Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az MSZP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője szerint a behajtási díjra adóként tekint a főváros, amellyel a költségvetési forráskivonást próbálja ellensúlyozni a városvezetés.
Az úgynevezett dugódíjnak a forgalmat kellene szabályoznia - mondta Horváth Csaba (MSZP) csütörtökön Tarlós István főpolgármester sajtótájékoztatójára reagálva. Kitért arra is, hogy az Európai Unió a négyes metró támogatási szerződésében nem jelölte meg a díj összegét, így a főváros azt akár egy forintban is megállapíthatná.
A szocialista frakcióvezető szerint lelassult a felkészülés, elmaradtak az előfeltételként megszabott beruházások, így 2013-ban megfelelő szakmai alapon nem lehet bevezetni a rendszert. Véleménye szerint a városvezetés adóként akarja használni a behajtási díjat, hogy pótolja "azt a 200 milliárd forintos forráskivonást, amelyet az Orbán-kormány a négyéves ciklusában végrehajt Budapesten".
Az MSZP-s politikus álláspontja szerint a dugódíj bevezetése ellenére "ugyanaz a rozsdás busz" jár majd, a szolgáltatás színvonala nem változik. Horváth Csaba bírálta a főpolgármestert amiatt, hogy a kedd délelőtti egyeztetésre nem hívta meg a dugódíj "kritikusait" és az ellenzéki vezetőket.
A taxisszabályozásról szólva azt mondta: bizonyos alapelvekkel egyetért, de azzal nem, hogy a főváros "diktátumként" hozza a rendeletet.
Tarlós István csütörtökön - miután több kerületi polgármesterrel is egyeztetett - azt mondta, hogy bizonyosan nem Budapest városhatára lesz a behajtási díj zónahatára; jelenleg két behajtási zónahatárt vizsgálnak: az egyik a Hungária körút lenne, a másik egy ehhez képest szűkebb pesti városmag, a budai oldalon a jelenlegi elképzelések szerint a Margit körút vonala lenne a határ.
A városvezető a taxirendelettel kapcsolatban szégyennek nevezte, hogy bizonyos helyeken alvilági módszerekkel harcolnak a piacért, ezért - mint mondta - ezt a helyzetet meg kell oldani.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
