságán. Magyarországon igazából először konszenzust kellene teremteni az euró szükségességéről, ez lenne a nemzeti minimum – vélték a megszólalók.
Az euróválság komoly tanulságokkal jár
Az euróövezet problémás országaiban különbözőképpen folyik le a válság Oblath szerint. Az MTA Közgazdaságtudomány Intézetének tudományos főmunkatársa úgy véli, hogy a PIIGS országok – Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország – közül egyedül Görögországban van komoly pénzügyi válság. Eközben az is nyilvánvalóvá vált, hogy a külső egyensúlyhiány, vagyis a külföldi forrásbevonások többlete komoly problémákat okozhat addig a pontig, amíg a valutaunió nem válik fiskális unióvá. Oblath továbbá elmondta, hogy az eurózóna tapasztalatai azt is mutatják, hogy sem a túl erős, sem a túl gyenge euróbelépési árfolyam – Portugália és Szlovénia a két jó példa erre – nem előnyös a csatlakozáskor. Neményi a tanulmány ismertetésekor fontosnak tartotta kiemelni, hogy bár az euróválság miatt bekövetkező uniós központosítási törekvések a nemzeti szuverenitások megcsorbításával járnak, ha az országok igyekeznek betartani az euróövezet keretrendszerének feltételeit, akkor még mindig marad elegendő gazdaságpolitikai mozgástér.
Monetáris unió, fiskális unió, politikai unió
A konferencián meghívottként felszólaló Surányi György, a CIB Bank elnöke szerint rendkívül nehéz az euróválságot egy zónán kívüli országból figyelni. Ám az biztos, hogy a valutaunió születési rendellenességeit nehéz a most zajló pénzügyi válság hatásaitól kettéválasztani. A CIB Bank elnöke szerint, aki korábban a Magyar Nemzeti Bank vezetője is volt, egy fiskális és politikai unió nélkül szinte lehetetlen olyan szabályrendszert kialakítani, ahol egy gazdaság a külső és belső sokkokra is rugalmasan tud reagálni. Ehhez a pénzügyi unióhoz azonban bankunió szükséges, egységes bankfelügyelettel, betétbiztosítási rendszerrel, közös eurókötvénnyekkel, ami már maga lenne a fiskális unió.
Ennek eléréséhez ugyanakkor maga a politikai unió lenne a feltétel, enélkül a monetáris unió nem tud megfelelően működni Surányi szerint. Emellett az is probléma, hogy a maastrichti, vagyis az eurózóna-tagsághoz szükséges gazdasági kritériumrendszer szerinte már az első perctől kezdve inkonzisztens volt. A CIB Bank elnöke hangsúlyozta, hogy az euróval az is probléma, hogy az euróövezetben fizetésképtelenné is lehet válni, miután a közösségi valutát nem lehet leértékelni, mint a nemzeti valutát. A közép-kelet-európai uniós tagállamok számára a mostani válság és az euró története sok illúziót rombolt le, melynek egyik legfontosabb tanulsága, hogy a külső szabályok csak korlátozottan lehetnek működőképesek. A felelőtlen gazdaságpolitika pedig sem az eurózónán belül, sem kívül nem jár pozitív hozadékokkal.
Egy európai kormányt nem lehet külső erővel felelőtlen gazdaságpolitikája feladására kényszeríteni – emelte ki Török Ádám akadémikus, a Pannon Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem tanára. A közgazdász szerint hiába szabályozzák ma jobban az eurózóna rendszerének működését, a nemzeti kormányokat a jelenlegi körülmények között nem lehet megzabolázni ilyen esetekben. Az eurótagság feltételeinek teljesítése ugyanakkor önmagában is rendkívül fontos, mivel fegyelmező erővel bír a kormányok számára.
A közép-kelet-európai országok tapasztalatát érintve Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank igazgatóságának korábbi tagja elmondta, hogy szerinte a "Pató Pál stratégia" feladása, vagyis egy konkrét céldátum meghatározása segíthet a csatlakozás felgyorsításában. Emellett a hazai intézményrendszer és struktúrák reformja a legfontosabb, "meg kell csinálni a házi feladatunkat" a munkaerőpiac, bankfelügyelet és fiskális keretrendszer területén, aztán jöhet a többi feltétel teljesítése. Ódor hangsúlyozta, hogy Szlovákia számára fontos lenne, ha az új szabályok mentén átalakuló eurózónához a többi visegrádi ország (Lengyelország, Csehország és Magyarország) is mihamarabb csatlakozzon, mivel így ezek a hasonló adottságokkal rendelkező országok együtt komolyabb érdekérvényesítő képességgel bírnának.
| Magyar euró: végtelen történet |
| A Medgyessy-kormány még uniós csatlakozásunk előtt, 2003 nyarán jelentette be, hogy Magyarország 2008-ban tervezi bevezetni a közös fizetőeszközt. 2004-ben az EU teljes jogú tagja lettünk, ám a romló makrogazdasági adatok miatt 2009-re tolták ki a céldátumot. Nagyrészt az első Gyurcsány-kormány 2006-os költekező intézkedési következtében előbb további egy évvel halasztották el a bevezetési időpontot, a második Gyurcsány-kormány pedig már időpontot sem nevezett meg a közös pénz átvételére. A maastrichti kritériumok közül ugyanakkor továbbra sem sikerült egyet sem teljesíteni, az időközben eszkalálódó 2008-2009-es gazdasági válsággal pedig kilőtt az euróárfolyam, így a nemzeti valuta árfolyamának stabilitását is elfelejthettük egy időre. A Gyurcsány bukásával a kormányfői székbe beülő Bajnai Gordon 2009-ben azt nyilatkozta, hogy négy éven belül szeretnék bevezetni az eurót. 2010-ben azonban ismét négyéves távolságra került a közös fizetőeszköz átvétele, Bajnai akkor 2014-ről beszélt. A második Orbán-kormány nem nevezett meg céldátumot az euró bevezetésére, Orbán Viktor 2011 febuárjában viszont azt nyilatkozta, hogy 2020 előtt nem reális az euró átvétele. Nem sokkal ezután Matolcsy György 2018-as bevezetésről nyilatkozott. A nemzetgazdasági miniszter eközben nemrég olyan véleménycikket írt, melyben elveti az euró bevezetését mindaddig, amíg a közös fizetőeszköz elleni "valutaháború" le nem zajlik. |
A populista magyarok azt eszik, amit megfőztek?
Magyarországnak először is öt nemzeti feltételt kellene meghatároznia annak érdekében, hogy az eurócsatlakozásról el lehessen gondolkodni – emelte ki Neményi. Először is nemzeti konszenzust kell a stabilitás körül kialakítani, egy egyensúlyi pályára kell visszatérni, ezután az inflációs várakozásokat szükségeltetik tartósan mérsékelni. A következőekben a forintárfolyam stabilizálását lenne szükséges elérni és végül olyan intézményeket, mechanizmusokat kiépíteni, melyek megelőznék, illetve utólag gyorsan korrigálnák a saját árfolyam és a saját kamat nélkül nehezen kezelhető makrogazdasági feszültségeket. Az utóbbi pont azért is lenne fontos a Pénzügykutató tudományos tanácsadója szerint, mivel így megfelelően fel lehetne készülni az euró bevezetése utáni esetleges problémák kezelésére.
A magyar euróbevezetés kérdésére reagálva Surányi elmondta, hogy ő már 2003-ban is nevetségesnek tartotta azt, hogy a döntéshozók arról tanácskoztak, hogy mikor kellene bevezetni az eurót. "Még a fenntartható növekedési pályától is messze voltunk, nemhogy az euró bevezetésétől" – emelte ki Surányi.
A CIB Bank elnöke hozzátette, hogy a helyzet azóta sem változott sokat, mivel a magyar nép folyamatosan populista pártokra szavaz, amelyek nagy adósságot, nagy költségvetést akarnak és nem hajlandóak reformokat sem bevezetni. "Tízmillió emberre az akaratuk ellenére nem lehet kényszerzubbonyt húzni" – mondta Surányi arra utalva, hogy az euró bevezetéséhez mindenképpen olyan lépések lennének szükségesek, melyek visszafognák az állami költekezést és adósságfelhalmozást.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
