Aki dolgozik, az nyilván hibázik is, csak az nem hibázik, aki nem dolgozik - mondta Orbán Viktor az InfoRádió Aréna című műsorában az elmúlt két év kormányzásáról. Az a legfontosabb kérdés, hogy van-e iránya a kormányzásnak, illetve az emberek ismerik-e ezt az irányt. A mi kormányzásunknak van határozott iránya, olyan iránya, amelyet az emberek is érzékelnek, és amiben az emberek többsége érdekelt is, ennek az iránynak a fenntartását javaslom - mondta Orbán.

Magyarország két éve roszabb állapotban volt, mint Görögország, ehhez képest most Magyarország stabilabb, Görögország pedig kaotikus helyzetbe süllyedt - mondta Orbán. Szerinte helyes döntés volt az "együtt kormányzás" bevezetése két évvel ezelőtt. Nekünk a társadalmi stabilitás megőrzése lehet a legfontosabb célunk, ezt pedig az emberek kormányzásába való bevonásával lehet elérni - mondta a miniszterelnök, utalva a nemzeti konzultációs folyamatra.

Újra kell iparosítani az országot

Cél az ötmilliós foglalkoztatás elérése - mondta Orbán a gazdaságpolitikai tervekről, és szerinte ez marad a cél a kormányzás következő két évében is. A kormányfő szerint haladunk az ötmilliós szám elérése felé. Az állami munkahelyek viszont csak kisegítők lehetnek a magángazdaságban létrejövő új állások mellett.

A kis- és középvállalkozások támogatásának kérdésében két javaslatot tart vitára érdemesnek a kormányfő: az egyik a szabad vállalkozási zónarendszer bevezetése, amely alapján a legmagasabb munkanélküliséggel sújtott területeken megpróbálhatnának adómentes vállalkozási zónákat létrehozni. A másik lehetőség szerinte az, hogy a kisebb cégek számára valamilyen egyszerű átalányadózást lehetne bevezetni.

MTI / Koszticsák Szilárd

Aggasztó jelenség, hogy sok magyar külföldre költözne a munkaerő-piaci helyzet miatt - mondta Orbán. Természetesen ezt a folyamatot megállítani akkor lehet, ha a volt szocialista országok övezete képes lehet versenyre kelni a nyugati országokkal, de ez nincs is nagyon messze - jósolta a kormányfő. Szerinte termelési központok jönnek majd létre Kelet-Európában - így Magyarország is egy ilyen központ lehet - és néhány éven belül megindulhat majd a külföldön dolgozók visszaáramlása, de ehhez munkahelyteremtés kell.

Magyarországnak is termelési központtá kell válnia, "nekünk gyártelepeket kell létrehozni, az ország modern újraiparosítását kell végrehajtani" - mondta Orbán, aki szerint ez a folyamat már elindult. Nem lehet egy erősödő válságperiódusban az emberektől elvárni a terhek viselését, méltányos teherviselésre van szükség - ilyenek voltak a válságadók, amelyeket most kiváltunk - tette hozzá.

Átmeneti válságadók helyett állandó adók

Orbán szerint abban bíztak, hogy sikeres lesz az eurózóna válságának kezelése, és így a válságadókat három év után ki lehet vezetni, vagy ha "a válság lassabban múlna el, akkor majd meghosszabbítjuk a rendszerben tartásukat". Ám "az európai bürokraták állásfoglalása miatt" a válságadókból származó bevételeket Brüsszel nem volt hajlandó a költségvetés rendes bevételeiként elfogadni, "úgy tekintették, mintha a hiányunk egyébként jóval magasabb lenne, holott a válságadókkal ezt jelentősen leszorítottuk".

Ezzel Magyarországot nehéz helyzet elé állították, amire valamilyen választ kell adni - mondta Orbán Viktor, aki ezért azt javasolta, hogy a válságadókat vezessék ki, de az érintett bankok, nagy cégek mégis maradjanak a közteherviselés rendszerében, mégpedig úgy, hogy "most már ne válság- és átmeneti adókat, hanem állandó adókat vessünk ki, és így biztosítsuk az ország működését és a méltányos közteherviselést".

Arra a kérdésre, hogy ezek szerint ezen adók mértéke és struktúrája megfelel majd a válságadókénak, a kormányfő - utalva a távközlési és a tranzakciós adóra - azt felelte, "itt már nincs titok", hiszen be is jelentették ezeket: "van egy, amelyik a telekommunikációs cégeket sújtja, csak másképpen, lesz, amelyiket a bankoknak kell fizetniük, csak másképpen", vagyis "a méltányos közteherviselés alanyai, pénzügyi szolgáltatók és multinacionális cégek nem változnak, csak a közcélokhoz való hozzájárulásuknak a módszere, a módja, a kiszámítása, az eszközrendszere változik meg".

"Abban reménykedem, hogy nem lesz olyan európai válsághullám, amely Magyarországot ledönti a lábáról. Nem zárhatjuk ki, hogy lesznek földmozgások, rengéshullámok" - mondta Orbán. "Nekünk meg kell erősítenünk az izomzatunkat" - tette hozzá. Szerinte azonban vélhetően nem várható olyan válsághullám, amelyet Magyarország ne tudna átvészelni.

A bankvásárlás egy "hadművelet része"

Az állami szerepvállalásról Orbán azt mondta, van néhány olyan ágazat, amelyek stratégiainak minősülnek a magyar gazdaságban is, például a Mol vagy a Rába esetében - ezekben az esetekben az államnak vannak kötelezettségei. A legelesettebbnek olyan társulási formákat, szociális szövetkezeteket lehet létrehozni, amelyek segítik a talpon maradásukat. Az is fontos, hogy bizonyos árszabályozói szerepe is legyen az államnak. A nyugdíjak értékének megőrzése is célja a kormányzatnak, az államnak itt is jelentős szerepe van.

Szerinte ki kell várni azokat az üzleti lehetőségeket, amikor az állam beléphet az alapvető közszolgáltatások piacára, mert szerinte Magyarország akkor jár jól, ha az emberek létfenntartását meghatározó szolgáltatásokat saját kézben tudja tartani az állam, ám a tulajdon szentsége miatt "nem lehet ezeket csak úgy visszavenni". Példaként említette, hogy a főváros visszavásárolta a vízműveket: "lesznek szerintem még hasonló akvizíciók a jövőben is, és a magyar államnak ezeket érdemes támogatnia, sőt magának is aktívan részt vennie ebben".

A Takarékbankban történő állami szerepvállalás Orbán szerint "egy átfogó hadművelet része". Azt mondta, már a választás előtt több körben is tárgyalt a takarékszövetkezeti szektor vezetőivel, és "abban maradtunk, hogy megpróbáljuk megerősíteni a szektort". Most hogy a Takarékbank német tulajdonosai úgy döntöttek, kiszállnak, új lehetőség nyílik erre. A Takarékbank megvásárlása viszont csak az első lépés - tette hozzá a kormányfő.

"Kihelyezett hadszíntér" Brüsszelben

Az EU-s ügyek sok magyar számára még mindig úgy jelennek meg, mint Magyarországon kívüli ügyek, pedig ezek már belügyek, belpolitikai kérdések - mondta Orbán. Magyarország politikáját nemcsak Budapesten alakítjuk, hanem van "egy kihelyezett hadszíntér" Brüsszelben is.

Orbán azt mondta, kormányfőként egyszerre kell figyelnie arra, hogyan alakulnak az ügyek Brüsszelben és itthon is - ez sok energiát visz el. A korábbi, moszkvai irányítás után ismét figyelnünk kell, küzdenünk kell az érdekeinkért, bár Brüsszel nyilvánvalóan nem Moszkva - tette hozzá. Brüsszelben a kormányfő szerint mindig mozgathatók a határvonalak, a kontúrok halványak.

AP

"Nem fogjuk hagyni magunkat", minden egyes ügyben, ami a magyar embereknek fontos, ki kell állni, okosan egyezkedni kell vagy harcolni. Az összes célunkat elértük az elmúlt két évben Brüsszelben - tette hozzá.

Nem mindegy, hogy a lejáró hiteleket finanszírozó új hiteleket milyen kamatszinttel, költséggel tudjuk felvenni - mondta Orbán az államadósság finanszírozásáról. Hozzátette, a keleti országokat is megpróbálják bevonni az állampapírokkal történő finanszírozásba, és erősíteni szeretnék a lakossági megtakarításokat.

A cél, hogy a lakossági befektetők tulajdonában legyen a magyar állampapírok tíz százaléka - mondta Orbán. Ezért olyan akciókat indítanak, hogy a befektetésekben gondolkodó emberek kis erősfeszítéssel tudjanak állampapírokat vásárolni.