A valutauniók "könyörtelen logikája" azt diktálja, hogy az euróövezetnek bankunióra és szorosabb költségvetési integrációra van szüksége - mondta csütörtökön a BBC rádiónak a brit pénzügyminiszter, aki szerint a spanyol bankrendszer problémáit "azonnal" meg kell oldani.
George Osborne szerint a spanyol bankrendszerbe pénzt kell juttatni, de úgy, hogy ez ne veszélyeztesse a spanyol szuverén fizetőképességet. Osborne mindazonáltal közölte, hogy derűlátó a spanyol bankrendszerrel kapcsolatban. Részletek nélkül kijelentette, hogy "közeleg a megoldás". A brit pénzügyminiszter szerint a bankrendszerek az euróövezet "gyenge láncszemei" közé tartoznak, és az euróövezet "túl sokáig tűrte" a gyenge, tőkehiányos bankokat.
Osborne szerint a közös valuta részét kell képeznie a bankuniónak is, ami azt jelenti, hogy a bankok feltőkésítésére közös alap áll rendelkezésre, de ennek feltétele az erőteljesebb euróövezeti szintű bankfelügyeleti rendszer is. Ez lehetővé tenné, hogy a spanyol betétesek bizalommal hagyhassák pénzüket a hazai bankokban.
Osborne hangsúlyozta, hogy mindebben Nagy-Britannia "semmiképpen sem" venne részt, hiszen éppen azért nem csatlakozott az euróhoz, mert az a nemzeti szuverenitás és ezen belül a hazai pénzügyi rugalmasság csorbulásához vezetett volna. Szavai szerint "a brit adófizetőknek nem kell támogatniuk görög bankokat".
Hozzátette ugyanakkor, hogy az általa vázolt bankuniót a 17 euróövezeti országnak létre kell hoznia az euró működőképessége érdekében, ami egyébként "masszív mértékben" Nagy-Britannia érdekeit is szolgálja, mivel ha az euró instabillá válik, az hatalmas károkat okozna a brit gazdaságban is.
A brit pénzügyminiszter a csütörtöki BBC-interjúban megerősítette a konzervatív-liberális kormánykoalíció azon hivatalos álláspontját, hogy Nagy-Britannia nem kíván csatlakozni az euróövezethez, és népszavazáson kell dönteni minden olyan döntésről, amely "a brit szuverenitás bármilyen mértékű átadásával járna Brüsszelnek".
Ez a két kikötés a Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták koalíciós szerződésének legsarkalatosabb pontjai közé tartozik. David Cameron konzervatív párti miniszterelnök már a két évvel ezelőtti kormányalakítás után hivatalosan leszögezte, hogy Nagy-Britannia a következő, 2015-ben esedékes parlamenti választásokig bizonyosan nem kéri felvételét az euróövezetbe. Nagy-Britannia a legnagyobb EU-gazdaság, amely - még az előző konzervatív kormány idején hozott döntéssel - önszántából kimaradt a valutaunió alapító országai közül.
A két éve ismét ellenzékben politizáló brit Munkáspárt, miután 1997-ben földcsuszamlásszerű választási győzelemmel kiütötte az akkor már 18 éve kormányzó, és az euró meghonosítását mereven elvető konzervatívokat a hatalomból, rövid habozás után maga is meglehetősen bizonytalan programot hirdetett az euró kérdésében. Ennek lényege az volt, hogy az új Labour-kormány "elvben" elfogadja a valutauniós csatlakozás gondolatát, de csak akkor, ha teljesülnek bizonyos gazdasági-pénzügyi alapfeltételek.
E feltételrendszert - még pénzügyminiszterként - Gordon Brown volt miniszterelnök dolgozta ki, sokak utólagos véleménye szerint úgy, hogy Nagy-Britanniának lehetőleg esélye se legyen a font feladására az euró kedvéért.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.